Tento článek byl vytisknutý ze stránky antiskola.euAntIskola.eu
Asthma cardiala-ban és cor pulmonale-ban szenvedo betegek ápolásának elvei és megfigyelése
Jellemzo ápolási diagnózisok és kapcsolódó gyakorlati teendok
Praeventiós és rehabilitatiós lehetoségek


I. A szív anatómiája

A szív (cor) mintegy 350 g tömegu, ízmos falú, üreges szerv, amely a két tüdo között, a gátorüregben (mediastinum), nagyobb részével a bal oldalon helyezkedik el. Kúp alakú szerv, amelynek felso, szélesebb része a bázis (basis cordis), elkeskenyedo, asló része a szívcsúcs (apex cordis). A basis két oldalán fülszeru képzodmény látható: ez a jobb fülcse (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra). A fülcsék a pitvarok kiöblösödései.
A szív felso és középso harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) húzódik, amelybol elol és hátul egy-egy hosszanti barázda halad az apex felé. Ezekben a sulcusokban futnak a szívizmot ellátó coronariák.

A szív üregei

A szív üregét a hosszanti irányban húzódó szívsövény (septum cordis) jobb és bal szívfélre osztja. Szülétés után fiziológiás esetben a két szívfél között nincs közvetlen összeköttetés. Mindkét félben felül a pitvar, alul a kamra található. A pitvarok és a kamrák között nyílás található. A jobb oldali a jobb pitvar kamrai szájadék (ostium atrioventriculare dextrum), a bal oldali a bal pitvar-kamrai szájadék (os. av. sinistrum). Ezeket a szájadékokat a csúcsos (cuspidalis) billentyuk zárják. Az av. határon rostos-porcos gyuru (anulus fibrosus) helyezkedik el, amelyrol a pitvarok és kamrák izomzata egymástól függetlenül ered, ezért a pitvari ingerület nem terjedhet rá közvetlenül a kamrai izomzatra, így a pitvarok és a kamrák külön nem húzódhatnak össze.

a) Jobb pitvar – atrium dextrum

Fala 2 mm vastag. 3 fontos véna ömlik ide.
 Vena cava superior (VCS) (felso üres visszér)
 Vena cava inferior (VCI) (alsó üres visszér)
 Sinus coronarius, amely a szív saját vénás vérét szállító vénájának utolsó, tágult szakasza
A jobb pitvarban vénás vér található. A pitvarközti sövény jobb pitvar felöli oldalán kb. ujjbegyni bemélyedés található, ez a fossa ovalis. A magzati életben ezen a helyen nyílás van (foramen ovale), melyen keresztül a jobb pitvar vérének egy része közvetlenül a bal pitvarba áramlik. A születés után a megváltozott nyomásviszonyok hatására a vér, egy már kifejlodött billentyut szorít a nyílásra, ami késobb szervül.

b) Jobb kamra – ventriculus dexter

Fala kb. 5 mm vastag. Innen indul ki a tüdoartéria (truncus pulmonalis), amely a jobb kamra vénás vérét szállítja a tüdobe. A jobb kamrában tehát vénás vér van.

c) Bal pitvar – atrium sinister

Fala kb. 2mm vastag. Ide ömlik a négy tüdovéna (vena pulmonalis), amelyek a tüdobol artériás vért szállítanak a bal pitvarba. A bal pitvarban tehát artériás vér található.

d) Bal kamra – ventriculus dexter

Fala kb. 15 mm vastag. Innen indul ki az aorta, amely a bal kamra artériás vérét a szervezet szerveihez, szöveteihez juttatja el.


