LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló LESSING: HAMBURGI DRAMATURGIA

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Esztétika

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1808

Karakterek száma:10,796

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):6.00

Megtekintések / letöltések száma:5345 / 262

Méret:12.4 kB

Meghirdetés – Hamburg, 1767. április 22.

- a lap a helybéli színház új vezetoségének ösztönzésére létesült
- jó szándékok vezérlik oket, melyek nem üresek, nem mellékesek
- Hamburg megérdemli, hogy szerencsés legyen (muvelt olvasóközönségre talál a kezdeményezés)
- Schlegel a dán színházzal kapcsolatban: 1. mentesítsétek a színészeket attól, hogy a saját nyereségükre vagy veszteségükre dolgozzanak legyen a színház közhasznú
- A közönség a legjobb minoségi bíráló = szól, ha valami nem tetszik neki, de „nem minden mukedvelo muérto is egyben” – nem lehet minden jöttment közönség, legyen önkritikája a befogadónak
 Az ÍZLÉS kérdése: „Az igazi ízlés általános, kiterjed mindenfajta szépségre, de egyiktol sem vár több gyönyöruséget vagy elragadtatást, mint amennyit az jellege szerint adni tud.”
- A Damaturgia célja: kritikailag beszámolni mindenfajta színpadra kerülo darabról, az itteni költok, színészek pályafutásának végigkísérése. A darabok kiválasztása mennyiségfüggo – legyen kínálat –,de mindent a helyén kell kezelni (ami középszeru, az az, de attól lehet még benne néhány értékes alakítás, momentum, amiért érdemes megtartani).
- A színházi kritikus ha jó, pontosan tudja, mi kinek a hibája (színészé vagy a költoé). A hatás a költonél mérhetobb a darab maradandósága folytán, még a színésznél ez nehezebb, a pillanatnyi kölcsönhatás miatt (a befogadón is múlik a hatás)
- A színészt nem a külso adottságok teszik, hanem a költovel való együtt gondolkodás, adott esetben a mu „javítása”, felül bírálata.


Elso szám – 1767. május 1.

- április 22-én nyílt a színház – Cronegk: Olint és Shopronia c. szomorújátékkal
- a német eredetivel való kezdés még újdonság; nem szerencsés: fiatal költo félbehagyott muve
- Tárgya Tassónál megható kis elbeszélés, melyet nem nagyon lehet drámává nagyítani, úgy, hogy „az új események beleszövése az érdeklodést ne csökkentsék, az elbeszélo nézopontjából minden egyes szereplonek valós helyzetébe bele tudja élni magát a nézo, hogy ne csak leírja a szenvedélyeket, hanem a nézo szeme elott bontakoztassa ki azokat, hogy rokonszenvezni kényszerüljön a szereplokkel akár akarja, akár nem!
- Tasso (a szerelem ereje) Vergiliusra alapoz (a barátság ereje), Cronegk Tassóra (a vallás ereje) „jámbor javítás” ~ ami Tasso-nál természetes, itt bonyolult és regényes.
- Cronegk nem ismeri igazán a mohamedán vallást, mégis felhasználja – a módosítás: az eredetileg vallástalan szereplo mohamedánná tétele (majd a mohamedánok sokistenhittel vádolása) így értelmetlen, céltalan, felesleges.
- Ami Tasso-nál világos szerelmi vonzalom a kedves, nyugodt, rajongó lány és a tüzes, sóvár fiú között, az Cronegknél egysíkú: mindketten fanatikusan vértanúhalált akarnak halni a vallásért.
- Tanács a szomorújátékhoz: ha hosi ábrázolásmódot akarsz, ne bánj vele pazarlóan, ne legyen túl sok, mert a sok hozzászoktat és silányít (ez már korábban is hiba a költonél: ha a hazaszeretet ábrázolja, minden szereplo hazaszereto, ahelyett, hogy csak egy lenne az).
- Tanács a keresztény szomorújátékhoz: a kor, melyben élünk a józan ész kora, a fanatikusok visszatetszok, illetve nagyon jól megkülönböztetheto a hamis az igazitól. A fohos legyen a legigazibb vértanú, „a költo ruházza fel a legtisztább és legnyomósabb indokokkal”. Csak kényszerbol tegye ki magát a hos a veszélynek, ne direkt provokálja maga számára a halált! ~ a jámbor hos utálatot kelt, nem mentség rá, hogy a maga korában a szereplok megállták volna a helyüket!
 „A jó író, akármi is a mufaja, mindig kora és hazája legmuveltebbjeit és legjobbjait tartja szem elott, és csak azt érdemesíti írásra, ami ezeket meg tudja indítani. A drámaíró pedig, ha a tömeghez leszáll, csak azért teszi, hogy felvilágosítsa és jobbá tegye, nem pedig hogy megerosítse eloítéletében, alantas gondolkodásmódjában.”

Második szám – 1767. május 5.

