LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5790)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló Michelangelo: Dávid

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Kultúra és művészet

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1351

Karakterek száma:7,976

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):4.43

Megtekintések / letöltések száma:4095 / 62

Méret:9.18 kB

32. És monda Dávid Saulnak: senki se csüggedjen el e miatt; elmegy a te szolgád és megvív ezzel a Filiszteussal.

33. Saul pedig monda Dávidnak : nem mehetsz te a Filiszteus ellen, hogy vele megvívj, mert te gyermek vagy, o pedig ifjúságától fogva hadakozó férfi vala.

34. És felele Dávid Saulnak: Pásztor volt a te szolgád, atyjának juhai mellett; és ha eljött az oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül:

35. Elmentem utána és levágtam, és kiszabadítám szájából; ha pedig ellenem támadott: megragadtam szakállánál fogva, és levágtam és megöltem ot.

38. És felöltözteté Saul Dávidot a maga harczi ruhájába; réz sisakot tett a fejére, és felöltözteté ot pánczélba.

39. Akkor Dávid felköté kardját harczi ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. És monda Dávid Saulnak: Nem bírok ezekben járni, mert még nem próbáltam; és leveté azokat Dávid magáról.

40. És kezébe vette botját, és kiválasztván magának a patakból öt síma kövecskét [...] és parittyájával kezében közeledék a Filiszteushoz.

[...]

49. És Dávid benyúlt kezével a tarisznyába és kivett onnan egy követ, és elhajítván, homlokán találta a Filiszteust, úgy, hogy a ko homlokába mélyede és arczczal a foldre esék.

Dávid királynak - a zsidók uralkodójának, aki Izsák legkisebb fiaként legyozte a Filiszteus óriást, s aki késobb Saul udvarában zenész lett, majd annak halála után utóda - bibliai története, és élete sok muvészt megihletett. Góliáttal vívott harcát már a középkorban is sokszor megjelenítették, ám a XV. és XVI. században, Itália egyik legszebb városában, Firenzében, az óriással szembeszálló Dávid-ábrázolások száma megszaporodott.

E városban Dávid egyéniségével, élete eseményeivel, de legfoképp híres gyozelmével rajzok, képek, szobrok sokasága foglalkozik: olyan jeles alkotások, mint Donatello márványfigurája (1409-bol), majd bronzszobra; Verocchio Dávidja 1468-70-bol, Girlandio falképe, illetve Michelangelo ifjú hose: a Dávid szobor 1501-04-bol, mely elüt az összes többi Dávid ábrázolástól.

Michelangiolo di Lodovico Simone Buonarroti (1475-1564), a firenzei származású olasz festo, szobrász, építész Capresében született, a firenzei Ghirlandaio-muhelyben kezdte pályáját, majd a Mediciek udvari muvésze volt, késobb II. Gyula pápa muvésze, Bacchus, Mózes és a Piéta alkotója; a II.Gyula- és a Medici-sírkápolna építoje. O kapott megrendelést 1501-ben Firenze gonfaloniere-jétol Dávid szobrának elkészítésére 400 arany-ért, olyan, a szobor elkészítésére igényt tartó vetélytársakkal szemben, mint Andrea Contucci Sansovinó, a portugál király udvari muvésze, vagy mint Leonardo da Vinci. Michelangelo a vetélytársak kiesése után hihetetlen energiával fogott hozzá a szobor megalkotásához. Minden eddigi alkotását túl akarta szárnyalni, ugyanis ezen szobrát nem megrendelésnek, hanem önmegvalósításnak tekintette; nem csak gyönyörködtetni, de kifejezni is akart a szobron keresztül, megmutatni az embereknek ki is o valójában. Minden elozo alkotása eltörpült szemében Dávid-terve mellett, arról álmodott, hogy a "ko költoje" lesz, hogy e szobor lesz az, mellyen keresztül megmutatja saját énjét, saját küzdelmeit és önnön keserves gyozelmeit. Ahhoz hogy ezt elérje, vállalta egy "halott ko" megmunkálását, a szobor elkészítéséhez ugyanis egy negyven éve a Santa Maria del Fiore templom mögött földben piheno megkezdett márványt kellett megmunkálnia, amit még Agustino da Duccio temettetett oda, miután a ko vésoje alatt megcsonkult. Duccio hallani sem akart a korol, nem volt hajlandó beteg kovel bajlódni és kijelentette, hogy a márványtömböt semmire sem lehet használni, ezért arra szemetet hánytak és betemették. Negyven év múlva mégis kiemelték, hogy Dávid váljék belole.