A szív billentyui

a) Csúcsos vagy vitorlás billentyuk – valva atrioventricularis

Az AV szájadékokon találhatók.
 Jobb oldali szájadéknál 3 hegyu billentyu (valva tricuspidalis)
 Bal oldali szájadéknál 2 hegyu billentyu (valva bicuspidalis vagy valva mitralis)

Részei:
 Vitorla – cuspis: zárórész, amely a szájadék széléhez rögzül
 Szemölcsizom – m. papillaris : a kamra belso felszínérol szemölcsszeruen eloemelkedo izom
 Ínhúr – chorda tendinae: a szemölcsizomról húzódik a vitorla kamra felszínéhez.

b) Félhold alakú vagy zsebes billentyu (valvula semilunaris)

A nagyerek, azaz az aorta (valva aorta) és a truncus pulmonalis (valva trunci pulmonalis) kedzeti szakaszán találhatók. Mindkét érben 3-3 hegyu billentyu van. A billentyu és az érfal közötti rész a billentyutasak, amely az érfal felé nyitott.

A szív falának szerkezete

a) Szívbelhártya – endocardium
Vékony, fénylo réteg, amelynek vastagsága a szív különbözo részein eltéro. A szívbillentyuk az endocardium kettozetei

b) Szívizom – myocardium
A szív falának középso rétege, melynek vastagsága a szív különbözo részein eltéro

c) Epicardium
A szívburok zsigeri lemeze. Fénylo réteg, amely szorosan tapad a myocardiumhoz.

d) Szívburok – pericardium
A szívet körülhatároló burok, amely kevés síkos folyadékot tartalmaz a súrlódás csökkentésére.

A szív beidegzése

A szív önálló ingerképzo és ingervezeto rendszerreé rendelkezik, ami azt jelenti, hogy önmagában az ingerképzéshez a szívnek nincs szüksége külso idegi hatásra.

Ingerképzo rendszer részei:

a) Sinuscsomó (nodus sinuatrialis, Keith-Flack-csomó)
A JP hátsó falában, a VCS beömlése és a jobb fülcse között található. Elsodleges ingerképzo központ, normális körülmények között 60-80/min frekvenciával bocsát ki ingereket.

b) Pitvar-kamrai csomó (nodus atrioventricularis, Aschoff-Tawara-csomó)
A septumban, az AV határon található. Másodlagos ingerképzo központ, a szív muködését csak a sinuscsomó károsodása esetén irányítja, 30-40/min frekvenciával.

Ingervezeto rendszer részei:

a) His-köteg –fasciculus atrioventricularis
Az AV-csomóból indulva a kamraközti sövényben húzódik lefelé, kb. 2 cm hosszan.

b) Tawara-szárak
A jobb- és bal oldali Tawara-szárak (crus dextrum et sinistrum) a His-köteg folytatása. Az apexig haladnak, majd onnan visszahajlanak a kamra falába.

c) Purkinje-rostok
A Tawara-szárak végén található vékony rostrendszer, amely a kamrák munkaizomzatának adja át az ingerületet.

Külso beidegzés

A külso idegek a sinuscsomóhoz futnak és befolyásolják annak muködését. Így biztosítják a szívnek a pillanatnyi feladatokhoz való alkalmazkodását.

a) Truncus symphaticus
Vegetatív sympathicus ingerületet szállít a sinuscsomóhoz. Hatására a sinuscsomóból kiinduló ingerek száma emelkedik, coronariák tágulnak.

b) Nervus vagus (X. agyideg – bolygóideg)
Vegetatív parasympathicus ingerületet szállít a sinuscsomóhoz. Hatására a szívmuködés lassul, coronariák szukülnek.

A szív muködése

I. A pitvarok összehúzódnak
II. Cuspidalis billentyuk megnyílnak, a vér átáramlik a kamrákba.
III. A két kamra összehúzódik, cuspidalis billentyuk záródnak, a vér a nagyerek felé folyik, a semilunaris billentyuk nyílnak.
IV. A kamrák systoléjakor a pitvarok elernyednek és újra megtelnek vérrel.
V. A kamra diastoléjakor a semilunaris billentyuk telnek meg vérrel és záródnak.