- Keresztény szomorújáték: (Clorinde megtérése nem indokolt) „Ami a személyek jelleméhez tartozik, annak természetes okból kell következnie! Csodát csak a fizikai világban turünk el, az erkölcsi világban mindennek a maga szabályszeru menetét kell követnie, mivel a színháznak az erkölcsi világ iskolájának kell lennie!”
- A legszigorúbb igazság szerint kell motiváltaknak lenniük a szereploknek!
- Keresztény tragédia: „olyan darab, melyben egyes-egyedül a keresztény mint keresztény érdekes. De az igaz keresztény szenvedélytelen jelleme nem színpadképtelen-e? Tanács: Ne adjunk elo egyetlen keresztény szomorújátékot sem!
- A színház senkit se botránkoztasson meg (azzal se, hogy olyasmit mutat be, melyek csak szent helyekre valók)
- Cronegk nem írta végig a darabot – egy bécsi fejezte be helyette a leheto legegyszerubb módon: mindenki meghal.
- „Középszeru darab, kimagasló eloadás”
- A külso pompa javulása csak pénzkérdés.
- A színész akkor jó, ha kijavítja a költo hibáit.
- „A szövegbe szott erkölcsi tanulság Cronegk legerosebb oldala.” mint szentenciát megjegyezheto sorok, melyek a nép mindennapi életének bölcsességében is helyet kell, hogy kapjanak. De kerülni kell az ál-maximákat!!!
- A befogadó utoljára Athénban rendelkezett olyan szilárd erkölcsi érzékkel, hogy meg tudja különböztetni az igazat a hamistól
- A költonek mindig a józan ész filozófiáját kell követnie, nem rugaszkodhat el a filozófiai normáktól, mert az visszatetszést kelt.

Harmadik szám – 1767. máijus 8.

- Mi teszi a színészt?: „Minden erkölcsi tanulságnak a szív boségébol kell fakadnia”, legyen természetes a mondás, ne mesterkélt.
o A moralizáló részeket alaposan meg kell tanulni.
o Hangsúly, hanglejtés: láthatólag értse, amit mond!
o A léleknek tökéletesen jelen kell lennie, csak akkor, csak arra figyel, amit mond.
o Az érzés jelenvalósága vitatott, néha kifelé nem is látszik, pedig ott van. „Az érzés belso dolog, amelyrol külso jegyei alapján ítélhetünk.” Ha a színész alkatilag alkalmatlan bizonyos érzések visszaadására, akkor önmagával kerül ellentmondásba, játéka hiteltelenné válik. Ha viszont alkatilag alkalmas is, belso érzés nélkül is keltheti a valósi érzések látszatát, pedig ez nem több, mint gépies utánzás.
o A csak külso jegyekben megnyilvánuló utánzás a színpadon hatásosabb és hasznosabb, önkéntelenül generálhat elegendo belso érzést. Míg a belso érzés, ha nem látszik jól, haszontalanná válik.
- Ezek alapján az erkölcsi tételek helyes elmondása:
o általános tétel higgadtságot, huvösséget követel;
o egyéni tapasztalások, benyomások eredménye tuzzel, lelkesedéssel mondás;
o  mindketto egyszerre, hol ez, hol az – a szituációnak megfeleloen emelkedett helyzetben, indulatok közepette le kell, hogy huljön, huvösségben új lendületet kell nyerjen;
o Taglejtéssel mindent el lehet rontani – szokásos a túl sok és kifejezéstelen mozgás. Elég az arc & szem játéka: a tüzes szem és a nyugodt test diszharmóniája a helyes út, az egységesség vagy épp fordítva: ha a felhevülés a cél, elobb vesz lendületet a test, és csak utána a szem, a lélek.

Negyedik szám – 1767. május 12.

- chironomia – amibe a test- és kézmozdulatokat vezették, lejegyezték
- ma már a mozgás ösztönösen rendelodik a beszédhez
- a régiek némajátékosa  színész – a színész csak nyomatékosítja a mozdulattal beszédét, míg a pantomimes azzal szól. A színész kézmozdulatai nem lehetnek konvencionálisak
- De: a színész is csak akkor mozogjon, ha azzal valamit ki akar fejezni, fölöslegesen NE!
- A moralizáló részeknél különösen ne alkalmazzunk kézmozgást. A kecsesség rossz helyen és rosszul alkalmazva ellenszenvet és fintort vált ki a nézobol
- fokozás: jelentést hordozó kézmozdulat festoi pantomimikus
o Egyéníto gesztusok: melyek az erkölcsi tanulságnak fényt és életet kölcsönöznek – mert a nézo figyelmét fel kell hívni rá, hogy most egy elvonatkoztatott erkölcsi tétel jön.

Ötödik szám – 1767. május 15.

