LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A reneszánsz

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Esztétika

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1736

Karakterek száma:11,338

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):6.30

Megtekintések / letöltések száma:5231 / 178

Méret:12.87 kB

A reneszánsz (franciául „újjászületés”) átmeneti korszak. A középkor felbomló hagyományai találkoznak itt a most kezdodo újkor kialakulásával. Nem a nagy filozófiai rendszerek kora ez, hanem a kísérletezo, a lehetoségeket fürkészo újraorientálódásé. A filozófia újraeszmélése tapasztalható a kultúrtörténeti átalakulások hátterében, amelyek azt bizonyítják, hogy a reneszánszot a feltalálások és felfedezések korszakaként is jellemezhetjük: A hajózási technika fejlesztése (iránytu) nagy felfedezoutakhoz vezet (Kolumbus,) aminek európai expanzió a következménye és az ismeretek bovülése idegen országokról és népekrol. Kopernikusz megalkotja heliocentrikus világképet. A mozgatható betukkel történo könyvnyomtatás, amelyet Gutenberg talált fel, lehetové teszi hogy írott gondolatokat addig ismeretlen mennyiségben és sebességgel terjesszenek. Alberti a festészetben felfedezi a perspektíva elvét. A kereskedelem és a pénzgazdaság fejlodése éppen úgy társadalmi fordulatokhoz vezet, mint a háborús technika változásai, amelyek aláásták a lovagi rend helyzetét. Míg a középkori világot a rendek hierarchikus rendszerének és az egyház uralmának zártsága jellemezte, addig most áttörés megy végbe a dinamikus társadalom irányába.
A reneszánsz kultúra az antik muveltség felfedezése és újjászületése, mely elsosorban a muvészetek terén megjelenve kifejezi a polgárosodó ember világias gondolkodását, realista életszemléletét, tudásvágyát és új ízlését. Az élet minden területén új értéket teremtett. Benne a muvészet azért került az elso helyre, mert a humanizmussal kibontakozó új szemlélet igen nagy ereju kifejezéseként a tömegek tudatát is befolyásolni tudta. A reneszánsz ember jellemzoje az antik kultúra szeretete, ám a humanisták a muvészetben és a tudományban túlhaladtak eszményített antik mestereiken. A reneszánsz ember jellemzoje még a világias, az élet örömeit, szépségeit élvezo vallásosság és elhidegülés az egyházi hierarchiától, sot közöny és megvetés az egyházzal szemben. Vagyis a misztikus helyett a filozofikus hit, valamint a tudatlan, kapzsi és bunös papság kigúnyolása. A reneszánsz ember legnagyobb élménye: a saját világ formálása. Így a reneszánsz gondolkodás jellemzoje a felfokozott életöröm. A szakítás a teológia misztikus világával (a racionalizmus kezdete). Az igény a politikai és szellemi szabadságra. E gondolkodás elokészíti a hitbeli egységes dogmatika felbomlását és a polgári igényekhez alkalmazkodó vallási ideológia (reformáció) megjelenését. Nagy technikai és tudományos felfedezéseket tesz, s széttöri a hagyományos gondolkodás kereteit. Új lehetoségeket, széles távlatokat nyit az ember alkotókészsége elott.
A reneszánsz a nagy egyéniségek kora. Oket a sokoldalúság jellemzi és a tudás teljességének birtoklási vágya. A muvész: festo, szobrász, építész, zenész és költo egyszerre. Sot gyakran még tudós és politikus is - világi érdeklodéssel, szabad fejlodéssel és erkölcsi gáttalansággal. Példátlan sokoldalúságával a nagy ember az új embereszmény megtestesítoje. A muvészetekben eros vágy jellemzi a hírnév, a halhatatlanság után, de még életükben meg akarták kapni a babérokat. És az értékelés hiánytalanul megtörtént, mert a nagy muvészek mind ismertek és népszeruek voltak. A reneszánsz új erkölcse a származás meghatározó szerepe helyett az egyéni értékek, az egyéniség etikáját bontakoztatja ki. Az eros, célratöro, (másokkal nem törodo) ember joga és a polgár magabiztossága érvényesül. Valamint a korszakot elorevivo szabad személyiségu és vállalkozású, önálló, a maga fejével gondolkodó egyéniség fontossága. Római mintára például új bronzszobrok jelennek meg a városok terein, a türannoszból lett fejedelmek, a sikeres zsoldosvezérek lovas szobrai.
