Tento článek byl vytisknutý ze stránky antiskola.euAntIskola.eu

Felvilágosodás Magyarországon

A felvilágosodás elnevezés a 18. század és az azt átölelo idoszak európai filozófiáját, társadalomelméleti eszmeáramlatát jelöli. A felvilágosodás Magyarországon a társadalmi megkésettség és a polgárság hiánya miatt megkésettséget mutat, s eszmerendszere is eltéro képet mutat Európa egyes országaihoz képest.

A polgári réteg hiányában az új eszmék a foúri családokban, s a közép- és kisnemesség értelmiségivé váló rétegeiben terjedhetett el. Az idegen uralom, s az elmaradottság tükrében a magyar felvilágosodás célkituzései a kulturális haladás szükségességére, és a magyar nyelv muvelésére összpontosultak.

Ennek terjedését Mária Terézia (1740- 1780), majd II. József felvilágosult abszolutizmusa tette lehetové. Mária Terézia 1760-ban Bécsben megszervezte a magyar nemzeti testorséget (tagjai: Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor, Bessenyei György. . .), mely késobb létrehozta az elso magyar írótársaságot, melynek vezetoje Bessenyei György volt. Bécs az európai kultúra szempontjából kiemelkedo császárváros, ahol a magyar nemes ifjaknak muvelodésre nyílt lehetoségük.

II. József uralkodásának idején (1780- 1790) még szabadabban terjedhettek az eszmék. A „kalapos király” politikája kettéosztotta a magyar értelmiséget. Hívei a „jozefinisták” támogatták felvilágosult törekvéseit, mellyel a polgárosodást sürgette. Rendeletei azonban  sértették a köznemesek elojogait, és az ébredo nemzeti érzés kibontakozását. A németesíto politika ellen divatba hozták a magyaros viseletet, és harcoltak a magyar nyelv ügyéért.

A francia forradalom (1789) után a politikai helyzet radikalizálódott. Néhány értelmiségi megszervezte a magyar jakobinus mozgalmat, végso céljuk a köztársaság kikiáltása volt, politikai realitása azonban nem volt. (A demokratikus értelmiség és az ellenzéki köznemesség intézményes egybekapcsolására Martinovics Ignác, saját vezetése alatt, két szervezetet létesített. A Reformátorok Társaságában a köznemesek tömörültek, a Szabadság és Egyenloség Társaságában a radikális demokraták, a jakobinusok. A jakobinusok társasága, melynek létérol a reformátoroknak nem volt szabad tudni, a már nemzeti államban a polgári átalakulást biztosította volna a nemesség félreállításával. Az elso társaság csak eszköz a második kezében, s a kettos lépcsoben bekövetkezo forradalom elso része a nemesség és a demokraták szövetségén, a második pedig a demokraták és a parasztság összefogásán nyugodott volna.)

 

Irodalmi élet

A felvilágosodás irodalmának elso korszakát 1772-tol (Bessenyei fellépésétol) 1795-ig, második szakaszát pedig (Kazinczy fellépésétol) a reformkor kezdetéig számítjuk.

1772 újkori irodalmunk kezdetének dátuma.

A század utolsó harmadában a korábbi évtizedekhez képest élénk szellemi élet bontakozott ki. Az igazi irodalmi élet feltételei hiányoztak; Buda és Pest nem igazi kulturális központ, a szellemi élet így némileg szétszórt, vidékies. Azonban rengeteg író és költo alkotott, írói társaságok, szalonok jöttek létre.

 

Magyar Museum (Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid által szerkesztett jozefinista- szabakomuves szellemu irodalmi- kritikai folyóirat).