- A mondásért a költot nem illeti érdem, s ha a költo rosszul írta meg a darabot, akkor visszaveti a színészt a játékban, ha a megírt szövegnek megfeleloen kíván játszani, s csak alkalmi kitörési pontokat engedhet meg magának (ld. „Szeretlek én, Orint”)
- Az aranyszabály: Hamlet szavai a színészeket oktatván, mert Shakespeare pontosan tudta, mi a színész és mi a költo dolga: „Szavald a beszédet, kérlek!...Ne is furészeld nagyon a levegot kezeddel...bizonyos mérsékletre kell törekedned, ami annak simaságot adjon ”
- A színész hevérol: a hév a gyorsaságban és elevenségben kell, hogy megnyilvánuljon, célja a valóság látszatának keltése, mivel a túlzott mozdulatok és indulatok visszatetszést keltenek a befogadóban Már o is azt sugallja, hogy a színház egy speciális terület, a színpad kivételes helyzeteket követel, úgymond metanyelvet kíván
- A színész muvészete középen áll a képzomuvészetek és a költészet között: a festészet metanyelve kell, csakhogy folyamatosan elo kell készíteni a következo lépést, és soha nem szabad elmenni a költészetben alkalmazható indulatokig.
 a színmuvészet néma költészet, amely közvetlenül akarja magát szemünkkel megértetni, és minden érzékünkre hatnia kell, hogy elérjen lelkünkig.
- a közönség azonban sokszor többre értékeli a túlzásokat, mint a valós, a szöveggel harmonizáló eloadásmódot.
- Az elso este befejezése: Le Grand: A múlt diadala, mely annyira nevetséges, hogy már inkább szatirikus elbeszélés, mintsem színpadra való mu.

Tizenharmadik szám – 1767. június 12.

- A kilencedik este (05. 04.) a Cénie lett volna, de a színészek felel beteg újra Az új Ágnes és A nevelono c. daljáték
- A tizedik este: Destouches: A poétikus úrfi – a francia eredeti 3 felvonásos, a német fordítás öt. A változtatások közül egyet a fordító hölgy szemére vetnek:
o o a virtuóz szó helyett a „valóságos csoda” kifejezést alkalmazza. Teszi ezt, mert szöveg szerint a virtuozitás egy hölgy jellemében nem egyeztetheto a becsületességgel, és ezt magára vette . Ugyanakkor az is lehet, hogy csak az idegen hangzás miatt váltott, mert a németben jobban helyt áll a valóságos csoda, s ha ez így van, helyesen tette.
- Schlegel: A néma szépség c. darabjával fejezték be az estét, amit o a koppenhágai színháznak írt, hogy ott dán fordításban adják elo.
o versbe szedte, nagyon jól sikerült
o A franciák még Molière darabjait is versbe szedték halála után, az angolok ki nem állhatják a verses színházat, a németnek mindegy
o A néma szépség buta, azért nem beszél, de ettol még nem parasztosan esetlen. Hiszen ami motorikusan tanítható mozdulat, bók, kellem, azt o elsajátítja, csak épp nincs mögötte gondolatiság.
- 05. 06.: Miss Sara Sampson: általában rövidítendo darab, de jól szokták játszani
o ha rövidíteni kell, tegye azt meg maga a szerzo, ahelyett, hogy sipákol
o a fohos haldoklása megfelelo megfigyeléseken alapszik

Hetvenegyedik szám - 1768. január 5.

- Voltaire igazságtalan, amikor Terentius-ról beszél:
o Pamphila nem csak szülni jön a színpadra, különben sem lehet foszereplo, mivel története az ókorban nem volt érdemes kulcspozícióba helyezésre;
o Demea nem változtatja meg egyszerre teljesen jellemét, ahogy o mondja: a darab végén csak egy napig tér át más viselkedésmintákra, ám mindezt csak játssza, kigúnyolja vele társait
o Terentius tökéletesen írta meg a darabot, a motivációk tiszták és helyénvalók, csakhogy mivel a régi költok még nem instrukcionálták drámáikat, sok múlik a játékon is. Általában bemutatókon keresztül hozták nyilvánosságra munkájukat, így elobbre való volt a megjelenítés a leírtaknál – sokszor maga a költo rendezte meg darabját, hogy minden úgy történjék, ahogy o szánta, mivel a kiegészíto szövegek híján nem lehetett tudni, mi hogyan van szánva (a szöveget nem alakították azért egyértelmubbre a darabokban, mert nincs mellette instrukció).

Hetvenkettedik szám – 1768. január 8.

- a szöveg mesteri kiegészítései egy grammatikustól nagy teljesítmény (az ilyen fokú emberismeret)
- Donatus az, aki kiegészítette a Terentius-dármákat instrukciókkal, amit nagyon pontos megfigyelések alapján tett, s amibol a kezdo színész a legtöbbet tanulhatja.
- több német fordítás készült az eredetileg latin szövegbol, ám az egyiknél Donátus szövegei túl hígak és merevek, a másiknál nem sikerült a komikus nyelv visszaadása új fordításra van szükség, vagy tanuljon meg az érdeklodo latinul.
- Terentius utánzója, Romanus is eltévelyedett: o is gyökeres változást mutat be, mely a közeli halál elojele is lehet akár Demeánál (+ sajtóhiba is akad a fordításban)
- Terentiusnál Demea nem hajlandó alkalmazkodni környezetéhez, sot, ok fognak alkalmazkodni hozzá. /A komikus éppen az is lehet, egy bizonyos eloadásban, hogy mindig visszaesik saját jellemébe/

Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!

Hasonló dokumentumok

Megnevezés Dátum A4 Szavak Értékelés
 
hu A német kultúra a… 13. 9. 2007 4445 7.1 2132