LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló TANULÁSI ZAVAROK TERÁPIÁJA

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Egészségtan

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:3031

Karakterek száma:19,108

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):10.62

Megtekintések / letöltések száma:5600 / 179

Méret:21.95 kB

A fejleszto foglalkozások kialakítása:
Amikor tervet készítünk a fejleszto foglalkozásokra, nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk. Szervezhetünk egyéni vagy csoportos (4-5 gyermek) foglalkozásokat. Az egyéni foglalkozásokat sokkal célzottabban választhatjuk ki a megfelelo játékokat, mint amikor 4 – 5 gyerekre tervezünk.
A fejlesztés során egy másik nagyon fontos dolog, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni az eredményes fejlesztés érdekében az, hogy a szülok együttmuködjenek a terapeutával. Ebben az esetben megfelelo játékokat javasolhatunk otthonra és így megsokszorosítva a gyakorlási idot.
Nagyon fontos, hogy a foglalkozások hangulata legyen játékos, kreatív és gyakorló jellegu. A foglalkozásoknak legyen egy bevezeto és egy lezáró szakasza, mert ez strukturálja, és egyfajta biztonságot nyújt. Továbbá nagyon fontos a rendszeresség a foglalkozások idopontja és helye tekintetében (ugyanazon a napon, ugyanabban az órában és ugyanott találkozzunk a gyerekkel). A foglalkozások 30 – 45 percesek és lehetoleg nyugodt, ingerszegény környezetben folyjon a foglalkozás. Nagyon fontos, hogy minden foglalkozás után írjuk le megfigyeléseinket, gondolatainkat, érzéseinket a fontosabb csoporttörténésekrol.

A fejleszto anyag jellemzoi és felépítése:
Fontos tudnunk, hogy a fejlesztésben vannak kiemelt területek, amelyek fejlesztése több funkciót is betölt. Ezek a nagymozgások, a testséma és a tapintás. Éppen ezért a fejlesztés akkor a leghatékonyabb, ha pontosan tudjuk minden egyes gyereknél, hogy mit kell fejlesztenünk és mivel. A fejleszto foglalkozásokhoz ki tudjuk válogatni a legmegfelelobb gyakorlatokat, szem elott tartva olyan fontos tényezoket is, mint hely és eszközlehetoségek, valamint a saját érdeklodésünk.
A fejleszto programot 5 – 10 éves gyerekekkel végezhetjük, óvodai és napközis foglalkozások keretében egyaránt. A gyakorlatok kiegészíthetoek, újabb változatokat lehet kitalálni, új játékokat lehet kitalálni. Éppen ezért dolgozatomban részletesebben próbálom minden fejlesztheto területen a gyakorlatokat kiegészíteni.
A Gyarmathy Éva által kialakított fejleszto anyag sorbarendezéses, analitikus megközelítést kívánó feladatsort is tartalmaz. Ennek jelentosége abban rejlik, hogy az írás, olvasás, számolás elsosorban egymás utáni, lépésrol lépésre történo foglalkozást kíván, míg a tanulás zavarokkal küszködo gyermek legnagyobb részére inkább a globális információkezelés jellemzo, egyszerre jelen levo ingerekkel tudnak jól teljesíteni.
Egy másik fontos változás az anyagban, hogy a játékokat, gyakorlatokat különbözo feladatlapok egészítik ki. A papír – ceruza fejlesztés az életkor elorehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap, de ez nem jelenti azt, hogy a mozgásos, aktív tevékenységre építo gyakorlatok hátterébe szorulnak. A feladatlapok akkor hatékonyak, ha azokat a képességeket, amelyeket játékos, mozgásos tevékenységekben már megfelelo szintre tudunk hozni, a gyermek két dimenzióban, papíron is gyakorolhatja.
Nagyon fontos, hogy a foglalkozások során minél többet beszéltessük a gyereket, és mi is igyekezzünk minél többször verbálisan gazdagítani a gyakorlatokat. A verbális szövegeket mozgással színezzük, a mozgást verbális anyaggal, beszéddel gazdagítsuk.
A Meixner Ildikó által kidolgozott terápia a Gyarmati Éva által kidolgozott terápiától abban különbözik, hogy a fejlesztési területek kissé eltérnek. A fejlesztési területek a következok:
A beszéd fejlesztése, szókincsfejlesztés, térbeli tájékozódás fejlesztése, ritmusérzék fejlesztése, és az olvasástanítás során a módszerük a szintetikus olvasástanítási módszer.