A reneszánsz muvészet jellegzetessége, hogy uralkodóvá válik - a gótikában jelentkezo - valóságábrázolás igénye, azaz az ember és a természet hu megjelenítésének muvészi célja. A reneszánsz realizmus felszínre törésével az egyházi hagyomány elemei, a bibliai témák is világias szellemben jelennek meg, míg korábban az élet realitásai is misztikus jelentésuek voltak. A reneszánsz templomok büszkén hirdetik a városok és a pápák hatalmát, gazdagságát, míg a romanika és a gótika temploma az embert törpeségére figyelmeztette, hódolatra késztette. A valóságigény társul a kor antik példaképek szerinti harmónia igényével, azaz a mualkotás oszthatatlan egységgé lesz: a festészet középponti perspektívája a kép terét egységben tekinti, a nézo a színpad egészét egyetlen tekintettel átfogja. A muvészek a természet, az emberi élet és a lélek csodálatos gazdagságát ámulva, teljességgel, a legkisebb részletet is pontosan rögzítve igyekeztek muveikben visszaadni. Szenvedélyesen keresték a térábrázolás törvényeit, kutatták az emberi test szerkezetének, arányainak a törvényszeruségeit. A földi valóságra épülo, forma-dús, plasztikus képzelet jut vezeto szerephez, s a képzomuvészet (szobrászat, festészet) kerül elotérbe és válik a korszak kultúrtörténeti jelentoségu muvészeti áttörésének színterévé. Ezzel szemben a középkorban még az építészet volt az uralkodó mufaj, s most az építészetben is az egységes, plasztikus látvány elérése a cél. Az építészettol különvált képzomuvészet fo témája a meztelen emberi test lesz, amely korábban a bun jelképe volt. Leonardo, a közfelfogást kifejezve, a festészetet tudománynak nevezte. S ha ugyan az alkotók vallásos témákat dolgoztak is fel és vallási céllal építkeztek, alkotásaik, alakjaik a korabeli itáliai reneszánsz szellemet, az emberi méltóságot (testi erot, öntudatot, belso erot) sugározzák.
A kultúra nemzetek feletti egysége és a nemzeti kultúra születése közepette - középkori maradványként - a muveltség nyelve a reneszánszban is a latin, ami az új eszmények, eredmények - igaz csak szuk köru - gyors európai elterjedését segítette elo. A vallás egységes irányt szabó ereje meggyengült, majd különbözo muvészeti központok keletkeztek. Így a gazdag, sokoldalú reneszánsz muvészet nemzeti vonásokat is kifejezhetett. A humanistákat jellemzo nemzeti érzés a nemzeti nyelv használatára és törvényeinek, értékeinek tanulmányozására, feltárására sarkallta az érintetteket. Dante, Petrarca, Boccaccio legjobb muveiket olaszul írták. A korszak végére a polgárság megerosödésével lábra kaptak a nemzeti törekvések, és a legfejlettebb országokban kialakultak a polgári nemzetek. Ekkorra a kultúra nyelve az anyanyelv lett.