Orpheus (Kazinczy folyóirata, melynek szerkesztésébe Batsányival való szakítása után kezdett)

Mindenes Gyujtemény (az elso ismeretterjeszto folyóirat)

Uránia (az elso tisztán szépirodalmi jellegu folyóirat, melyet Kármán József indított el)

 

A korszakot irodalmi szempontból a stílusirányzatok „beáramlása” , stíluseszközök használatának gazdagsága jellemezte. A felvilágosodással egyszerre érkezett a klasszicizmus, mely eloször a francia, késobb a német klasszikát követte. (Képviseloi: Bessenyei és testorírók ill. Kazinczy és követoi.

A szentimentalizmus jegyében alkotott Ányos Pál, Batsányi János, Dayka Gábor, Földi János, Ráday Gedeon, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc.

Népiesség követoi: Orczy Lorinc, Fazekas Mihály.

„Divatot teremtettek az antik verslábakban való írás, többen úgy vélték, hogy a magyar nyelv kiválóan alkalmas az idomértékes verselésre.

Rengeteg regényátdolgozás, regénymagyarítás született. Eredeti regényeket írt Kármán József és Dugonics András. (Az irodalmi hagyomány irodalmunk elso regényeként Dugonics András: Etelka, egy igen ritka magyar kisasszony (1788) címu muvét tartja számon.)

 

A felvilágosodás egyik legnagyobb költoje Csokonai Vitéz Mihály, valamennyi stílusirányzat, mufajban és hangnemben kiemelkedoen alkotott.

 

Csokonai Vitéz Mihály

„Egyenest arra volt hivatva, hogy a lángelme gazdag modulációjával és költoi eredetiségével tükrözze egy forrongó korszak egész zsenge tanácstalanságát.” (Horváth János)

Csokonai életmuve igen színes palettán mozog: Mindhárom munemben alkotott, azonban elsosorban lírikusként tartjuk számon. Korának legsokoldalúbb tehetsége volt, muvészetére a stílusirányzatok, hangnemek, témák, sokasága jellemzo. Mufajaira, versformáira elsosorban a klasszicizmus jellemzo, de közel állt hozzá a rokokó ízlés is. A kifejezés könnyedsége nagyfokú zeneiség, a verselés változatossága jellemzi költészetét.

 

Dorottya

Csokonait foglalkoztatta a nemzeti eposz megírásának gondolata. Ezt igazolja Árpádiász címu muvének töredéke is. A nemzeti történelem, a múlt iránti érdeklodés, a korszakos feladat vezethette, hogy belefogjon muvébe. A mu befejezetlensége ellenére nem idegenkedett a epikus kísérletektol, s maradandót alkotott Dorottya címu komikus eposzával. A mufaj használatával elotte senki nem próbálkozott.

 

Keletkezésének háttere:

1798- 99 telén keletkezett, somogyi tartózkodása idején. Keletkezésnek körülményeirol maga a szerzo tudósít a mu elején található kettos elöljáró beszéd második részében (Elobeszéd). Eszerint a Somogy vármegyei „vidám házaknál” tett baráti látogatások alkalmával állandóan felvetodo téma volt az „idei fársáng” rövidsége. Ez, s a hölgytársaságokban látott „modellek” sarkalhatták az epopeia megírására.

A csurgói évek Csokonai életében válságosabb idoszakot mutatnak: kicsapták a kollégiumból, Lillát férjhez adták, s kényszeru vándoréletet élt.

Mufaji elozményei: Alexander Pope: Fürtrablás illetve Tassoni:Elcserélt veder, melyeket maga a szerzo jelöl meg. Pope hatásának fontosságát nem csupán az átvett motívumok sokasága (pl. hölgyek és urak küzdelme, áldozati szertartás) adja, hanem az is hogy Az epopeiáról közönségesen c. tanulmányában a komikus eposz jelentoségérol és eddigi példáiról Csokonai részletes elemzést írt, külön kiemelve Pope muvét.

 

Mufaj meghatározása:

A mu teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadala a Fársángon. „Furcsa vitézi versezet IV könyvben”. A mufaji meghatározást maga Csokonai magyarázza meg a négy esztendovel késobb készült, a mu elé szerkesztett Elobeszédben.