I. GYAKORLATOK ÉS JÁTÉKOK
1. TESTSÉMA
A környezetben való tájékozódáshoz az elso kiinduló pont a saját testünk. A testünkrol való információkat már csecsemokortól kezdodoen fokozatosan sajátítjuk el, fedezzük fel. Amennyiben ez a folyamat gátolt, akadályba ütközik, komoly zavart szenvedhet a mozgáskoordináció és az észlelés. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a gyerekeknek tudatosítsuk testrészeiket, élményeket szerezzenek testükkel kapcsolatosan.
Gyakorlatok:
Tájékozódás a testen
• a gyerekeknek különbözo utasításokat adunk. Az egyik fejleszto játék, hogy a gyerekek különbözo tárgyakat visznek egy megadott helyre valamelyik testrészük segítségével. Pl: kézháton, vállon, fejen tárgyakat szállítsanak - könyvet, füzetet, törülközot, labdát - az utolsó padra.
• egy másik játék lehet a „létrán lépegetés”. Egy lefektetett létra fokai között maj fokain mennek elore, hátra, kettesével lépve, futva, valamit cipelve vagy egyensúlyozva.
• ugyancsak egy jól alkalmazható játék a „Fácska, vándorolj!”. A játék során karikákra van szükségünk, amit a padlóra helyezünk. A játék lényege, hogy eggyel kevesebb karika van, és minden gyerek egy karikába be kell álljon. Az akinek nem jutott karika, az útnak indítja a fákat a mondatocskával (Fácska vándorolj!) és azt is mondja hogyan kell menni (guggolva, bal lábon, keresztezett lábbal). Közben o is elindul és szerez magának helyet.
• „Tárgyátadás” – kis tárgyakat vállukkal, kezükkel, lábujjakkal próbálják egymásnak adogatni. Csoportosan is lehet láncban az egyik helyrol a másikra juttatni dolgokat. Ehhez a megfelelo tárgyak: kendo, babzsák, botocskák.

2. EGYENSÚLY
A fejlesztés célja a test egyensúlyának fenntartása, a ritmikus képek megértésének és kifejezésének képessége adja az alapot a haladó perceptuó – motoros gyakorlatokhoz.
Gyakorlatok:
Három szint szerint vannak a feladatok, kezdo, középhaladó és haladó szint szerint.
a. Kezdo szint:
• Lábujjhegyen járás: elore és hátrafele szalad, lábujjhegyen áll és közben tízig számol.
• Egy lábon állás: egy lábon állva, keze oldalsó középtartásban van, és ötig számol. Majd a másik lábán áll és fokozatosan hosszabbítja az állási idot.
• egyensúly játékok: „Cél a torony!”, „Tedd rá a csúcsot!”. Rakjanak egymásra építo kockákat, dámaköveket. Építsenek kártyavárat.
b. Középhaladó szint:
• Egyensúly staféta: a fejükön levo könyvel sétálnak vagy esetleg valamilyen zenére mozognak.
• Egyensúly gerenda: sétáljon ketto – négyhez arányban alátámasztott egyensúly gerendán és ha lehetséges változó ritmusú dobütésre és zenére mozogjon.
• Ugródeszka: ugráljanak ugródeszkán vagy ugrószonyegen. Ugrókötelezés.
• Egyensúly deszka: álljunk tízig számolva szélesen alátámasztott egyensúly deszkán és késobb fokozatosan csökkentsük az alátámasztás méretét.
c. Haladó szint:
• Egyensúly magas gerendán: a földtol kb. 1 méter magasságban helyben járás. A gyerek elore és hátra járkál.
• Megfordított távcso: a gyerek egy megfordított helyzetu távcsövet tart a szeme elott és egy vonalon vagy járó deszkán kell végigmenjen.
• Egyszeru kerékpár: a gyereknek már megtaníthatjuk az egyszeru kerékpár használatát, és az elején segítsük megtartani az egyensúlyt.
Játékok:
• „Erdei séta”- a földre egy utat rajzolunk és ez lesz az út, melléje tehetünk virágokat, papírfákat, gombát, amit a gyerek séta közben összeszedhet. Az útra akadályokat is rakhatunk, amelyet a gyerek át kell ugorjon.
• „Krumplifutás”- a gyerekek egy adott helyre kell eljussanak, de kezükben egy kanál van és abban krumpli. A lényeg, hogy a gyerekek ne ejtsék ki a krumplit a kanálból. Akadályokat is lehet tenni.
Ezeket a gyakorlatokat különbözo ritmusú zenével lehet társítani ami a ritmusérzéküket is fejleszti.

