LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A reneszánszról és barokk korról általában.

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Esztétika

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:620

Karakterek száma:4,125

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):2.29

Megtekintések / letöltések száma:5948 / 234

Méret:4.69 kB

A középkori társadalmi viszonyok bomlása Itáliában a XII-XIV. századfordulóban indult. Itálai volt az akkori Európa szellemi központja, itt alakult ki eloször a huanizmus. A reneszánsz a francia "renaissance" szóból ered, jelentése újjászületés. A reneszánsz kor az antik görög és római kultúra megújulásának kora.
A reneszánsz korát Itáliában a XV. század kezdetétol a XVI. század végéig számítjuk. Európa többi országa néhány évtizedes késéssel innen vette át a stílust, a barokkba átváltás kora is országonként változó. Európa országainak történelmét jelentosen befolyásolták az egész kontinensre ható fo események, például a törökök elorenyomulása, Bizánc bukása, Magyarországot megszállják a törökök, Amerika felfedezése, Habsburg világbirodalom kialakulása, Anglia tengeri hatalmának megalapozása, reformáció kialakulása.
A reneszánsz kor alatt Európa nagyhatalmai Itália, Franciaország, Anglia, Németország, Magyarország és Oroszprszág voltak.
A humanizmus szabadabb szemlélete, új tanok terjedése nyomán Németországban jelenik meg eloször a XVI. század elején a reformáció. Elsosorban városok lakosai voltak a nagy hatású szellemi mozgalom hívei, de nagy számban csatlakoztak hozzá a jobbágyok is. A reformáció hamarosan két részre szakadt: Luther Márton és a mérsékletet hirdeto tanok, míg a másik csoport a vallásújító tanok által alkotott újítást hangsúlyozó, forradalmi irányzat. A humanizmus legjelentosebb központja mégsem Németország, hanem Firenze volt.
A polgári fejlódés gyökerestül megváltoztatta az emberek világszemléletét. A hit szerepét átvette inkább a természet csodálása, való világ kérdéseire válaszok keresése. A reneszánsz embere újból értékelni kezdte az életet. Csodálják az ókori kultúrát, példaként állítják maguk elé az ókor polgári világát. Felkutatják az ókori szerzok muveit, és maguk is átveszik muvészetükbe az ókor stílusirányzatait.
A muvészek a valóság hiteles bemutatására törekedtek. Tanulmányozták az emberi testet, a tér tulajdonságait. A legtöbb muvész sokoldalúan képzett ember volt, egy személyben festo, szobrász, ötvös és építész.
A reneszánsz egyben a felfedezések kora is, nem csoda, hogy a korszak maga is egy jelentos felfedezéssel indul, Amerika felfedezésével. Az embereket a tudni vágyás hajtotta, és fedeztek fel újabb és újabb területeket, kutatták fel a múltat és építették a jövot. A reneszánsz emberének tudásszomja, megismerni vágyása, sokoldalú képzettsége példakép lehetne a mai emberek számára is.

A barokk a reneszánszhoz hasonlóan Itáliából indul a XVI. Század második felében. Késobb egész Európában elterjedt, de jellemzoen az eros katolikus hatás alatt álló területekre volt meghatározóbb. A barokk név a korszak alkotásainak túldíszítettségére utal.
A reneszánszra jellemzo emberközpontú világszemlélet helyébe a hit, szentség keresése lépett. A hívo ember és Isten kapcsolatának kérdései kerültek középpontba. A reneszánsz ideje alatt kibontakozó világi témákkal szemben a vallásosság kerül elotérbe.
Ugyanakkor a barokk muvészetben is megjelennek a humanizmus gondolkodói által felvetett eszmei problémák. A barokk nem utasítja el ezeket, hanem sokban a reneszánsz jegyekre támaszkodik, azokat továbbfejlesztve indul útjára. Természetesen sok egyedi és újszeru jegy is megmutatkozik a muvészetben.
A barokk stílusban készült alkotások legjellemzobb jegye a rendkívüli mozgalmasság, dinamikusság, ami a lendületes vonalvezetésben, a hajlékony, hullámzó formákban, valamint a térkiképzés változatos sokféleségében jelenik meg. A szín- és anyaggazdagság minden korábbinál elkápráztatóbb; az összetettebb kompozícionális eljárások és a hatalmas méretek pedig még inkább fokozzák az alkotások drámai erejét.
A korszak muvészei különösen vonzódnak az illúziókeltés eszközeihez, amit lényegében szintén a lenyugözo látvány megteremtésének szándéka vezérel. A barokk egyszerre képviselte a pompa iránti uralkodói, foúri igényeket és a vallásosság mind fenségesebb, monumentálisabb megjelenítésére irányuló egyházi törekvéseket.
Magyarországon a 17. század elso évtizedeire teheto a barokk kibontakozása, amely itt szintén az ellenreformáció támogatásával kezdett terjedni, majd a török kiuzésével új lendületet kapott. Az építomuvészet területén az új stílus kezdetben leginkább a templomépítészetben volt meghatározó, majd idovel az uralkodói körök palotáiban, kastélyaiban is jelentkezett hatása. Szép példája a hazai barokk építészet érett korszakának a fertodi Esterházy-kastély.
A barokk stíluskorszak legvégso szakaszát a rokokóba való átmenet képezte, amely lényegében a barokkra jellemzo jegyek mérték nélküli felfokozása révén egyfajta túldíszítettséget eredményezett. Európában a barokk a 18. század közepéig volt igazán meghatározó stílusirányzat; Magyarországon valamivel tovább tartott hatása.


Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!