Michelangelo nem félt a kotol, és minden erejét a megmunkálásába fektette: deszkapalánkot építtetett köré, hogy az emberek majd csak a befejezett muvet láthassák, és hogy teljesen egyedül dolgozhasson. A követ megtisztította a sártól és szeméttol, gondosan megvizsgálta, majd hozzáfogott az életre keltéséhez: megkereste az alappontot, körzojével lemérte és berajzolta a szükséges pontokat, majd hozzáfogott a márvány lefejtéséhez. Úgy kellett dolgoznia, hogy a ko negyven éves sebe észrevehetetlen legyen a kész muvön. Minden éjjel - miután egy álló napon keresztül dolgozott, harcolt a kovel - holt fáradtan, betegen és kimerülten tért haza.

Míg dolgozott alig evett, rosszul aludt, idegfeszültség és szívfájdalmak kínozták. Fájtak szemei, kezeit felsebezte a véso és a kalapács, testét és tüdejét a márványpor lepte - mindez 26 éves korától kezdve három teljes éven keresztül. A szobor alkotása kín és gyönyör volt számára: az alkotásba menekült a külvilág, és kora elol, még megrendelojét sem engedte a szoborhoz. Tehetségével akarta legyozni a többi muvészt, az embereket és Firenzét, ahogy Dávid tette egykori ellenségével. A szobor négy év alatt készült el, miközben forrt az itáliai és firenzei élet, s a várost újból elárasztották a muvészek: Pier di Cosimó újra festett, Verocchió újra megnyitotta festoiskoláját, Firenzébe érkezett Rafaello, Leonardo Mona Lisát festette; Cesare de Borghia - a pápa, VI. Sándor fia - pedig Észak-Itáliát hóoltatta. Mindeközben Michelangelo töretlenül dolgozott, folyt a harc közte és szobra között: sebeket ejtett a márványalak testén, mert ahogy mestere, az öreg Bertoldo mondta: Vulnera dant formam - Csak a sebek tudnak alakot adni a tárgyaknak. És semmi sem élhet alak nélkül - pedig Michelangelo eltökélte, hogy szobra élni fog.

Az 1504-es év elején érkezett el a pillanat, mikor elkészült a mu, mikorra Michelangelo formába öntötte akaratát, gondolatait és érzéseit, magát Dávidot, aki életre kelve a halott márványtömbbol felegyenesedve várta ellenfelét: a Gáth városából való Góliátot, hogy Isten nevében legyozze ot egy parittyával, "kinek magassága hat sing és egy arasz vala. Fején réz sisak vala és pikkelyes pánczélba volt öltözve; a pánczél súlya pedig ötezer rézsiklusnyi vala."

A márvány nem Dávidot a királyt, nem a büszke, megelégedett, gyoztes ifjút - hiszen sehol egy kard, sehol a gyoztes levágott feje - hanem a viadal elotti, feszült, de eros pásztort mutatja. Egy meztelen, karcsú, ragyogó fehérmárvány férfitestet, melynek bár jobb karja lecsüng, már megfeszített, és látszik, hogy egész bensoje feszülten várja a harcot. Testtartását kiegyensúlyozottság, elszántság jellemzi. A fej a távolba tekint, az ellenséget figyeli: tisztában van küldetésével, érzi, hogy harca élethalálharc lesz; a feszültség ráncokat rajzol, és két mély árkot vés homlokára. Szája összeszorítva, arcán harag és megvetés, egyedül ez árulkodik belso feszültségérol. A szobor harcra indul, hogy megvédje önmagát és népét, habár védtelenségét kiemeli meztelensége; kihívja ellenfelét, parittyája ott bújik a kezében, szíja a vállán, szára hátához simul és bár a fegyver alig látszik, készenlétben tartja a követ, s elég egyetlen mozdulat, hogy lerántsa válláról. A tartás, a dac, a kihívó tekintet, a feszült tartás mind a gyozelmet jósolja Dávid, a parasztfiú számára.