3. TÉRI ORIENTÁCIÓ:
A térorientációs gyakorlatoknál a gyerekeknek önmagukat kel a külso környezetben elhelyezniük. Mivel sok tanulási és feladat megoldási helyzet megkívánja az irányokban való eligazodást, ezért ezeknek a gyakorlatoknak a végzése különösen fontos. A tanítást a saját testen való tájékozódással kezdjük, folytatódik a tárgyak viszonyával, konkrét helyzetekkel.
a. Tájékozódás a testen:
• Kéz és láb azonosítása: a gyerek jobb kezére és lábára piros szalagot teszünk és játszunk. Pl. „A vezér azt mondja, hogy érintsed a jobb kezeddel a padlót.”, „Rázd meg a bal lábadat”.
• Egyéb testrészek: tanítsuk meg melyik a jobb és bal fül, kéz, lábujjak, váll stb. Ebben az esetben is játsszuk a „Kövesd a vezért” játékot.
• Zene és ritmus: játszunk indulókat és adjunk utasításokat, pl. Doboljatok a bal lábatokkal.
• Teljes test mozgás: „Menj el Mária bal oldalán”, „Ülj le arra a székre amelyik a bal felemen van”
• Az ujjak helyének definíciója: Pl. „A bal kezed ujjait fesd be zöldre”. „A jobb tenyeredbe rajzolj egy X-et”.
• Test utánzás: a tanár különbözo mozgásokat produkál és a gyerek meg kell azt a testrészét nevezze, amelyiket mozgatja majd o is kell utánozza.
b. Viszonyok tárgyakon:
• Papír jelölés: irányítás után a gyerekkel rajzoltassunk a papír bal, jobb, felso, alsó, középso felére.
• Ellentétes parancsok: utasítsuk a tanulókat úgy, hogy ellentétes irányokkal válaszoljanak. Pl. „Emeld fel a jobb (bal) kezedet”, „Fogd meg a bal (jobb) válladat”.
• Fent-lent, fölött-alatt fogalmának elsajátítása: különbözo utasításokat adunk a gyereknek.
• Égtájak: tanítsuk meg az északi, déli, nyugati és keleti irányt. Olyan játékokat játszunk a gyerekekkel amelyben égtájakhoz megfeleloen kell magukat elhelyezni. Pl: „Balázska menj északra Jánoshoz”.
• Szökdelés zenére: „Beugrani – kiugrani - északra ugrani - délre ugrani”.
• Mindennapi tárgyak: tanítsuk meg a bal és jobb oldalt megkülönböztetni állatokon, tárgyakon.
• Rajzolás: jelöljük meg a papír vagy tábla oldalát, ahonnan a gyerek el kezd rajzolni.
c. Alkalmazás és általánosítás:
• Kép azonosítása: használjunk képeket, diafilmeket és filmeket az irányok megbeszéléséhez.
• Orientáció táblán és papíron: gyakorolják a jelöléseket a papíron és a táblán az irányokkal kapcsolatosan. Használjunk golyós táblát.
• Térképek: Állapítsák meg az irányokat a városi és területi térképen.
• Soralkotó tevékenységek: rendezzenek el puzzle vagy rajzfilm képsorokat asztalon, padlón balról jobbra. Rendezzék el a fa számsort vagy a betuformákat balról jobbra.
A téri orientációs zavar egyik speciális esete az egymás utáni sorozatok követésének nehézsége a térben. Ha a gyermek már jól kiismeri magát az alapveto téri relációk között, tovább lehet lépni a sorozatok fele, ami már a téri irányulás egy magasabb formája, több elemet és azok egymáshoz való viszonyát tartalmazza.
Játékok:
• „Robotirányítás”- egy gyerek kimegy a terembol. A többi gyerekek kijelölnek tárgyakat vagy személyeket, akiket a személy meg kell érintsen. Ezek után a gyerek visszajön a terembe és a többiek utasításai szerint cselekszik, a gyerekek irányítják, de csak irányt jelölo szavakat használnak.
• „Tolatás”- ez páros játék. Egyik gyerek hátrafele megy, a párja pedig irányítja az akadályok között (Jobb kezed fele egy lépés, Bal kezed fele két lépés). Ezt a játékot akkor játszhatjuk, ha a gyerekek biztosak a jobb és bal megkülönböztetésében.
Játékok az egymás utáni sorozatok követésének fejlesztésére:
• „Mi van messzebb?” a gyerekeknek két-két távolságot kell összehasonlítsanak.
• „Mi van feljebb és lejjebb?” Játékosan elbeszélgetünk a fent és lent levo tárgyakat összehasonlítva.