A képzomuvészet muveloi közül kiemelkedik Giotto (1266-1337), Dante kortársa. Muvészete egyesítette a régit és az újat. Érzelmei áttörték a dogmatikus kereteket, a merev bizánci konvenciókat, s a festészetet e hagyományok terhe alól felszabadítva, a megfogható földi jelenségeket festette. A szenteket a ferencesek vallásfelfogás szerint emberi vonásokkal ábrázolta. O vezette be a perspektívát, a háromdimenziós megjelenítést a festészetbe. Az anekdotikus részletek elhagyásával, a fényforrások felfedezésével megnövelte freskói kifejezo erejét. Majd muvészete egyre szabadabb, formái egyre könnyedebbek, színskálája gazdagabb lett. Gyakran eros drámai töltés és nagy narratív hatás jelenik meg képein. Az teszi a reneszánsz elso képviselojévé, ahogy az embert látta s muveinek monumentalitása. Így o lett az elso olyan festo, akinek egyénisége minden alkotásán felismerheto. Követoinél azután az új muvészet minden téren diadalmaskodott. Fontosabb muvei a Szent Ferenc-ciklus, a különbözo freskók Szuz Mária és Jézus Krisztus életérol, a szárnyas oltár stb. Tanítványa, Masaccio (1401-1428) egészen fiatalon végezte firenzei tanulmányait s lett egy muvészeti céh festo tagja s vezeto muvésze. Azzal lépett túl mesterén, hogy Giotto plasztikus mértéktartását a gótikus eleganciával párosította. Festészetét a körvonalak, a színek és a fény-árnyék hatások hangsúlyozása, s drámai intenzitás jellemezte. Alak és környezet nála egyetlen kompozíciós gondolat egységében jelenik meg. Nemcsak képei nagyobb mélységével, hanem alakjainak természetességével, szinte portrészeruségével is kitunt. Hatása egész Itáliára kiterjedt és Michelangelóig érvényesült. Fontosabb muvei a Szuz a kisdeddel, a Keresztrefeszítés, az Adógaras, az Osszülok kiuzetése a paradicsomból, a Szent Péter és Szent János alamizsnát oszt, a Szent Jeromos, a Keresztelo Szent János stb.
Az építészet mesterei közül kiemelkedik Brunelleschi (l377-l446), aki építész és mérnök volt, a korai reneszánsz építészet úttöroje. Eleinte azonban még az itáliai román és gótikus építészethez kötodött. Rómában felfedezte az ókori romokat. Római alaprajzi minta szerint tervezte Firenze elso reneszánsz épületét, az Ospedale degli Innocenti oszlopcsarnokát, aminek hatására a homlokzat középkori jegyeit alárendelte az antik hangulatú új stílusnak. Szobrászati pályafutásának csúcsa az Ábrahám áldozása, mely a legdrámaibb ponton ragadja meg az eseményt, az alakok eroteljes arckifejezésével és gesztikulációjával kifejezve azt. Alkotásainak harmóniája az embert állítja a középpontba, majd épületeinek belso elrendezését ritmikus tisztaság jellemzi. Újra felfedezte - az antik civilizációval együtt elfeledett - lineáris perspektíva szerkesztésének módszereit. Ismerte az egy síkon egy pontba összefutni látszó párhuzamosok - enyészpontos - szerkesztését. Tisztában volt a távolság és a tárgyak látszólagos méretének összefüggéseivel. Felismerte a matematika és az optika - mint a perspektíva alapja - fontosságát az építészet számára, ezzel összekapcsolva a muvészetet és a tudományt. Zseniális mérnöki munkával, aládúcolás nélkül, külön erre a célra tervezett gépek segítségével alkotta meg a Santa Maria del Fiore dómjának 41 méter fesztávot áthidaló kettoshéjú kupoláját. Építészeti pályájának csúcspontja a Mediciek temploma és régi sekrestyéje (az újat Michelangelo tervezte aztán), a San Lorenzo-bazilika megtervezése. A terv meglepoen szabályos, mert a különbözo részek logikus kapcsolatban állnak egymással, felemelo szellemi és vizuális harmóniát sugároznak. Brunelleschi még több bazilika típusú templomot alkotott, s egyéb, más városokból érkezo megrendeléseit, amelyek paloták, templomok, erodök tervezésére szóltak, tanítványai (pl. Michelozzi, Alberti stb) valósították meg.
