LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A népi fafaragás, díszítő- és bútorművészet

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Kultúra és művészet

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:485

Karakterek száma:3,276

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):1.82

Megtekintések / letöltések száma:5325 / 212

Méret:3.72 kB

A népi fafaragás, díszíto- és bútormuvészet
A legegyszerubb bútorokat a faragáshoz érto parasztember maga is elkészítette, de már a középkortól kezdve tudunk asztaloscéhekrol, bár ezek elsosorban nem a parasztembereknek készítettek. A magyar parasztbútorok legrégebbi rétege faragott, ácsolt technikával készült. Ezek elválnak a festett bútoroktól, melyek legkorábbi darabjai a XVIII. századtól ismertek.
Az ácsolt láda, a szekrény készítésének több nagy központja volt.
Az egyik a Dunántúl délkeleti szögletében olyan formát fejlesztett ki, melynek szögletes a fedele, és négy sarkán egy-egy szarv található. Díszítményei többnyire körzovel készültek vagy vonalasak. Ezeket feketével színezték, más díszítés nem, vagy csak elvétve látható az újabb darabokon.
A másik központ a Palócföld északkeleti része, az egykori Gömör megye. Itt már a teto domború, amelyrol hiányzik a négy szarv. Díszítése geometrikusan vésett. Néha háromszögletu emberábrázolás található rajta. Székelyföldön ugyancsak ácsolták ezt a formát. Ez a legnagyobb múltú bútordarabunk, egészen az idoszámításunk elotti idokig visszakövetheto.
A palócok faragott bútordarabjai nem ilyen régiek, elso készítoik a múlt század második felében pásztorok lehettek. A szék, lóca váza puhafából készült és ebbe helyezték el az áttört mintájú faragott táblákat, amelyek pl. vadászjelenetet ábrázoltak. Szívesen ábrázoltak még huszárokat, honvédeket, a szabadságharc katonáit. Ritkábban bölcsoket, asztalok alsó oldalfalait is díszítették ezzel a technikával.
A Dunántúlon, különösen a Bakonyban keményfából faragták a bútorokat, és egyszeru berakással díszítették azokat. Különösen kisnemesi falvakban alkalmazták, ezzel is hangsúlyozva az úri osztályhoz való tartozásukat.
Az erdélyi Kalotaszeg bútorai vésett díszítésuek. A díszítmények geometrikus jelleguek.
A festett bútorok mintakincse sokszor a reneszánsz muvészetben gyökerezik. A református templomok karzat és mennyezetdíszítése nagy hatást gyakorolt a paraszti asztalosok muvészetére. Legszebb alkotások Erdélyben találhatóak. Vándorló templomfestok gyakran elvállalták egy- egy láda díszítését, ami már közvetlen mintaként is szolgált a helybéli asztalosok számára.
Festettbútor készíto központok közül a legjelentosebbek a következok voltak:
Komárom: a ládák elejét mélyítéssel faragták, a központi motívum mellett virágokat, csokrokat faragtak. Ezeket halvány színekkel festették. A komáromi mesterek az Alföldön is sok templomot díszítettek.
Hódmezovásárhely: a legjelentosebb alföldi központ. A bútorok alapja sötét, elsosorban kék, piros virágokkal, helyenként halványabb sárga szegéllyel, a zöld levelek a háttérbe majdnem beleolvadnak.
Békés: a swww.antiskola.euzínezés ennél élénkebb, áttört díszítésu padok, székek, mindig növényi jellegu mintákkal, barokk hatás figyelheto meg.
Miskolc, Eger: a két város bútorfestése viszonylag közel áll egymáshoz. A barna vagy vörös alapszínre vörös-zöld-sárga-fehér- kék virágcsokor vagy koszorú került. A virágok között búzakalász is felbukkan, ami elsosorban itteni sajátosság.
Sátoraljaújhely: a bútorok alapszíne fekete, ezen cserépbol vagy ládából kinövo zöld-sárga-piros-kék csokor a központi motívum, vagy fuzés. Itt még a két háború között is készülnek festett bútorok.
Torockó (Erdély): alapszíne többnyire szintén sötét, elsosorban zöld, ritkábban kék, vagy barna. A virágdíszek barokk- rokokó stílusúak és kék- fehér- barna- vörös- narancssárga színben mindig az alaphoz igazodnak. A kompozíció kötött, az egész felületet kitölti.
Vargyas (Erdély): a legrégebbi központ. Reneszánszra emlékezteto piros-sárga-kék korsós csokrokat festettek, de gyakori a koszorú-, füzér- és madárábrázolás is. Minden ládán központi helyen tüntették fel a készítés évszámát. Vargyason a hetvenes években még festettek bútorokat.


Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!