4. LÁTÁS
A vizuális észlelés fejlesztése nem a látásélesség javítását jelenti, hanem a felfogott kép feldolgozását, egyéb észleletekhez és a mozgáshoz való kapcsolását célozza, hogy a gyerek integrálni tudja a vizuális információkat. Az aktivitást a látáshoz köto gyakorlatok segítik a szem-kéz koordinációjának fejlodését, a finommozgás javulása az írás eredményességét növeli. A látás pszichofizikai folyamat. Szemlélodés révén megfogalmazhatók a gravitációval, térpercepciós megismeréssel kapcsolatos élmények, ezek megfogalmazása, leírása integrálja a vizuális tapasztalatokat a nyelvi funkciókkal, fogalmi gondolkodással.
Ezért fontos a vizuális diszkrimináció fejlesztése, a szemmozgás koordináció fejlesztése, az alak-háttér megkülönböztetése.
a. Vizuális diszkrimináció:
Vizuális felismerés.
• Ennivaló: az asztalra gyümölcsöket vagy játékokat helyezünk és a gyerekek egy bizonyos távolságról nézhetik, majd a gyerekek megkaphatják azokat, ha megnézik és leírják azokat. Fokozatosan növeljük a távolságot egészen 6 méterig.
• Fénykör: a gyerekeket biztassuk a teleideszkop felderítésére, a természetes formák és tárgyak leírására tükörbol.
• Nagyítókészülék: vizsgáljanak meg különbözo tárgyakat, alakokat, elemi részeket.
• Színek felfedezése: eloször nézzenek alapszíneket majd festékeket, pasztellkrétákat. Játszanak színpalettával, keverjenek rajta színeket. Kísérletezzenek prizmával.
• Vizuális orientáció: adjunk a gyereknek egy zsírkrétát, és ugyanezt a színt tegyük más krétákkal együtt pl. a padra, tálcára stb. a gyerekek mutassanak rá, hol találták meg a saját színüket.
b. A vizuális felismerés leírása, elemzése:
• Nézési feladatok: bizonyos távolságról tárgyakat mutatunk, és a gyermek írja le a tárgyat. A megfigyeléshez és a leíráshoz használjanak kartonpapír csövet.
• Személyleírás: a tanár az osztályban egy gyermekrol leírást ad, a gyerekek rámutatnak arra.
• Tárgyak azonosítása: az asztalon levo tárgyak közül az egyikrol a tanár leírást ad, a gyerekek rá kell mutassanak a megfelelo tárgyra.
• Látótér leírás: az ablakon kinézve a gyerekek leírást adnak a látott tárgyakról.
• Képelemzés: nagy képeket használva a megnevezett részeket kell a gyermeknek megmutatnia.
c. A vizuális felismerés értelmezése:
• Gyakorlatok mikroszkóppal: egy és kétszemes mikroszkóppal való tárgyelemzés.
• Folytatás leírás: kép étkezoasztalról tálalás után, kérdés, hogy mi történt és mi fog történni.
• Méret leírás: különbözo méretu tárgyak azonosítása.
d. Szemmozgás koordináció:
a gyermek mozdulatlan fejjel képes különbözo helyeken levo, állandó tárgyakra fixálni, mozgó tárgyakat, pl. ujjpozíció, képtörténeteket kizökkenés nélkül balról jobbra követni.
Példák: sétálás, szökdelés, labdagurítás, versenyautók, különbözo minták kisérése (vízszintes, függoleges, kör, átló), stb. Ilyen típusú gyakorlatokat maga a pedagógus is rengeteget tud összeállítani.
Alak és háttér megkülönböztetés: a jelentéssel bíró tárgyak környezetükben való differenciálása vizuális koncentrációt, figyelmet, és stabilitást követel.
Pl. a hiányzó részek megtalálása, egymást fedo figurák megjelölése, elrejtett figurák megtalálása.
Másolás és megnevezés.
Játékok:
• „Ujjlánc, orrlánc”: a gyufásdobozt adogatják egymásnak ujjról ujjra, vagy pedig orról orra.
• „Én látom, amit te nem látsz”: különbözo tárgyak elhelyezése az osztályterembe és azok a gyerekek, akik nem voltak a teremben, szemükkel kell keressék azokat.(Fejét testét nem mozgatja )

