LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló Antonin Artaud: A könyörtelen színház

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Esztétika

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1451

Karakterek száma:9,622

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):5.35

Megtekintések / letöltések száma:4774 / 201

Méret:10.83 kB

Színház és kultúra (1937)
- Szakadék keletkezett a dolgok és jelentésük között, ami zurzavarhoz vezet
- A civilizáció nem más, mint a megélt kultúra, a dolgokban jelen lévo szellem
 Civilizáció és kultúra elválaszthatatlanok egymástól, azonos fogalmak
- A közhit szerint a civilizált ember
 Tisztában van a rendszerekkel
 Formákban, jelekben, jelképekben gondolkodik
- Az ember hajlamos töprengeni cselekedetein
- A színház arra való, hogy elfojtott érzéseink élete kelhessenek
- A kultúra fogalma:
 Az élet megértésének eszköze
 Nem ismer idot és teret
 Tiltakozás a kultúra bálványimádata ellen
 Tiltakozás az ellen, hogy az élettol elzártan értelmezzék a fogalmat
- A totemizmus cselekvo fogalom
 Cselekvo embereknek szánták
 Minden kultúra a barabarizmusra épül
 Korlátlanul öntörvényu
- Az egyetemes felfogással ellentétben a muvészet és a kultúra nem fér meg egymás mellett
 Az európai muvészetfelfogás elválasztja az erot a szellemtol, míg az igazi kultúra erejével kell hasson, és az igazi kultúra fogalma mágikus, nem pedig élettelen és szenvtelen
- Minden képmásnak megvan a hasonmása / árnyéka
 A muvészet ott végzodik ahol a muvész olyan árnyat vél felszabadítani, amely puszta létével végzet vet nyugalmának
- Az igazi színház mágikus kultúra és megvannak a maga hieroglifái és árnyai
 Ezek az árnyak áthágják önnön korlátaikat
 Olyan árnyakat hoz mozgásba amibe az élet belebotlik
 A színész sosem ismétel gesztusokat, hanem abban él
- A színház minden nyelvet felhasznál (gesztus, hang szavak, tuz, kiáltások)
 Ha csak nyelvre épül kudarcba fullad
 Át kell törni a nyelv korlátait, hogy megérinthesse az életet
- Aki színházat csinál hisz a színházban megújuló élet értelmében és, hogy létrehozhatja a még nem létezot. Nem szabad megelégedni a puszta érzékeléssel.
- Az élet törékeny és lebego mag, ahova nem vezetnek el a formák
Rendezés és metafizika
- Lucas von Leyden: Lót lányai c. festményének leírása
 Szenvedélyes, vizuális harmónia
 Dráma surusödik össze a vásznon, aminek forrása és színtere az ég
 Érzéki költoiség jellemzi
 A természetábrázolásban értelem árad szét a tájon
 Mondanivalója metafizikai
 Eroteljes intellektuális harmónia  a természet tárgyiasuló szelleme
 A szó hiábavalóságát bizonyítja
- A nyugati színház párbeszédben merül ki, de a színpad megköveteli, hogy betöltsék és a maga nyelvén szólalhasson meg  az érzékeléshez szól nem az észhez , mint a beszéd
- A tér költészete
 Szavakon kívül eso világ
 Testet ölt a zenében, táncban, fomramuvészetben, pantomimban, mimikában, gesztusokban, intonációban, világításban, díszletekben stb.
 Akkor bontakoztatja ki hatását, ha a színpadi jelenlétével létrehoz valamit  ha a hang egyenértéku a gesztussal
 Ideogrammatikus értéke van
- A rendezés meríti ki színház fogalmát nem a darab
- A tökéletesen világos gondolat egyben befejezett és halott
- Gyakori a komplexusok kifejezésére irányuló színház, a társadalmi jellegu témák helyett  az aktuális társadalmi rend igazságtalan és megérett rá, hogy elpusztítsák
- A korabeli színház hanyatlóban van, mert nincs már érzéke sem komolysághoz, sem a nevetéshez  szakított a veszéllyel
- A költészet anarchikus nem fogadja el a tárgyak közötti, illetve a formák és jelentésük közötti kapcsolatot  ez a zurzavar következménye
