LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A KUBIZMUS

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Esztétika

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1288

Karakterek száma:8,491

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):4.72

Megtekintések / letöltések száma:7470 / 217

Méret:9.64 kB

Ideje: 1907-1920
A szó eredete: 'cubus' (latin) = kocka
Központja: Franciaország
Eszközeik:
• végsokig leegyszerusített geometrikus formaelemek alkalmazása
• szimultán perspektíva: egyidejuleg több nézopontból történo többsíkú ábrázolás
• látványtöredékekbol épülo képek
• kezdetben gyakran fordul elo a korlátozott színvilág (barnásszürke színek vagy csak az alapszínek használata),
• kollázstechnika (több anyagfajta - pl. festék, papír, textil stb. kombinálása egy képben)

A kubizmus kezdo próbálgatásai az 1906-1907-es években figyelhetok meg. Hamarosan létrejött legjelentosebb és legmerészebb muveit Pablo Picasso alkotta meg, akit az irányzat egyik alapítójának tekintünk és az "Avignoni kisasszonyok"-ja a határko. Picasso mellett, vele egy idoben Braque is hasonló úton indult. Útkeresésüket segítette Cézanne muvészetének mind jobb megismerése. A kubisták sokat hivatkoztak Cézanne megállapítására: "A természetben minden a gömb, a kúp és a henger szerint modellálódik". A látvány szilárd vázát keresve mértani formákká – háromszögekké, négyszögekké, körcikkekké stb. – bontották fel a motívumokat, és belolük építettek fel a kép kétdimenziós síkján új térbeli alakzatot. Elképzelésüket az ekkortájt felfedezett néger plasztika egyszeru formáinak kifejezoértékében is látták.

A kubizmus elso képviseloi Picasso, Braque, Juan Gris és Dufy voltak, majd 1910-ben állította ki Léger az "Aktok az erdoben" c. képét, ugyanekkor szerepel Delaunay "Eiffel-torony" c. vászna. A kubizmushoz mind többen csatlakoztak, s az új festoi iskola 1911-ben megrendezte elso kiállítását a Függetlenek Szalonjában, a híres "Salon des Indépendants" 41. teremben, ahol is Robert Delaunay, Le Fauconnier, Albert Gleizes, Jean Metzinger és Fernand Léger szerepeltek kubista képekkel. Picasso és Braque mindig külön állítottak ki. Az 1911-es Oszi Szalonban csatlakozik hozzájuk André Lhote, Marcel Duchamp, Roger de la Fresnaye és Jacques Villon .Ekkor meglehetosen nagy port kavart a kubisták kiállítása, még a képviseloházban is interpellálnak a kubizmus ellen. Az 1912-es és 1913-as "Függetlenek Szalonja" azonban már tele az említett mesterek azóta már történelmi jelentoséguvé vált kubisták vásznaival.
A kubizmus történetét általában három szakaszra szokták bontani, jóllehet pl. a költo, muvészetkritikus Apollinaire, négy csoportot jelöl meg: a tudományos; a fizikai (természeti), az orfikus (zenei) és az ösztönös kubizmust. Az általános felosztás mamár inkább a történelmi eseménysort követi, ezért a kubizmus elso, "cézanne-i" periódusáról (1907-1909), a második ún. analitikus (1910-1912) és a harmadik "szintetikus"(1913-1914) szakaszról írnak.
Az elso periódusban lényegében a cézanne-i intenciónak megfeleloen a forma geometrikus, kubisztikus átfogalmazása történt meg, de még nem szakítottak teljesen a klasszikus távlattannal. A színt, mint az illuzionizmus legfobb eszközét, már ekkor is redukálták, ezzel pedig elszakadtak Cézanne-tól, a muvészettörténet egyik legnagyobb koloristájától. A Cézanne-tól való elkülönülést mutatja egyébként Juan Gris találó megállapítása is: "Cézanne az architektúra felé megy, én távolodom tole."
A második analitikus periódust a "szimultanizmus" jellemzi, azaz, apró darabkákra „széttördelik” a lefestendo tárgyat és a kis részeket síkban illesztik össze, így a tárgy különbözo nézeteibol származó részletek kerülnek egymás mellé, például elofordulhat, hogy egy szembol nézett arcba beleékelodik annak oldalról látott profilja. A tömeg elveszíti jelentoségét a felülettel szemben. Az uralkodó szín a barnásszürke. A tárgyakat analizálják tehát, felbontják, innen is kapta e fázis a nevét.
A harmadik periódus a "szintetikus" szakasz. Ekkor már teljesen szakítanak a naturális tárgyakkal, a tárgyak utánzását a teljesen szabadon kitalált képzomuvészeti "jelek" használata helyettesíti. A széttördelt és megnövelt elemek eredeti jelentésüktol megfosztva, kerülnek egymás mellé, csupán a muvész szabad képépíto fantáziájának engedelmeskedve. A muvész a vászonra tapétafelületeket, újságpapírt és más anyagdarabokat ragaszt fokozva az anyagi valóságértékét. A második korszak szürkés-barnás tónusa helyett gazdagodnak a színek. Mozgalmas ritmus hatja át a kompozíciókat. A statikusság helyett a mozgás hangsúlyozódik, s ezzel - a kubisták szerint a reneszánsz térformálása helyébe az idobeli forma lép. A kubista festmény többnézetusége feltételezi a tárgy körbejárását az egyes nézopontok eltérése közötti idotartamot.