5. HALLÁS
Ahhoz, hogy egy gyermek helyesen megtanuljon írni és olvasni nélkülözhetetlen, hogy tisztán tudjon beszélni. A megfelelo artikulációt akkor tudja elsajátítani, ha képes differenciálni és sorbarendezni a hangokat. Ezen a területen a következoket kell fejlesztenünk:

a. Hangdifferenciálás: gyakorlatokat végzünk a mozgásgyakorlatokkal párhuzamosan. A gyermek feladata, hogy a helyes és helytelen hangokat megkülönböztesse.

b. Irányhallás: a gyermek feladata, hogy a hallott hangok irányát meghatározza.

c. Hangerosség és hangminoség észlelése: különbözo hangok produkálása bizonyos hangerovel és hangminoséggel.
Pl. Hangeronövelés: a pedagógus az adott versikét elmondja különbözo hangerovel, majd a sorok olvasása során történo hangnöveléssel.
Versikék: Gazdag Erzsi- Hej danárom, Donászy Magda- Bim, bam, bam, stb.

d. - Ritmusérzék fejlesztése: hangokkal és mozgással történo ritmusfejlesztés.
Pl. beszédtechnikai gyakorlatokat a pedagógus elmondja és a gyermek megismétli.
A ritmusérzék fejlesztése történhet különbözo hangszerekkel történo feladatok során, amelyet a mozgással is ötvözhetünk, és idomértékes szövegmondással, valamint versritmusú szólások kötetlen beszéd során.
Pl. Weöres Sándor Rongyszonyeg címu versgyujteményébol.

6. TAPINTÁS
A fejlesztés során célunk a téri formák percepciója és a tárgyak egymáshoz viszonyított manipulációjához szükséges motoros készségek alapját képezik a mindennapi életben eloforduló nonverbálisan megjeleno problémák megoldásának.
a. Alapveto formák tapintása, párosítása, csoportosítása, szortírozása.
b. Mintákkal és különbözo formákkal történo játékok. Minták és formák tulajdonságainak megbeszélése és azok készítése a gyakorlat lényege.Pl. formák elrendezése, minta egyeztetése a téri konstrukcióval, minta egyeztetése a mélység különbségeinek figyelembevételével, mintamásolás golyós táblán.
c. Manipulálás jelekkel: kartonból készült kis és nagy betukkel meg számokkal történo játékok.