- A veszélyt a tárgyiasult meglepetés jeleníti meg legjobban
- A nyugati színház lélektani indíttatású ezzel szemben a keleti metafizikai indíttatású
- A tagolt nyelv metafizikája:
 Olyat fejezünk ki vele, amit rendszerint nem
 Új, kivételes módon használjuk fel
 Képessé tesszük rá, hogy testi megrázkódtatást okozzon
 Igézetet igyekszünk látni a nyelvben
Az alkimista színház
- a színház és az alkímia potenciális muvészetek
 egyik sem hordozza célját és valóságát
- a színház veszélyes valóságmás  de ez a valóság embertelen
- az alkimista jelképek és a színház is csak délibábok
 a jelképek az anyag filozófiai állapotát jelölik
- a lényegbevágó dráma minden nagy misztérium alapja  ahol rend uralkodik nincs dráma
A Bali-szigeti színházról
- zenére, táncra, pantomimra épít
- a dráma nem érzelmek, hanem lelkiállapotok között szövodik, amik gesztusokká, sémákká egyszerusödnek
- minden koncepció és rendezés a színpadi tárgyiasulás révén létezik
- testi nyelv bontakozik ki, mely jelekre, nem szavakra épül  gesztusok metafizikája
- a Bali színház meroben népi és profán
- hangsúlyos, lassú és törékeny zene áradata  benyomásözön
- a rendezo fontosabb a szerzonél
 a rendezo a tárgyiasult szellemet remegteti meg, az elsodleges testiséget
- a gesztusnyelv a maga által teremtett téren kívül értelmezhetetlen
- a gesztusok valamilyen lelki állapot, szellemi dilemma megvilágítását célozzák
- A Bali színház egy nyelv elotti állapotot jelenít meg, amely beszéd helyett gesztusokkal és zenével teremti meg saját nyelvét. Az értelem örvényein segít visszahódítani a jeleket
Keleti és nyugati színház
- a nyugati színház szövegre támaszkodik, korlátozódik  a színház az irodalom egyik ágává vált
- ha létezik önálló nyelve akkor az a rendezéssel azonos
- a rendezés:
 a szó vizuális és plasztikus tárgyiasulását fejezi ki
 mindaz ami térben fejezodik ki
- a szó a konfliktust csak bemutatja
- ha a szó a lényeg nem lenne szükség színpadra de van ami szóval nem fejezheto ki
- csökkenteni kéne a beszéd jelentosségét
- kelet  metafizika  formák önálló értelme
- nyugat  lélektan
Elég a remekmuvekbol!
- Le kell számolni az elit számára fenntartott, a tömeg számára érthetetlen remekmuvekkel
 A mai érzésvilág szellemében mindenki számára érthetoen kell elmondani azt ami elhangzott
- A tömeg misztériumra szomjazik –y a végzet törvényei és fordulatai
- Mindent csak egyszer kell kimondani, minden már felhasznált forma haszontalan
- A színház a reneszánsz óta veszít népszeruségébol, mert leíró, elbeszélo és lélektani jelleget kapott  a színház hazugság mégis tükröt állít a nézok elé
- A színháznak szakítani kéne a lélektannal
- A szövegköltészet mögött lappang a forma és szöveg nélküli költészet
- A Kegyetlen színház
 Arról a kegyetlenségrol van szó, amire a dolgok képesek velünk szemben
 A színház dolga, hogy tudassa az ég bármelyik pillanatban leszakadhat
- A színház képes testi hatásokat elérni  ezért a szervezeten keresztül kell eljuttatni a legbonyolultabb fogalmakat
- A Kegyetlen Színházban a nézo van középen
 A kezdeti durvaság lényege a figyelemfelkeltés
 A fényeknek nagy szerepe van az eszközök finomodásában
Színház és kegyetlenség
- Olyan színházra van szükség ami felráz, nagy hatást gyakorol
 A következetesen végigvitt szélsoséges cselekvés elve alapján kell megújulni
- A Kegyetlen Színház kiindulópontja, hogy az ember érzékeivel gondolkodik
 Ne csak az értelemhez forduljunk mint a lélektani színházban
 Tömegszínház
 Szerelem, bun, halál, orület