A kubizmus foalakjai

Pablo Picasso (1881–1973)
1881. október 25-én született Málagában Pablo Ruizy Picasso, spanyol festo, a XX. század egyik meghatározó muvészegyénisége.

Szakít a klasszikus kép alapveto koncepciójával, s ennek megfeleloen tagadja az egy nézoponttól meghatározott, perspektivikus teret. A téranalízisnek megfeleloen több nézopontot vezet be, ezért alakjai a klasszikus értelemben torzzá, szervetlenné válnak, milyenségüket nem a látványhoz való hasonlóság, hanem egészen más belso esztétikai szükségszeruség szabja meg. Tördelt síkok, geometrikus metszetek jellemzik a néger periódus képeit, s ezzel lényegében megnyílt az út a modern képzomuvészet hatalmas hordereju vállalkozása, a kubizmus felé. A néger faszobrászat, a primitív ibériai muvészet és a Közép-Kelet muvészeti emlékeinek hatása érzodik muvészetén. A nagy szakítás az európai muvészet tradicionális természetszemléletével különösen az "Avignoni kiasszonyok" c. festményben történt meg.
A klasszikus tradícióval való szakítás tette fogékonnyá a festoket a görög-reneszánsz szépségeszménytol távolálló alkotások esztétikai értékének a megértésére is. E fogékonyságnak volt a következménye a néger plasztika megismerése és kultiválása, de lényegében ebben gyökeredzett a mindenféle naiv, primitív muvészethez való vonzódás is. Ekkor fedezik fel a gyermekrajzok primitív báját és ekkor jutnak világsikerre az olyan autodidakta muvészek, mint Henri Julien Féliz Rousseau. Apollinaire és Picasso köre rendkívül tiszteli képei naivitását, valamint azt az önállóságot, amellyel a látványhuséget meghaladva, szuverén módon megteremti képei sajátos zárt világát; nem másol, hanem alkot.
1905-ben a Vadakkal állít ki, ekkor ismeri meg a fiatal festok körét, akik 1908-ban már bankettet rendeznek tiszteletére. Sajátos, naiv stílusát gazdag dekoratív fantázia jellemzi, képei szerkezetének súlyossága mozdíthatatlan erot és nyugalmat sugároz.