7. IDOBELI SORBARENDEZÉS
A tanulási zavarokkal küszködo gyermekek az idoben túlságosan távol lévo elemeket nem tudják egységként kezelni, ezért gyakran az egyes szavakból nem áll össze számukra a mondat. Az ido felfogásával is nehézségeik lehetnek. Nagyon fontos számukra, hogy megtanulják az idobeli viszonyokat, az idotartamok nagyságát és egymással való összefüggését.
Játékok:
„Én elmentem a vásárba...” a dal éneklése során a piacon vásárolt állatokat, zöldségeket, tárgyakat kell felsorolják a gyerekek.
„Adj hozzá egy mozdulatot (vagy betut, vagy szótagot, vagy pedig szót)” a csoportvezeto egy jól látható mozdulatot produkál, a mellette levo gyermek meg kell ismételje, és egy mozdulatot adjon hozzá. Ezt folyamatosan történik.

8. VERBÁLIS SOROZATOK
A verbális elemek egymásutániságát, rendszerét már óvodáskorban elsajátíthatják a gyerekek, és az iskolában is gyakorolhatnak az olvasás és írás megalapozásához.
Játékok és feladatok:
a. Minden szóra egy pálcika: mondunk egy mondatot és a gyermeknek annyi pálcikát kell lerakjon ahány szót hallott. Eleinte egyszeru 2-3 szóból álló mondatot mondunk majd ezt fokozatosan nehezítjük.
b. Találd ki hány szó: mondunk egy mondatot és a gyerekeknek meg kell mondaniuk hány szóból áll az. Ennél a feladatnál is szintén 2-3 szavas mondattal kezdjük a gyakorlatokat majd ezt fokozatosan nehezítjük.
c. Robotparancsnok: mint egy robot szótagolva adunk utasításokat és a gyerek azokat az utasításokat el kell végezze. A szokásosnál nagyobb szünetet hagyunk a szótagok között, így a gyermek dolgát megnehezítve.

II. REJTVÉNYGYUJTEMÉNY
A feladatok során a gyerekek kíváncsiságára, játékosságára, belso hatóerejére kell építenünk. A feladatok megoldása izgalmas rejtvényfejtés kell, hogy legyen. Inkább többször kapjanak egy-két rejtvényt, mint egyszerre sokat.
A rejtvények - vagyis a papír-ceruza feladatok - segítségével a következo területeket fejlesszük:

1. TÉRORIENTÁCIÓ
Ebben az esetben a helyzetek felismerése és azonosítása a cél. Tudatosodnia kell az irányok megkülönböztetésének és annak, hogy a dolgok milyen irányban helyezkednek el.
A téri orientáció fejlesztésére alkalmasak a következo feladatok:
a Labirintus jellegu gyakorlatok: keskeny vonalak között ceruzával húzott vonallal kell a megadott tárgyhoz érkezzen. Ezek a finom motorikát is fejlesztik.
b. Kirakós játékok: Különbözo képeket kell a gyermek kirakjon, pl. puzzle
c. Mintautánzás: különbözo mintákat kell lemásoljon.
A kirakós játékok és a mintautánzás a téri viszonyokat, az elemek egymáshoz való kapcsolatát tudatosítják a gyermekben.
Pl. a nem megfeleloen elhelyezkedo tárgyat kell megkeresse. Térbeli irányok tudatosítása a cél.

2. FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE
Az ebben a részben található feladatok az íráshoz szükséges vonalvezetési készséget, a mozdulatok precizitását kívánják növelni. A gyermek egyeneseket, karikákat, hullámvonalakat rajzolgat. A gyakorló feladatok során alapszabály, hogy eloször minél nagyobb méretekben kelljen a ábrát elkészíteni.
Kezdhetünk a homokozóba rajzolni, majd nagyobb papíron és minél kisebb területeken történo rajzolással folytatjuk.
Pl. a nyuszi egy tüskebokor körül szalad a kutya elol. Vezesd a ceruzával úgy, hogy ne menjen le az útról. A mellékletekben megtalálható a feladattípus.