Mufaját tekintve komikus eposz, amelyben a szerzo felhasználja a klasszikus eposz kellékeit vidám ugyanakkor tanulságos történetének eloadásához. Nem parodizál, azaz nem a mufaj kigúnyolása a célja. Ha van a munek gúnyos, néhol szatirikus éle, az sokkal inkább a szituáció nevetségessé tétele: „Az én szerzeményemnek interesszéje áll a nemzeti luxusnak  és elkorcsosodásnak kigúnyolásában s ifjainknak és leányainknak csintalan, sot sokszor pajzán mulatságainak megbüntetésében.”

Az irodalomtörténet hangsúlyt ad a nemzeti érték védelmét kiemelo, az idegenmajmolást pellengérezo részeknek. A Dorottya tehát szatirikusnak nevezheto azért, mert a köznemesség üres, vegetatív életformájának eseményit parodizálja.

A magyar irodalomtörténet vígeposz formájú vénlánycsúfolónak nevezi Csokonai muvét. Ehhez kapcsolódik az az értelmezés, amely szerint a Dorottya is a Lilla- szerelem elmúltával keletkezett keseruségbol vezetheto le. Ez azonban nem melankolikus fájdalom és a magány keseruségében, hanem egyfajta cinikus hangnemben kerül felszínre.

 

Szerkezete:

A mu szerkezetét két elem egymásra hatása eredményezi.

Az elso könyv az elozményeket foglalja össze, a második a bonyodalom, a harmadik a küzdelem, a negyedik a megoldás foglalata. A cselekmény idotartama 24 óra, helyszíne mindvégig Esterházy herceg kaposvári kastélya, cselekménye lényegében egyetlen fo szálon fut, követve ezzel a klasszicista drámaesztétika szabályait.

 

A mu a téma megjelölésével, propozícióval kezdodik:

„Éneklem a  Fársáng napjait s Dorottyát,

Ki látván a dámák bajos állapotját,

Carnevál s az ifjak ellen feltámada,

S diadalmat is nyert pártára únt hada.”

 

Ezt követi a jó borral telt butéliához (borosüveg) intézett invokáció, amely révén fantázia gyúl a Múzsákban:

„Te tölts bé engemet élo spiritussal,

Hadd danoljak harcot én is Enniussal”

 

A szerzo maga is szereploje muvének. Kaposméron csatlakozik a Budáról indult Fársáng kompániájához:

      „Álljatok meg! Kedves angyalkák! Álljatok!

      Ímé, egy poéta siet utánatok,

      Szánkáitok nyomát lantolva kíséri,

      Hogy társaságtokba vegyétek, azt kéri.

      Öröm- innepteket danolni kívánja:

      Aki rám nem hallgat, duljön fel a szánja!

      Így szólék hozzájok.”

 

Csokonai szelíd iróniával emlékezik meg az úri sereglet „jóságáról”. Arról, hogy nem vették fel szánkáikba, ezért kénytelen volt a Pegazus hátán követni a fársángolókat. ( Így felülrol nem csupán a széles társaságot láthatta át, hanem bepillanthatott néhány trompozbe is. Ennek rendeltetésérol Csokonai szellemes lábjegyzetet készített. A lábjegyzetek egyébként tanulságos és szórakoztató kommentárok, de leginkább Csokonai hatalmas muveltségét, ítéleteit tartalmazzák.)

Még egy alkalommal jelenik meg a költo. A negyedik könyvben a csata után Dorottya végrendeletében emlékezik meg róla.

     „Továbbá, ha ama költo jó kedvébe,

     Aki most itt mulat ebb a vármegyébe,

     Leírná a dámák mellett tett harcomat

     S hattyú szárnyain zengné halálomat,

     Minthogy, amint mondják, eddig minden nagyok

     Üresen bocsáták: néki fundust hagyok.

     Lencseni kertemet mezei házommal,

     Minden bankóimat egész smukómmal

     Adják néki: ebbol holtig elverselhet

    S Beócián Parnasz hegyeit emelhet.”

