LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A színház története, a színház technikája

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Esztétika

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1258

Karakterek száma:8,414

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):4.67

Megtekintések / letöltések száma:4720 / 189

Méret:9.6 kB

(Mejerhold tanulmánya 1907bol)
I. A Stúdió Színház (33-35.oldal)
 1905, Stúdió Színház megalakulása Moszkvában (a nagyközönség elott gyakorlatilag nem nyílik meg, mert elsöpri a forradalom), Sztanyiszlavszkij alapította, de nem a Muvész Színház kamaraszínházaként → saját életét éli
 próbált darab: (Maeterlinck) Tintagiles halála és (?) Crampton mester, Hauptmann Schluck és Jau
 rendezo és díszlettervezok (Gyenyiszov, Uljanos, Gugunava, Holst) szoros együttmuködése  cél a hagyományos díszletezéssel való szakítás, egyszerubb, kifejezobb színpadkép megalkotása (pl. a Crampton mester esetében a festo mutermét nem naturalista díszlet, hanem pusztán néhány színfolt jelöli)
 a színháznak saját dramaturgiai részlege van, a kor irodalmi&muvészeti folyóiratainak munkatársaiból
 stilizálás: nem egy-egy korszak pontos, fényképszeru megjelenítése, hanem a jelzésszeruség, általánosítás a cél, a szimbolizálás  az adott korszak vagy jelenet lényegének megragadása
II. A naturalista színház és a hangulati színház (35-36.o):
 Csehov muvei szülik a hangulati színházat melynek titka a nyelv ritmusában rejlik (Csehov is részt vett a Sirály próbáin, amit az Ermitázs Színházban adtak elo a Muvész Színház tagjai)
 a hangulati színház egy színészcsoportot formál, ok az ún. Csehov-színészek, ok játszották mindig a Csehov darabokat → a darab a színészeken múlt, hogy ok megérzik-e a csehovi költészet belso ritmusát, s nem a díszleteken, tücsökciripeléseken
 a naturalista színházban a díszlet az elsodleges  a színész passzívvá válik, mert játékánál fontosabb a színpadkép
III. Az új színház irodalmi elofutárai (36-37)
 az irodalom teremti a színházat nem pedig fordítva : az újfajta irányzatok eloször irodalomban születnek meg, színpadi megjelenítésük legföljebb konzerválja, kanonizálja azokat, de nem ösztönzi az irodalmi újításokat  a régi formák szétzúzását mindig az irodalom kezdeményezte (pl. Csehov, Maeterlinck)
 ha a szüzsé (az alkotás mondanivalója, tartalma) nem a történéseken alapul, hanem valamiféle belso feszültségen Ember és Sorsa közt, akkor Mozdulatlan Színházra van szükség = olyan színház, ami a színpadi mozgást illusztrációnak, belso zene kivetülésének tekinti ( nincs felesleges mozgás, gesztikulálás, ami elvonná a figyelmet a belso történésekrol)
 a színdarab két vetülete: belso dialógus (szünetek, csöndek, plasztikus mozdulatok) és külso dialógus (közlo jellegu, a cselekményt kíséro és magyarázó) /pl. Maeterlinck szereploi csak a cselekmény legfeszültebb pontjain szólalnak meg, akkor is csak pár szót váltanak)
IV. A Stilizáló Színház (38-39.o.)
 pl. az antik színház : a statikusságból halad a dinamizmus felé (nem fordítva, ahogy azt a naturalista színház teszi)
 cél: nem a külso cselekmény taglalása, hanem azé, ami mögötte, a szereplok álarca és cselekmény mögött van
 ezt kifejezo repertoár: 1. szimbolikus dráma ~ néplélekkel egybecseng
2. hosi és sorstragédiák ~ antik drámákhoz hasonló
3. misztériumok ~középkoriakhoz hasonlóan
4. arisztophanészi komédia
 cél: Össznépi Színház = vásári komédia és ünnepélyes színjáték együttese
 a stilizáló színház négy alkotót igényel: író, rendezo, színész, NÉZO (alkotói fantáziája segítségével értelmez)
 erre a legalkalmasabb színházépületi forma az antik patkó alakú nézotér orkesztrával (kisebb korszeru módosítások persze kellenek)

Moliére Don Juanjáról (1910es írás, 45-46.o)
 proszcénium ( a függöny és a nézotér között található színpadrész, eloszínpad) kihasználásáról : szorosan körbe veszi a nézok gyuruje, ezért nem lehet fölösleges és hibás mozdulatokat tenni, sem mimikában, sem gesztikulálásban, mert a nézo mindent lát → átgondolt, kidolgozott lesz a színész munkája
 Moliére darabjait általában a proszcéniumon játszatta, s plebejus humora élesen szembe helyezkedett a kor divatos fényuzésével (ruhákban és nyelvben is lsd. Corneille, Racine)
 a darab eloadását Merejhold függöny nélkül tervezi, hogy a nézok láthassák a díszletek összerakását, ezáltal is részeseivé váljanak a megjelenített kornak
 nem lesz elsötétítés a nézotéren sem az eloadás sem a szünet alatt