3. FIGYELEM FEJLESZTÉSE
A feladatok során a gyerekeknek balról jobbra kell követniük egy-egy ábrasort és utasítás szerint kell megjelölnie az adott típusú képet. A gyakorlatok során vigyázzunk arra, hogy a gyerek mindig a megfelelo iránytól haladva kövesse a képeket és ne összevissza.
A szemmozgásirány begyakorlása segít az olvasáshoz szükséges haladási irány megtanulásában.
Pl. Nézd végig sorba a kutyákat és karikázd be azokat, amelyek ügyesen felemelik a mancsukat, ahogy a fenti képen látod. A mellékletekben a feladattípus megtekintheto.

4. TÉRBELI – IDOBELI SORBARENDEZÉS
A feladatok során a lépésrol lépésre történo információfeldolgozást gyakoroltatjuk. A képek segítik oket, hogy a sorbarendezéses, egymás utáni logikai rendet kívánó feladatokat el tudják végezni.
A sorbarendezést fejleszto gyakorlatok egyik típusában sorozatokat kell befejezni, alkotni. Sorminták és logikai rendek kialakítása a feladat. Ezekbol a feladatokból egy – egyet adjunk és ne túl gyakran. Hagyjunk elég idot, hogy alapos munkát végezhessenek.
A sorbarendezést fejleszto gyakorlatok másik típusa képekbol áll. A képsorozatokat a gyerekeknek összekeverve adjuk oda és az ok feladatuk az lesz, hogy megfelelo sorrendbe rakják azokat.
Mennyiségi, idobeli és térbeli sorozatokat tartalmazzanak a feladatok. A képek kirakásakor törekedjünk arra, hogy a gyermek a cselekedeteiket értelmezzék, és hogy a balról jobra történo sorbarendezés valósuljon meg.

5. NYELVI SORBARENDEZÉS
Csak akkor kezdjünk el szavakkal is foglalkozni, ha a térbeli és idobeli szekvenciák terén már valahogy elboldogul a gyermek. A feladatok során adjunk elég idot a gyerekeknek gondolkozni, és egyszerre csak egy feladatot kapjon. Ezeket a feladatokat egyénileg és kiscsoportokban is végeztethetjük. Jó, ha a feladat végzésekor hangosan kimondják a szavakat, keresik a hangokat, szótagokat. Ilyen feladatokat mi is összeállíthatunk csak képeket, rajzokat kell gyujtenünk.
PL. Hány „k” hanggal kezdodo állat képe van itt? Színezd ki azokat, amelyeket megtaláltál.
Mint tudjuk a tanulási nehézségek eredetükben és tüneteikben is sokfélék, és éppen ezért a fejleszto anyagoknak ehhez a sokféleséghez kell alkalmazkodniuk. Csak akkor végezhetünk hatékony munkát, ha a terápia elott meghatározzuk azokat a képességeket, amelyekkel rendelkezik a gyermek, vagy pedig azokat a képességeket, amelyekkel nem rendelkezik vagy a fejlettségi szintjének nem megfelelo. Ha ezeket feltérképezzük, akkor megfelelo fejlesztést tudunk biztosítani. A fejleszto anyag rugalmasan alakítható a gyerekek képességei szerint és ezt a pedagógusnak mindvégig követnie kell.

Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!

Hasonló dokumentumok

Megnevezés Dátum A4 Szavak Értékelés
 
hu Gyogypedagogia 30. 10. 2010 11495 37.3 8978
 
hu Diszlexia az… 26. 5. 2014 9223 24.9 6073
 
hu Pszichológia 9. 8. 2007 3686 -- --
 
hu Kidolgozott tételek 3. 1. 2011 30625 125.7 32557