A szobron jól érzodik a kor szellemi, muvészi és politikai hatása. A reneszánsz szobrászat öntudatossága, az emberi test szépsége utáni vágy. Dávid jelképezi az ifjúság lendületét, bátorságát, öntudatát, magabiztosságát; az igazságba vetett hitet, mely képes volt legyozni a hatalom pikkelypáncélos Góliátját. Dávid maga a "szép ember", a viruló, életteli test, o Krisztus prototípusa és ose, aki szintén népéért szállt harcba.

Dávid Firenze szimbóluma: a város polgárainak szemében nem csak Góliát legyozoje, hanem a tettrekész, gyozelemre képes, becsülettel helytálló ember, a firenzei polgárok hatalmának, valamint a város szabadságszeretetének bibliai szimbóluma, akinek arcán ott az ero és a harag, a szabadságáért harcba szálló polgár két erénye. A nagyobb hatalmak árnyékában élo városállam védnökének, jelképének tekintette ot, aki bátorságával gyozedelmeskedett a nagyobb ellenség felett.

Ám nem csak a politikai hatalmat jelképezi a mu: Dávid Michelangelo ars poeticája, önmegvalósítása és önvallomása, érzéseinek lenyomata, az anyag feletti gyozelmének és életének szimbóluma. A szobor menekülést jelentett a mester számára, menekülést a muvészetbe egy neki terhes, fojtogató korban. Így jelképezte alkotása a gyozelmét saját óriása, saját kora fölött. E plusz tartalom és jelentés miatt különbözik Michelangelo Dávidja a többi firenzei Dávidtól. Donatello kútszobra fiatal, szinte lányos, korántsem olyan izmos, mint Michelangelo Dávidja, sot csuklója megbicsaklik Góliát hatalmas kardjától. Ez a bronzszobor, csak úgy, mint Verocchio bronz Dávidja a diadalittas, büszke, gyozelmes Dávidot ábrázolja, a küzdelem végeredményét Góliát levágott fejével. Míg a bronz Dávidok büszkék és gúnyosak, addig Michelangelo Dávidja kihívó és feszült.

A kész szobrot, egy firenzei polgárokból álló bizottság javaslatára - melynek tagja volt többek között Leonardo és Filippino Lippi - a Signoria, a városháza kapujának közvetlen közelében helyezték el, Donatello Juditjának helyén. A sors kegyetlen játéka, hogy az eltávolított szobor a Mediciek elleni harc jelképe volt, melynek eltávolítása a polgárok rosszindulatát vonta maga után, így Michelangelónak, a volt Medici muvésznek meg kellett érnie, hogy élete muvét a polgárok lehurrogják és semmibe vegyék, majd pedig hogy élete végén egy Medici ellenes lázadás során tönkretegyék.


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!

Hasonló dokumentumok

Megnevezés Dátum A4 Szavak Értékelés
 
hu Firenze a… 31. 1. 2007 5508 24.5 7063
 
hu Biblia 2. 9. 2011 8246 7.2 2188
 
hu Biblia 7. 1. 2008 4277 7.2 2188
 
hu Muvészettörténet… 28. 12. 2007 1554 -- --
 
en Philosophical… 6. 9. 2007 2792 -- --
 
hu A reneszánsz 11. 1. 2008 4219 6.3 1736
 
hu A reneszánsz 21. 4. 2008 3528 6.3 1741
 
hu A modern művészet… 1. 5. 2009 6006 10.1 2843
 
hu Történelem 19. 6. 2010 3106 9.6 2518
 
hu Művelődéstörténet 12. 7. 2007 4224 8.7 2065