A szív muködése során jellegzetes hangok, az ún. szívhangok keletkeznek:

I. I. hang (systoles hang): kamrasystole közben keletkezik, amikor a csúcsos billentyuk összecsapódva zárják a vénás szájadékot.
II. II. hang (dyastoles hang): a kamra diastolejakor keletkezik, amikor a félhold alakú billentyuk összecsapódva zárják az aorta és a truncus pulmonalis lumenét.


III. Asthma cardiale

= acut balszívfél-elégtelenség.
Oka: morbus hypertonicus, ISZB, vitiumok, különösen aortavitium.
A keringés decompensatiója miatt a vér torlódik, a BP, a vena pulmonalis és a pulmonalis capillaris nyomás emelkedik, és a kelleténél több folyadék jut a tüdo interstitiumába. Tkp. oedema pulmonum.

Tünetek: rohamokban jelentkezik, többnyire éjjel, alvásából ébreszti fel a beteget, aki úgy érzi, azonnal fel kell ülnie, mert megfullad. Súlyossága változó, spontán is szunhet, de átmehet súlyos, életveszélyes pulmonalis oedemába is.
Az asthma cardiale legelfogadottabb magyarázata az, hogy az éjszakai nyugalom idején a JK functiója hamarabb javul, mint a BK-é, és a napközben kialakult vagy már meglévo periphériás oedema a keringésbe jut, majd a tüdobe kerülve a fokozott tüdopangás produkálja a tüneteket: fulladás, verejtékezés, cyanosis, halálfélelem, hypotensio, nagy mennyiségu, ún. szilvalé-köpet

Th.: acut ellátása megegyezik az oedema pulmonum ellátásával.
 Ágy fejvégének azonnali megemelése
 O2 adása
 Vénabiztosítás
 Azonnal gyors hatású diureticum (pl. inj. Furosemid iv. 40-60mg)
 Nitrátkészítmények: Nitrolingual, ISMN, ISO-MACK: hatékony vénás értágítók, csökkentik a vénás visszaáramlást
 Orzorészlegre helyezés
 Szívtámogatás Digoxin inj-val: fokozza a kontraktilitást.
 Sedatívum adása a szorongás csökkentésére
 Elektrolitok vizsgálata és pótlása

Hosszútávú ellátás – gondozás
 Pihentetés, nagy fizikai megterhelés kerülése. Haemodinamikai szempontból a karoszékben tartózkodás a legmegfelelobb
 Étrend: megszorított só- és folyadékbevitel
 Vízhajtás heti 1-2 alkalommal
 Értágító kezelés: azt a legalacsonyabb tensiót kell elérni, amit a beteg még jól tolerál (pl. Tensiomin, Minipress, Corinfar)
 Digitalizálás: Digoxin p.o. napi fél tbl. Többnyire elegendo. Intoxicatio jelei: étvágytalanság, hányinger-hányás, szikralátás, arrhytmiák (ES, bigeminia), bradycardia
 Arrhytmiák megelozése, rendszeres EKG-kontroll

Megfigyelés:
 Jellemzo tünetek: dyspnoe, orthopnoe, nappali köhögés, fáradékonység, sipolás, szörcsölés, tachycardia, cyanosis, hypertonia. Romló perifériás keringés: gyenge periph. pulsatiók, huvös, verejtékes bor, megváltozott tudatállapot, oliguria.
 Kardinalis tünetek: P, RR, légzés, tudat
 Folyadéklap-vezetése
 Gyógyszerhatások: esetleges digitalis-intoxicitas jeleit megfigyelni, értágítók hatására bekövetkezo fejfájás, forróságérzés

Ápolási elvek:
 Kardinalis tünetek rendszeres ellenorzése
 Fizikai munka mérséklése, sok pihenés
 Félülö, ülo helyzetben való fektetés
 Pontos gyógyszerelés
 Folyadék- és sóbevitel (Na+) korlátozása
 Folyadéklap pontos vezetése