Georges Braque
A kubizmus másik foalakja Picasso mellett Georges Braque (1882-). aki a fauvizmusból indult, o az egyetlen festo, aki részt vesztt a XX. század két nagy mozgalmában, a fauvizmusban és a kubizmusban, s a kubizmuson belül is végigjárja mindegyik szakaszt. A rövid Fauve-korszakát is át-átszövik már a cézanne-i elemek, ahogy szellemesen írták róla, olyan fauve volt, aki inkább kacsintott Cézanne-ra, mint Van Goghra. 1908-ban erosebben Cézanne hatása alá kerül, majd hirtelen a kubizmus egyik megalapítója válik belole, az o képei nyerték el a "kis kubusok" lekicsinylo jelzojét is. 1910-1911-ben monochrom képeket fest, és o vezeti be eloször a nyomtatott betu applikálását is, s az o festményein jelenik meg a modern muvészetben oly gyakori motívum a zeneszerszám ábrázolása. Festészetét a logikus konstrukció, a tiszta dekoratív szellem élteti. A XX. század egyik legintellektuálisabb, legfranciásabb festoje. Kulturált festészetét találóan jellemzik saját szavai: "Szeretem a szabályt, amely korrigálja az érzelmet." A háborúban súlyosan megsebesült. Muvészetének kubizmuson túli szakasza, a világszerte nagy hatást gyakorló sajátos braque-i stílus már a korszakunk utáni ido terméke.


A kubizmus magyarországon
. A fauvizmus és a kubizmus elvei megjelentek Magyarországon is, egyik képviseloje:

KMETTY János
(1889, Miskolc - 1975, Budapest



Festomuvész, grafikus, foiskolai tanár, Kossuth-díjas (1949), érdemes muvész (1959), kiváló muvész (1965), a magyar festomuvészet és muvészetpedagógia kiemelkedo egyénisége. Kassán érettségizett 1908-ban kereskedelmi iskolában. 1907-ben rajzolni tanult Halász-Hradil Elemér festomuvésztol. 1909-tol Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festoiskolájában képezte tovább magát. Tanulmányait Párizsban, a Julian Akadémián fejezte be 1911-ben. Többször járt külföldön, Bécsben 1915-ben, Párizsban 1927-ben és 1932-ben, ahol Cézanne, Picasso és különösen a reneszánsz festok muveit tanulmányozta. Párizsból mint a kubizmus festoi irányának egyik elso magyar képviseloje tért haza.
Hazajövetele után a Kecskeméti Muvésztelepen dolgozott, ott is a kubista, expresszív szellemu muvészekhez kapcsolódott. Több modern szellemu kiállításon vett részt, foként grafikákkal. A Nyolcak törekvéseit folytató Képzomuvészek Új Társaságának (KUT) egyik alapító tagja és alelnöke volt. Több ízben megfordult a nagybányai muvésztelepen is. 1946-tól a Képzomuvészeti Foiskola tanára. Nyaranként Szentendrén dolgozott.
Indulásakor a kubizmus térszemlélete és a monumentális festészet kompozíciós problémái foglalkoztatták. Megbízást alkotásra sohasem kapott. Élete utolsó éveiben számos üvegablak tervet készített. A konstruktív, kubisztikus formálás elemeit mindig megorizte, bár az 1930-as években festészete oldottabbá vált. Késoi korszakában ismét a szigorúbb szerkezeti rend jellemezte csendéleteit és tájait. Fo muvei közé tartozik fiatal korában festett önarckép sorozata. Számos cikket is írt, amelyekben ars poetica-szeru tömörséggel fogalmazta meg muvészeti elveit. Muvei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában és magángyujteményekben vannak.


A kubista muvészet az egyetemes modern muvészet megalapozója. Nyilvánvalóvá válik egy új muvészeti felfogás, muvészeti irányzat. Befejezésül álljon itt Picasso nagyon is találó idézete.



"A muvészet nem önmagától fejlodik, az emberek gondolatai változnak, s velük változik kifejezésük módja is."
Picasso


Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!

Hasonló dokumentumok

Megnevezés Dátum A4 Szavak Értékelés
 
hu Kubizmus 6. 11. 2007 5260 13.5 3704
 
hu \"A művészet nem… 2. 5. 2007 4364 4.9 1364
 
hu A kereső Nyolcak és… 1. 11. 2008 5067 12.2 3170
 
hu AZ AVANTGÁRD 11. 2. 2009 4215 4.9 1356
 
hu Az avantgárd… 2. 1. 2007 5926 4.3 1135
 
hu Avantgard 22. 6. 2011 2953 2.0 549
 
hu Abolíció és… 27. 5. 2014 5010 15.3 3770
 
hu Az avantgárd 13. 11. 2007 3551 3.0 820
 
hu az avantgárd 20. 9. 2011 3468 3.1 848
 
hu filozofia 21. 1. 2009 9509 84.9 23237