LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló Történelem középszintű tétel - A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Csatlakozz a beszélgetéshez (3)

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Történelem

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:867

Karakterek száma:6,096

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):3.39

Megtekintések / letöltések száma:12514 / 236

Méret:6.86 kB

A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Elozmények
o A XV. században fejlodésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémekbol vert pénzérméket. A keletrol érkezo árucikkek fogyasztása nott, és mivel ezek ellentétele többnyire a pénz volt, a Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket.
o A levantei kereskedelem költségeit tovább növelték a térséget uraló oszmán-törökök által megemelt adók. Nehezítette a helyzetet, hogy a korszakban kezdtek kimerülni a magyarországi és csehországi nemesfémbányák.
o A gondokkal egy a problémák megoldására nyitottabb Nyugat-Európa nézett szembe. A levantei térség és a Hanza közötti tengeri összeköttetés olyan technikai újításokat tett szükségessé, amelyek megteremtették az óceáni hajózás elofeltételeit. Ilyenek például a jól kormányozható, magas oldalfalú, nagy vitorlafelületu hajók, a karavellák. A nyílt vizeken szükséges volt az iránytu, illetve különbözo muszerek (asztrolánium, gromon, Jákob-pálca), amelyek lehetové tették a pontos helymeghatározást. Új térképeket készítettek (pl Toscanelli világtérképe), melyek Ptolemaiosz a korban elterjedt elképzelése alapján készültek, miszerint a Föld gömb alakú.

Felfedezések
 A portugál hajósok kedvezo földrajzi helyzetüket kihasználva már a XV. század közepétol felfedezoutakat indítottak Afrika partjai mentén az arany és a fuszerek megszerzésének reményében. 1471-ben átlépték az Egyenlítot, 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység fokát, majd 1498-ban Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott az indiai Kalikutba. A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre Indiában, majd Kínában is. Nagyobb területeket nem vehettek birtokba, mert az európaiak még hosszú ideig nem tudták alávetni Ázsia országait. Nagy jövedelemre tettek szert azonban a levantei kereskedelem megkerülésével, mivel így az araboktól magukhoz ragadták a fuszerkereskedelem hasznát.

 Kasztíliai Izabella spanyol királyno támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolumbusz Kristóf három hajója. 1492. október 12-én kötöttek ki az amerikai kontinens eloterében fekvo Bahama-szigetek egyikén, San Salvadoron. Kolumbusz 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott. Útjai során elérte Kubát, Hispaniola szigetét, Puerto Ricót, Panamát és Jamaicát. Abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott. Honfitársa, a kontinensnek nevet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel.

 A Föld megkerülésére 1519-ben a spanyol Magellán vállalkozott. Célja a fuszertermo szigetek és Európa közti út megteremtése volt. Magellán a Fülöp-szigeteken életét vesztette a bennszülöttekkel folytatott küzdelemben, de egy hajója 1522-ben visszatért Spanyolországba.

o Amerika felfedezése óriási jelentoséggel bírt: itt bontakozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen természetes állapotban és tömegesen fordultak elo a nemesfémek. Hatalmas ültetvények kialakítására alkalmas földek álltak rendelkezésre, melyek az európaiak számára birtokba vehetok voltak. Az itt található kultúrák technikai és társadalmi szempontból sokkal alacsonyabb szinten álltak, mint az európaiak (a legfejlettebb indián civilizációk is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak).
o A kontinenst elsoként birtokba vevo spanyol hódítók (konkvisztádorok) elsöpro katonai fölény birtokában (az indiánok nem ismerték a fémeket, a puskaport, sot a lovat sem) kis csapatokkal is gyorsan elfoglalták az oslakók hatalmas birodalmait.