A mutatványosbódé (1912, 50-55 o.)
 az írás két színdarab szembeállítása kapcsán születik: ugyanabban az épületben adták elo Mejerhold rendezésében A mutatványosbódé c. Blok muvet és Remizov Ördögi színjáték-át
 az alapprobléma: misztériumjáték és az igazi színház szétválasztandó!
 a neomisztériumoknak végérvényesen el kell tunniük a színházból, mert abban a percben, hogy beteszi a lábát a színházba, kénytelen fölhasználni a színészt → nem misztérium többé, hanem muvészet
 a középkori misztériumjátékok használták a pantomim mágikus hatását, XIV. XV. században a leghatásosabb misztériumok némajátékok voltak
 a mai színház nem használja ki azt a lehetoséget, amit a maszk, a gesztusok, a mozgás kínál
 példa: cabotin (vándorkomédiás) eloadása (mimus, hisztrió és zsonglor egyben)
 a mai színész teljesen eltávolodott a vásári komédiástól, ehelyett „jó ízlésu versmondó” , a színpadon nem JÁTSZIK hanem ÉL, elfelejtette a JÁTÉK nagyszeruségét  utánoz, képtelen a rögtönzésre (amelyre a misztériumok épültek)
 cél: Rögtönzo Színház = az író csak a prológust írja meg (ami megfogalmazza, mirol is szól a darab) és a cselekmény vázlatát, a többit a színészek teszik hozzá rögtönzés által (monológok, dialógusok)
 a mai színész az utánzás miatt elveszíti egyediségét, személyiségét, semmi nem marad meg belole, átlényegül a valóságábrázolás illúziójának kedvéért
 az igazi színész eszköztárát (tánc, mimika, gesztusok) arra használja, hogy kiegészítse, kifejezobbé tegye velük saját egyéniségét, nem pedig hogy mást UTÁNOZZON
 a film nem helyettesítheti a színházat, csak naturalista túlkapás, hogy filmszínháznak hívják a mozit (mert mindent pontosan utánozni képes)
 a vásári színjáték visszaállítása a cél, amelynek fo eszköze a GROTESZK (a vásári komédia az alapja a fr. kabarénak, a német überbrettli-nek, az angol music-hall-okknak, és a varietéknek)
 a groteszk = bizarr szemlélet, mely minden látható ok nélkül társít össze egymástól teljesen eltéro fogalmakat  tökéletesen alkalmas a világ kifejezésére az ÉN szemszögébol
 a színész ezt nagyon jól tudja hasznosítani: nem utánoznia kell többé a valóságot, hanem a világot úgy kifejeznie, ahogyan o látja, ahogy belso meggyozodése, muvészi szemlélete engedi (és mivel asszociatív, ezért a nézot minden pillanatban meglepi)
 a groteszk lényege a tartalom és a forma harca, melyben ez utóbbi gyoz (és ezáltal a mimika, gesztusok, színpadi mozgás, látványosság)

A biomechanika
I. Megismerkedésem a biomechanikával (Borisz Zahava írása 111-116.o)
 a módszer egy amerikai pszichológus, James elmélete (Mejerhold ismertette meg tanítványaival, Szabad Muhely-ének hallgatóival)
 tézismondat: a reflex megelozi az érzelmet, az érzelem a reflex következménye („futásnak eredtem, és megijedtem”) → a színésznek elso sorban a mozgását kell edzenie, nem pedig beleélo képességét (de nem vonja kétségbe a beleélés szükségességét, csak az érzelem kialakulásának sorrendjét változtatja meg)
 Sztanyiszlavszkij: azt tanítja, hogy semmit sem kell elobb átgondolni, átérezni, hanem cselekedni kell – a színész ne várjon az érzelmekre, hanem cselekedjen, és az érzelem megjön magától  a cselekvés a vezérmotívum
 a két elmélet között mégis igen nagy a különbség: az egyik a MOZGÁSról a másik a CSELEKVÉSrol beszél (Mejerhold: futásnak eredtem, és megijedtem Sztanyiszlavszkij: ELfutottam, és megijedtem – ez utóbbi magában hordozza a cselekvés célját: miért? ki elole? hová? – ezt pedig végig kell gondolnia a színésznek)
 a mozgás önmagában MECHANIKUS mozzanat, meghatározott izommozgások
 a fizikai cselekvésnek föltétlenül van PSZICHIKAI oldala is (akarat, gondolat, érzelem is bekapcsolódik a folyamatba)
 Mejerhold módszere gépies: elszakítja az ember fizikai oldalát a pszichikaitól, a tudatban lejátszódó folyamatoktól
 Sztanyiszlavszkij felismeri, hogy a két oldal állandó kapcsolatban van egymással, elszakíthatatlan egységet képez
 Mejerhold módszerét színészei különféle mozgássorokkal gyakorolták (eszköz nélkül: diszkoszvetés, íj kilövés, egymásnak rohanás, egyik színész a másik színész nyakába ugrik és úgy kell vinni → fejlesztette a színpadi mozgást, mindegy ösztönössé tette)
 Mejerhold módszered a mozgás terén a TERMÉSZETESSÉGre és CÉLSZERUSÉGre törekedett
II. A biomechanikáról és A csodaszervasról (Alekszandr Fevralszkij 116-118.o)
 Mejerhold gyakorlatairól ír: sajátos lépcsofok a sportszeru edzéstol a színpadi feladatokhoz
 a módszer célja: az idegrendszer és a mozgási tevékenység koordinálása, a test koordinálása térben, fiktív tárggyal végzett munka, súlypont érzékelése
 a páros gyakorlatok a helyes szemmértéket, a partnerrel való koordinációt, a mozgás pontosságát fejlesztették
 ez a faja mozgás pontos, ritmikus, célszeru → a SZÓ TÁMASZA, elosegíti a legbonyolultabb gondolatok közértheto tolmácsolását
 A csodaszarvas eloadásában teljesedett ki (1922 április, Színész Színház)

ennek az eloadásnak a hatására zárták be a színházat, mert egy ’népbiztos elvtárs’ elítélte az eloadást, gunyorosnak, olcsó szellemeskedésnek tartotta, mely bántja a kommunista közízlést

Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!