 Álomszeru erovel kell hatni
 Az egész nézoteret el kell árasztani vizuális és hanghatásokkal
 Totális eloadást kell teremteni, hogy visszaszerezze a nézoket a mozitól
- Összesürített szöveg, konkrét jelek használata
- A tömeg gondjaira összpontosít az egyén helyett
- Kiértéseket kell megfogalmazni
A Kegyetlen színház elso kiáltvány
- A színház fel kell fedezze saját nyelvét, hogy visszanyerje erejét
 Nem szabad a szövegnek alárendelni, félúton kell legyen a gesztus és a gondolat között
 Dinamikus és térbeli kifejezésmód  gesztus metafizikája
- Technika: vadság, ösztön, vágyak,, rögeszmék és utopisztikus felfogás ragadják meg az embereket
- Eloadás: kell egy fizikai mindenki számára érzékelheto elem  meglepo tárgyak, maszkok, fények stb
- Rendezés: az alkotás kiindulópontja. A látvány és cselekvés kettos felelossége összevonva a szerzos és a rendezot
- Nyelv: a szavaknak álomszeru jelentést kell adni, a gesztusok és hatások is szellemi jelentést nyernek
- Hangszerek: a díszlet részei, új vagy elfeledett hangszerek használata
- Fény: új tónusú fényekre van szükség ami képes haragot vagy félelmet is kifejezni
- Jelmez: kerülni kell a modern jelmezeket
- Színpad és nézotér: a ketto egybeolvad és teljes térben folyik a játék, a cselekmény
 A nézo van középen forgó székeken
 Fölül karzat szeru erkély ami még jobban elosegíti a teljes tér bemozgásást
 Falak csupaszak, nincs díszlet
 Kell egy központi tér is a cselekmény magvának
 Ez mind a közvetlenséget fokozza
- Muvek: nem írott darabok inkább ismert témák feldolgozása
- Színész: játékától függ a siker, de mégis egyben passzív és semleges építoelem nem kezdeményezhet egyedül
Levelek a kegyetlenségrol
1.
- A kegyetlenség nem csak szadizmus és vér
 Elvont fogalmak konkrét dolgokat idéznek, a nyelvtol való elszakadás
 Tisztánlátás, szigorú irányítás, szükségszeruség elfogadása
2.
- Életszomj, kozmikus közvetlenség, kíméletlen szükségszeruség
- A jó a tett eredmény a rossz viszont állandó
3.
- Az élet a dolgokat a végzet felé sodró ero szerint értheto meg
- A jó kívül van, a rossz belül  a rossz csak akkor tunik el mikor minden visszatér a káoszba
Levelek a nyelvrol
1.
- A rendezés akkor másodrendu, ha hagyjuk, hogy a szövegé legyen a foszerep
- Olyan hatások kellenek, hogy ne legyen szükség beszélt nyelvre -> a színjáték fizikája a lényeg
2.
- Ezek az eloadások nem rögtönzések
- Geszusnyelv helyettesíti a szavakat –y szavakkal nem lehet mindent elmondani
- A testi elemek az eloadás alapkövei, az írott szó is új értelmet kell kapjon
3.
- Az állandó cselekvés mentes a merevségtol
- Cselekvo színház kell a haszontalan mutatós érzelmek helyett
- A színházi cselekvés nem a társadalom színtere még kevésbé az erkölcs és a lélektan
- A színház nem képviseli a kort, a régi értékek összeomlanak
 Az erkölcsi forrongások végletes feszültséget idéznek elo a szellemben  a tudatos káosz felé taszít
- A színház tárgya a mítoszteremtés
A Kegyetlen Színház második kiáltvány
- Feladata a lükteto életet felébreszteni a színházban
- A kor zaklatottságát, szorongását fejezi ki
- Egyetemes témák a totális emberhez szólnak
- Az osi népszínház felújítása
- A teret teljes mélységében és magasságában be kell tölteni
- Színház és élet között nincs merev választóvonal de folytonosság sincs
Mexikó meghódítása
- Elso darab
- Nem embereket mutat be hanem eseményeket
- Európa és a világ létfontosságú dolgai
 Gyarmatosítás kérdése
 Európa önhittsége
 A gyarmatosítók zsarnoksága áll szemben a meghódítottak mély erkölcsi harmóniájával

Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!