 Mexikó területén éltek az aztékok. Fejlett földmuvelési technikák birtokában voltak, babot, dohányt, kukoricát, tököt, paradicsomot, kakaót és gyapotot termesztettek. Megtervezett városokban éltek, kiemelkedo volt építészetük és kereskedelmük. Cortez 500 emberrel döntötte meg birodalmukat 1521-ben.
 Közép-Amerika területén éltek a maják, akik kiemelkedo muvészeti értékek birtokában voltak és fejlett matematikai és csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. A maja birodalmat Alvarado hódította meg 1523-ban.
 Az Andok hegyeiben éltek az inkák. Teraszos, öntözéses földmuvelést folytattak. Fejlett építészeti, matematikai, orvosi és földmuvelési ismeretekkel rendelkeztek. Megosztottságukat kihasználva Pizarro 185 emberrel hódította meg birodalmukat 1531-ben.

A kegyetlen bánásmód és az európaiak által behurcolt betegségek az indián népesség tömeges pusztulásához vezettek, számuk két évszázad alatt a tizedére csökkent.
o A spanyolok és Brazíliában a portugálok bányákat és ültetvényeket létesítettek. Az ültetvényeken kezdetben indiánokat, késobb Afrikából behurcolt, erosebb fekete rabszolgákat dolgoztattak, és cukornádat, gyapotot, kukoricát, dohányt és indigót termeltek.

o Az 1494-ben, a pápa közvetítésével megkötött tordesillasi szerzodés értelmében a spanyolok és a portugálok a felfedezett világot egy, majd az ezt kiegészíto, 1529-ben megkötött zaragozai szerzodés alapján még egy hosszúsági kör mentén felosztották egymás között.

Következmények:
o A korban az Atlanti-óceán szerepe nagymértékben megnott. Az Amerikából Európába beáramló nagy mennyiségu nemesfém az arany és az ezüst leértékelodéséhez vezetett, ennek hatására emelkedtek a mezogazdasági és ipari termékek árai (árforradalom). A piacok bovülése és az árak emelkedése ugyanakkor ösztönözte a termelést és a kereskedelmet.
o Amerikából nemesfémet és gyarmatárut (gyapot, cukor, dohány) szállítottak Európába, ahonnan foleg iparcikkeket szállítottak vissza. Európából alkoholt és iparcikkeket exportáltak Afrikába, ahol ezekért rabszolgákat vásároltak. A rabszolgákat az amerikai ültetvényekre szállították dolgozni. Ez a gazdasági körforgás vált a kibontakozó világkereskedelem alapjává.

o Az Ázsiával folytatott kereskedelem és a Hanza

Kelet-Európa→ élelmiszer, nyersanyag→Nyugat-Európa
Nyugat-Európa→iparcikkek→Kelet-Európa

forgalma fellendült, ezzel szemben a levantei kereskedelem lassú hanyatlásnak indult és fokozatosan átalakult. A XVII. századtól a távol-keleti fuszerek helyett már a Közel-Kelet nyersanyagai vándoroltak Európába iparcikkekért cserébe.


o Nyugat-Európában a beáramló nemesfém következtében az áruk értéke nott, a befektetett pénz a mezogazdaságba és az iparba vándorolt. A közösen használt területeket, a megmuveletlen földeket, legeloket a birtokosok juhlegelové alakították és bekerítették, a földeket bérlo parasztokat eluzték földjeikrol, és a területet összefüggo birtokká szervezték.
o A felhalmozódó toke és az értékesítési lehetoségek bovülése új termelési formát hozott létre, ez volt a manufaktúra. A tulajdonosok bérmunkásokat alkalmaztak muhelyeikben, a munkafolyamatokat részekre bontották, így az egyes feladatokat más-más munkás végezte. A manufaktúrában tömegtermelés folyt, olcsó, szakképzetlen munkaero dolgozott a muhelyekben, így az eloállított termékek minosége rosszabb volt, mint a céhes termékeké, de az alacsony árak miatt könnyebben el tudták adni oket.


Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

REAGOVAT

Sy írta - 15. 11. 2018 - 17:35

Hey, guys! For those who love games, please check out the best racing and card games of all time compiled in one! Thank you so much!

REAGOVAT

Syrus írta - 15. 11. 2018 - 17:33

Hey, guys! For those who love games, please check out the best racing and [URL="https://games.lol/card/"]card games[/URL] of all time compiled in one! Thank you so much!

Csatlakozz a beszélgetéshez (3)