 

Az elso könyv folytatásában szabályos seregszemlét, enumerációt olvashatunk. Az Opor vezette nemesi férfitársaság mellett szép és ifjú hölgyek és néhány vénkisasszony tagja a mulatni induló csapatnak. Csokonai alakrajzai miniatur remeklések, szellemes és lényegrelátó jellemrajzok is egyben. Célja a felszínes nemesi életforma kigúnyolása.

    „Dorottya az egyik, egy öreg kisasszon,

    Ki méltó, hogy reá örök párta asszon;

    Mert úgyis már akkor viselt aggkoszorút,

    Hogy a burkus kezdte a másik háborút.

    Mégsem ólthatta meg annyi sok esztendo,

    Bár már hatvanötöd- fure lesz menendo,

    Most is a legényért mindjárt kardra kelne,

    Csak vén oldalához dörgölo- fát lelne.

 

A történet nem in medias res kezdodik, a konfliktus csak a bálteremben, a mátrikula bejegyzésével  és az azt követo tánccal bontakozik ki. Carnevál, a mulatság megszemélyesítoje, a már férjhez adott leányokat és a most házasulandókat kéreti maga elé, és Hymen segítségével veres kereszttel jelöli meg azok neveit, akik már elhagyták a leányság korát. A sérelmek miatt határozza el Dorottya, hogy bosszút áll. Fo ellenségévé Carneval válik.

 

A második könyv a bálteremben lezajló táncok eloadásával kezdodik. Csokonai a külföldi módi majmolásáért bírálja a táncoló sereget, véleményét Bordáccsal fejezteti ki, akinek javaslatára verbunkos következik. Megjelenik Eris, a viszály istenasszonya, aki egy farsangi fánk formájában kísérti meg hosünket (deus ex machina), s Dorottya sereget toboroz a vénlányokból, a vezérkart Abelgunda, Orsolya, Rebeka, Magdaléna és Márta alkotja.

 Éjfélig tart a csata (harmadik könyv), melyet Dorottya vezet, pontos haditerv alapján: céljuk  a matrikula megszerzése és Carneval herceg elrablása.

A klasszikus eposz hagyományaihoz híven Csokonai dinamikus csataleírást alkalmaz. Fegyvereik: csiklandozás, csipkedés, a hölgyek még hajtuiket is bevetik. A férfiak azonban könnyen megszelídítik az amazonokat, Ámor nyilai szedik áldozataikat, így a szerelmesek felhagynak a harccal. A csata mozzanatait „marsal Dorottya” egy magasba emelt baldachinról figyeli, amelyet nyolc szuz tart. Innen látja Oport, amint a harc forgatagában hadicselével felbontja a dámák seregét:

    „Még ma egy kisasszonyt kívánok elvenni;

    S tudom vitézeim is mind így fognak tenni-

    De én annak adom cserébe szívemet,

    Aki legeloször megcsókol engemet.”

 

A negyedik énekben sikerül diadalt aratnia a dámaseregnek. A szerencsés végkimenetelhez hozzájárul, hogy a tuz következtében felfordulás kerekedik, így Fársángnak sikerül megszöknie, illetve Cythere (Venus) felbukkanása, aki gyönyöru fiatal lányt varázsol Dorottyából. Így Opor feleségül veszi ot, s a történet befejezését tréfássá, könnyeddé teszi.

 

Stílus, forma:

                             „De abban orajta sem fog ki Dorottya,

                             Hogy néki is kedves még az Ádám botja.”)

            Rokokó stíluselem a játékosság, pajkosság és az aprólékos mitológiai utalások jelenléte.

 

A Dorottya a népiesség eszköztárát vonultatja fel. A népies stílus és téma mellett gyakran találunk utalásokat népszokásokra (friss házasok tánca), a vidéki élet szereploire.


A nyomtatott oldal vége: antiskola.eu