LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5790)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló Az iszlám: keletkezés, tanítás, történet

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Kultúra és művészet

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1154

Karakterek száma:7,122

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):3.96

Megtekintések / letöltések száma:3169 / 90

Méret:8.12 kB



– a nagy világvallások sorában az iszlám keletkezett a legutolsóként (az 'iszlám' szó huséget, az egyetlen Isten iránti feltétlen odaadást jelent), amikor a zsidó-keresztény hagyomány mint szellemi nyersanyag ekkor már rendelkezésre állt – egy olyan korban, amelyrol már meglehetosen megbízható történeti ismeretekkel rendelkezünk
– mára mint szigorú monoteizmust hirdeto vallási rendszer a világ második legnagyobb hitévé vált: Marokkótól Indonéziáig, Egyenlítoi Afrikától Közép-Ázsiáig követoinek száma ma már megközelíti az 1 milliárdot
– kialakulásának színhelye: Arábia, a Közel-Kelet ókori magaskultúráinak perifériája, egy sivatagos, alig lakható hatalmas pusztaság, amely a Kr. u. I. évezred derekáig gyéren lakott, civilizálatlan, vad és szegény világ volt, az itt élo nomád beduin pásztorok megélhetésének egyedüli biztosítéka némi állattartás, az oázisokban föld- és kézmuvesség volt
– a félsziget nyugati oldalán a nemzetközi forgalomban is használatos kereskedelmi út vezetett végig: ez volt a 'Tömjénút', amely Etiópia és Jemen északi irányú forgalmát biztosította ám az I. évezred derekán - a római-perzsa háborúk és a sztyeppei népmozgások miatt erre a másodrangú útvonalra terelodött át a kor legjelentosebb világgazdasági ütoerének, a Kínát és Rómát összeköto Selyemútnak a forgalma, ez a gazdasági tény pedig kiemelte a térséget korábbi jelentéktelenségébol
– 600 táján már a helyi beduin kereskedok vették kezükbe a Tömjén-út forgalmának bonyolítását – ez viharos társadalmi átrendezodést hozott, amelynek a régi törzsi világ vagyoni és szellemi lerombolódása is következménye volt
– ebben a helyzetben lépett fel új vallási eszmék hirdetojeként az 570 körül született, csak csekély muveltséggel bíró Mohamed, aki elokelo nemzetségbol született, de szegény sorban nott fel; közel negyven éves korára vált közepesen tehetos kereskedové
– utazásai során ismerkedett meg a zsidó és a keresztény hit elemeivel, idegen világok kultúrájával
– prófétai fellépésének ideje 610
– vallási és társadalmi radikalizmusa (a gazdagok ostorozása) az elso években alig talált követokre Mekkában, sot helyzete 620 után Mekkában lehetetlenné vált
– hívei kíséretében 622 júniusában a Mekkával ellenséges szomszéd városba, Jaszrib-ba (a késobbi Medinába) ment (a Hidzsra, az iszlám idoszámítás kezdete), ahol hithirdetése hamar követokre talált: részleteiben is kidolgozta számukra Allah tanító üzenetét, majd szent háborút hirdetett Mekka kereskedelmének tönkretételére és szülovárosa visszaszerzésére
– 630-ban visszatért Mekkába. A félsziget nomád törzsei rövidesen felvették az új hitet és megindultak azok a 'missziós hadjáratok', amelyek célja a hit terjesztése, gyozelemre juttatása volt. Ekkor már egy új, vallási alapon szervezodo arab birodalom van kibontakozóban: rövidesen a muszlimok kezére kerül nem csupán egész Arábia, de Szíria, Palesztina, majd Egyiptom is.
– 650 után így már készen állt a Korán, Mohamed szavai alkalmi lejegyzéseire, a tanítványok visszaemlékezéseire épülve
– a hit öt pillére: a hit lényegének elfogadása és megvallása, napi ötszöri ima, a böjti hónap (ramadan) megtartása, a mekkai zarándoklat kötelme, a kötelezo jótékonykodás
– további szabályok: a táplálkozási szabályok (a sertéshús-és borfogyasztás tilalma), az újszülöttek körülmetélése, a többnejuség
– különleges helyet kap a próféta tanításában a szent háború, a hit védelméért és terjesztéséért folytatott szakadatlan küzdelem eloírása: az igazhítueknek szakadatlanul küzdeniük kell a pogányság (a politeizmus minden formája) ellen, az egyistenhit, az iszlám diadaláért. A szent háború gondolata ugyanakkor a zsidók és a keresztények esetében a türelem eloírásával társul: végso soron ok is Allah, az egyetlen igaz isten hívei lévén, ha nem támadnak az igaz hit ellen, de megtérni sem akarnak, le kell igázni oket, adót kell fizettetni velük, de - szemben a csak kiirtásra méltó pogányokkal - életük háborítatlanságát biztosítani kell Allah földi birodalmának hatalma alatt.
– a muszlim hitfelfogás alaprétegéhez tartozik a bálványok és a bálványimádás merev elutasítása és ebbol is következoen a képzomuvészetek világára is érvényes módon az emberábrázolás, a szobrok és képek alkotásának tilalma

