LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A mondatfajták

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Magyar nyelv

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:645

Karakterek száma:3,901

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):2.17

Megtekintések / letöltések száma:3713 / 149

Méret:4.55 kB

A mondatfajták
A beszédhelyzet hármas vonatkozását figyelembe véve a mondat kijelento, kérdo, felkiáltó, felszólító, óhajtó lehet. Ez a szempont a modalitás alapján osztja külön típusokra a mondatokat. A beszélo felol közelítve a modalitás a beszélonek mondanivalójához való viszonyát jelenti.

1. A kijelento mondatban a beszélo ismereteit, tapasztalatait közli a hallgatóval. Rendszerint nem fuzodik hozzá erosebb érzelmi mozzanat. Pl.: Ezek az emberek bíznak abban, hogy nekik minden sikerül. Formai szempontból kijelento módú állítmány jellemzi a kijelento mondatot. Az állítmány lehet igei vagy névszói. Esetenként elofordul feltételes módú igei állítmány is a kijelento mondatban. Ez a feltételes kijelentés. Pl.: Szeretne kérni toled valamit. A kijelento mondat legjellemzobb tulajdonsága az egyenletes hanglejtés. Ennek a jellemzo intonációnak a jele a pont.

2. A beszélo a kérdo mondattal azt fejezi ki, hogy valamit szeretne megtudni, és a hallgatótól várja a felvilágosítást. Két fajtája van, az eldöntendo, és a kiegészítendo kérdés.
- Az eldöntendo kérdéssel a beszélo azt jelzi, hogy a kérdezett dologról van ugyan föltevése, de bizonytalan benne. A hallgatót kéri fel ennek megerosítésére vagy elvetésére. A beszélo számára kétséges információ adja általában a hangsúlyos mondatrészt. Pl.: Volt ebéd? A kérdoszó nélküli eldöntendo kérdést jellegzetes eso-emelkedo intonációja különbözteti meg a kijelentéstol. Az eldöntendo kérdésre igenlo vagy nemleges feleletet adunk.
- A kiegészítendo kérdéssel a beszélo arra utal, hogy tudása hiányos, és a hallgatótól várja ismeretei kiegészítését. Formailag a hiányos ismeretre kérdo névmás vagy névmási határozószó kérdez, mely hangsúlyossága miatt a mondat elején helyezkedik el. A kérdoszó mondatbeli szerepét tekintve lehet alany, állítmány, tárgy stb. Pl.: Ki járt itt (alany)? A hiányos szerkezetu mondatokban a kiegészítendo kérdésre gyakran csak a kérdezett mondatrész a válasz. Pl.: Ki járt itt? (Béla.)

3. A beszélo azzal a szándékkal fejez ki valamilyen érzelmet, indulatot, hogy a hallgatóban is hasonló érzelmeket keltsen. Foként beszélt mondattípus a felkiáltó mondat. Formailag tömör és rövid, ez is hozzájárul kifejezoerejéhez. Jellegzetes intonációja nincs, viszont nagyobb hangero és hullámzóbb hanglejtés jellemzi, mint a kijelento mondatot. Az intonációra írásban a felkiáltó jel utal. Pl.: Milliók egy miatt!

4. A felszólító mondat tartalmilag felhívó jellegu. A beszélo célja az, hogy kifejezze akaratát. Ennek megfeleloen többnyire indulatszót, módosítószót tartalmaz. Pl.: Ejnye, ne legyen olyan nagy a szád! Az érzelemkifejezés intenzitásától függoen megkülönbözetünk parancsot, kérést, tanácsot, buzdítást stb. A felszólító mondat igei állítmány mindig felszólító módú. Az eros érzelmek miatt intonációja változó, általában nagyobb hangero kiséri. Az érzelemkifejezés írásbeli jele ennél a mondattípusnál is felkiáltójel.

5. Az óhajtó mondat a beszélo valamilyen vágyát, kívánságát fejezi ki, és az a célja, hogy a hallgató ezt tudomásul vegye, közvetlenül azonban cselekvésre nem buzdít. A beszélonek a hallgatóhoz fuzodo viszonya szempontjából az óhajtó mondat a felkiáltó mondathoz áll közel. Mivel érzelmet fejez ki, gyakran tartalmaz indulatszót, óhajtást jelzo határozószót. Állítmánya feltételes módú. Pl.: Bár tudnám, mikor lesz a koncert! Az óhajtó mondat intonációja hasonlóan a felkiáltó és felszólító mondatokéhoz, a benne kifejezodo érzelem fokának megfeleloen változik. Írásban felkiáltójellel jelöljük. Az óhajtó mondat szórendjére jellemzo, hogy az állítmány - különösen ha bár, bárcsak szavakkal kezdjük a mondatot - a mondat elején áll. Pl.: Bár mehetnék én is!
Logikai minoség szerint a mondatok lehetnek állítók vagy tagadók. Az állító mondatot egy eldöntendo kérdésre adott igenlo válaszként foghatjuk fel. Pl.: (Igen). Itthon vagyok délután. A tagadó mondat pedig ennek megfeleloen a nemleges válasz. Pl.: (Nem). Nem eszem többet a kelleténél. Mindegyik mondatfajtának van tagadó változata. A tagadó felszólító mondatot tiltómondatnak nevezzük. Pl.: Ne menj olyan gyorsan!
Formai szempontból a tagadás ismertetojele a tagadószó: Nem, ne, sem, se.

A mondat fajtái:

Mondatfajta
Jellemzo

igemód
Szófaj
Hanglejtés
Írásjel

kijelento mondat
kijelento

feltételes
-
ereszkedo
.

kérdo mondat
kijelento

feltételes

felszólító
a: kérdoszó

névmás

b: -
a: eso

b: emelkedo-eso
?

felszólító mondat
felszólító
-
változatos
!

felkiáltó mondat
kijelento
indulatszó

módosítószó
változatos
!

óhajtó mondat
feltételes
indulatszó

módosítószó
változatos


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!

Hasonló dokumentumok

Megnevezés Dátum A4 Szavak Értékelés
 
hu A mondat fogalma,… 4. 3. 2010 7397 2.0 541
 
hu A mondat modalitása… 22. 1. 2011 5000 2.6 817
 
hu A modalitás,… 14. 10. 2008 5105 1.7 459
 
hu Mondatfajták 6. 10. 2007 2645 1.8 539
 
hu A mondat modalitása… 27. 4. 2010 4580 2.6 804
 
hu Az élőszó zenei… 22. 5. 2010 5688 1.0 332
 
hu Az élőszó zenei… 27. 9. 2010 4459 1.5 418
 
hu Balassi Bálint… 16. 5. 2009 4304 2.9 803
 
hu Nyelvtan 11. 10. 2011 4176 2.6 736
 
hu Stílusrétegek 7. 9. 2008 3366 3.8 979