Alberti (1404-1472) a római pápai kancellária titkára, s a reneszánsz muvészet elso nagy - festészeti és építészeti - teoretikusa. Folytatta mestere munkáját, a perspektíva alapelveinek kidolgozását. Építészetét az egyszeru és világos konstrukció, valamint a harmonikus arányok jellemzik. A tudományos alapokon nyugvó harmóniát kutatta, miközben az ókort, a természetet és az emberi értelem törvényszeruségeit tanulmányozta. Különbözo templomokhoz, pl. Riminibe, Firenzébe, Mantovába, és a firenzei Palazzo Rucella palotához készített terveket, maketteket.
A szobrászat nagy mestere Donatello (1386-1466), aki nagy muvészi erovel és kiváló anatómiai tudással mintázta remekmuveit, a Dávidot, a Gattemalata condottieri lovasszobrát (amely mint ilyen, elso az ókor óta), a Prófétákat, a Mennybemenetelt, a Krisztus átadja a kulcsokat Szent Péternek címut, a Heródes lakomáját stb. Realista alapokon nyugvó muvészi erénye szobrainak térbe komponálása és a drámai mozzanatok kiemelése. O az elso muvész, aki - titokban - boncolt. Kiváló ismeroje az antik muvészetnek, az antik szobrászatnak. Ihlették is az antik példák, amelyeket gyakran merészen átalakított. Elso érett muvein - Szent Márk és Szent György márványszobra - az emberi test, szintén eloször az ókor óta, mint lendületes, organikus egész, s az ember önmaga értékében bízó személyiségként jelenik meg. Ugyanez fokozottan érvényesül az öt próféta alakjában, akik alakjait akár portrészobroknak is vélhetnénk. Különösen Ábrahám és Izsák kettos szobra és Habakuké ábrázolja a kivételes hatású klasszikus szónokokat - a római szobrokat idézo jellegzetesen egyéni arckifejezéssel. Sárkányölo Szent György dombormuvét Donatello a csekély mélység miatt szinte vésovel festette, a korábbiaknál sokkal erosebb környezeti hangulati hatást elérve a dombormuvel. A Mennybemenetel pedig szinte csupán rézsútos súrlófényben kiveheto. A Heródes lakomája perspektivikus hátteru. Ugyanígy készültek - de színezettek, hogy távolról jobban láthatók legyenek - a Szent János evangélista életét ábrázoló körstukkók. Késobbi szobrászati és építészeti munkáit a klasszikus és a középkori forrásokból származó eredeti díszíto formanyelv jellemzi. Ezeken egyre inkább elmosódnak az építészet és a szobrászat közti határok. A bronz Dávid lett aztán a reneszánsz elso, nagy méretu szabadon álló mezítelen - az építészeti környezettol függetlenül megtervezett - szoboralakja, amelyet harmonikus nyugalma Donatello legklasszikusabb muvévé teszi. Késobb a Mediciek templomába készített tíz nagy színezett dombormuvet s két kis bronzkaput. Botrányt keltett padovai korszakában a zsoldosvezér Gattamelata bronz lovasszobrával - hiszen az csak uralkodónak járt volna -, amely emlékmu azonban az azóta emelt összes lovasszobor mintája lett. További kései muvei a padovai Szent Antal-templom bronzfeszülete és fooltára (mely a legnagyobb az akkori Európában), keresztelo Szent János fa-, majd bronzszobra, a Mária Magdolna, a Judit és Holofernész, a Siratás-tábla és a Krisztus szenvedéseit ábrázoló dombormuvekkel borított szószék.

Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!

Hasonló dokumentumok

Megnevezés Dátum A4 Szavak Értékelés
 
hu A reneszánsz 21. 4. 2008 4186 6.3 1741
 
hu A reneszánsz 13. 9. 2011 3824 2.0 540
 
hu A reneszánsz… 28. 9. 2007 4921 1.1 311
 
hu A reneszánsz… 25. 8. 2009 3566 4.1 1275
 
hu A reneszánsz 6. 7. 2009 4080 9.4 2582
 
hu Balassi Bálint … 12. 10. 2007 3697 2.4 611
 
hu A reneszánsz… 2. 1. 2009 3505 1.6 480
 
hu Az angol reneszánsz… 7. 10. 2011 3572 3.3 996
 
hu Reneszánsz 28. 3. 2008 3003 2.1 578
 
hu A reneszánsz… 12. 2. 2010 3684 8.2 2177