– A tudás, a tudomány fontossága
• Az iszlám világban mindenkor meglehetosen nagyra értékelték a tudást, a Koránban utasítások vannak: a tudás keresése minden hithu muzulmánnak kötelessége – az igaz tudást áhítozó ember Istent áhítozza
• az "Olvass...!" kinyilatkoztatása: Az iszlám szerint az istenhit csak akkor lehet érvényes és szilárd, ha rendíthetetlen bizonyosságra és meggyozodésre épül, ehhez pedig az szükséges, hogy az ember látóképességének szélesítésére és elméjének csiszolására törekedjék, a hithez a tudás vezet el
• a tudás keresésére való szüntelen törekvés a muzulmán világban aláhúzza a nevelés
határtalan jelentoségét
• a nevelés az embert mindkét életre felkészíti: a földi létre és a halálon túli létezésre is
• a tudományok ismerete a muszlim közösségekben tehát mindenkor megbecsülést biztosított a muvelt embereknek, és a közfelfogás szerint valamennyi muzulmánnak legalább annyit tanulnia kellett, hogy a Korán szövegét megismerje. "Keressétek
a tudást a bölcsotol a sírig... Kínába is menjetek el érte, ha kell" - idézték gyakran Mohamed szavait. Ibn Dzsaír egy muvében a hagyományok közül az alábbit ajánlotta olvasói figyelmébe: "Nincs fontosabb Allahnak, mint egy olyan ember, aki megtanult egy tudományt és azt másoknak is megtanította. (...) Ha Allah csak egy tudós ember felé vezérli utadat, jobb az neked, mint az egész világ."
• A 10. században élt tudós, Ibn Abd Rabbihi úgy definiálta a tudást és a nevelést, mint "olyan oszlopokat, amelyeken a vallás és a világ tengelye nyugszik. Ezek különböztetik meg az embert az állatoktól, az értelmes lényt az oktalanoktól. A tudás és a nevelés az értelem lényege, a test mécsese, a szív fénye és a lélek kormánya. (...) Ha egy gyereket nem nevelnének, nem tanítanák meg írni-olvasni, olyan lenne, mint a legostobább állat, a legzavarodottabb szörnyeteg."
• Fontos tudományok (az egyik rendszerezés szerint):
• a nyelvtudomány a tudományok tanulmányozásának abszolút alapja minden népnél
• a logika
• a propedeutikus tudományok alkotják a 3. nagy csoportot, ezen belül hét terület: az aritmetika, a geometria, az optika, az asztronómia, a zeneelmélet, a "súlyok" tudománya és a mérnöki tudás jelentik itt a fobb részeket
• a tudós a fizika és metafizika
• a politika, a jog és a teológia

– Fontosabb dátumok:
656–750 – az Omajjádok uralma – székhely: Damaszkusz
8. század elejéig: Indus völgye, Horezm, a Maghreb meghódítása
711–714: Ibér-félsziget, átlépés a Pireneusokon (Narbonne, Carcassone, Nimes)
732 – Martel Károly Nyugat-Európában megállítja az arab terjeszkedést
750 – az Omajjádok uralmának megdöntése a keleti tartományokban → az Abásszidák uralma (750–1258) → fénykor: Al-Manszur (754–775) és Harun ar-Rasid (786–809) a fénykor → új székhely: Bagdad

– A Córdobai Kalifátus
756 – az egyetlen túlélo Omajjád, Abd ar-Rahmán Córdoba emírje lett →
756–1031 – a nyugati Omajjád dinasztia uralkodása
11. század – a reconquista térhódítása, bomlás
1086 – az észak-afrikai és a hispániai arab területek újbóli egyesítése az Almoravida Birodalomban, Hispániai központjuk: Sevilla
1140 körül – az Almohádok jutnak hatalomra Hispániában, újra egyesítik az itteni tartományokat, fél évszázadra feltartóztatják a reconquistát
13. század közepe – az Ibériai-félsziget nagy része felszabadult, kivétel Granada és környéke (itt a mór Naszrida-dinasztia uralkodik 1492-ig)

• Andalúzia közvetíti az iszlám-arab világ kultúráját a keresztény Európa felé
• a kulturális kapcsolat a politikai szakadás ellenére fennmarad a keleti területekkel
• fejlett városi civilizáció – százezres városok, paloták, mecsetek, fürdok, iskolák, könyvtárak (córdobai nagymecset, granadai Alhambra, sevillai Alcazar)
• jelentos hatás az európai keresztény és zsidó kultúrára
• átalakul az életmód (noi hajviselet, üveg terjedése)
• Hitélet: nincs eroszakos térítés, de tömeges az áttérés az iszlámra, szokásaikban a megmaradt keresztények is elarabosodnak (pl. arabra kell fordítani a Bibliát)
• hatás a francia trubadúrköltészetre





Stiahnuté z www.antiskola.sk

Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!