Jellemzo ápolási diagnózisok

Légúti elzáródás kockázata a nagymennyiségu köpet ürülése miatt
 Leszívás, vénabiztosítás, O2
 Félülo-helyzetbe emelés
 Elrendelt gyógyszerek adása

Az erokifejtés csökkent turése a napi tevékenységhez nem elégséges O2 ellátás következtében
 Pihenés biztosítása, karosszékben, Fowler-helyzetben
 O2-therapia
 Elrendelt gyógyszerek adása

Folyadékfelesleg a peripheriás oedema keringésbe jutása miatt
 Fowler-helyzet biztosítása
 Elrendelt diureticumok adása
 Folyadéklap vezetése

Csökkent mértéku gázcsere a tüdo légzofelületének csökkenése miatt
 O2-therapia
 Pulzoximetriás kontroll vagy vérgázanalízis

Fertozés kockázata a vénabiztosító eszközök miatt
 Asepticus punctio
 Steril fedés, rendszeres kötéscsere
 Fertozés jeleinek figyelése, periphériás eszközök 48-72 óránkénti cseréje

Szorongás az ismeretlen kórházi környezet miatt
 Pszichés vezetés

Félelem és ismerethiány a betegséggel és a kezeléssel kapcsolatosan
 A beteg felvilágosítása
 Ismertetni kell, mit tegyen roham esetén
 Praeventiós lehetoségek ismertetése
 Digoxin-intox. tüneteinek oktatása
 Figyelemfelhívás a rendszeres kontroll fontosságára

Praeventio
 Vitiumok esetén korán, decompensatio elotti opus
 Fizikai megterhelés minimalizálása
 Korlátozott folyadék- és sóbevitel

Rehabilitatio
 Szoros megfigyelés melletti fokozatos mobilisatio
 Gyermekkorban megfelelo pályaválasztás: kímélo életpályára irányítás
 Felnottek esetében sz.e. pályamódosítás, kímélet


IV. Cor pulmonale – Jobbszívfél-elégtelenség

A cor pulmonale chronicum fogalma alatt idült tüdobetegség következtében létrejövo – tartós jobbszívfél-megterhelés következtében kialakult – JK hypertrophiát értünk. Lényege a pulmonalis hypertensio és a JK hypertrophia.
Minden chronicus tüdobetegségben elofordulhat cor pulmonale, de leginkább foglalkozási ártalmakban kell vele számolni. Gyakori silicosisban, asthma bronchiale-ban, bronchitis chronicában, emphysema pulmonumban. Mellkasi deformitások is eredményezhetnek cor pulmonalet.
Diagnosztikájában fontos szerepet játszik az MRTg, az EKG. Mindig végeznek szívkatéterezést, mert a pulmonalis hypertensio csak véres úton határozható meg. Az EKG-jelek nem mindg határozhatók meg.

Tünetei: tág vena jugularisok, hypotonia, ascites, hepatomegalia, hányinger, meteorismus, tachycardia, peripheriás oedema, splenomegalia, cyanosis.

Th.: az acut cor pulmonale kialakulásában általában felso légúti infectiók játszanak szerepet. Látszólag banalis légúti infectiók során a beteg hirtelen kerül a decompensalt cor pulmonale életveszélyes állapotába: cyanoticus, zavart, csekély mértékben dyspnoes.
 Fontos a megfelelo, lehetoleg célzott antibiotikus kezelés
 Intenzív therapia a légzési elégtelenség miatt, sz.e. respirator
 O2-therapia. Szigorúan tilos 100 %-os koncentrációban adni. Ügyelni kell arra, hogy a FiO2 ne haladja meg a 30 %-ot.

Megfigyelés:
 Kardinalis tünetek pontos észlelése
 Légzés típusa
 Perifériás oedemák, ascites
 Tudati állapot
 O2-ellátás folyamatos ellenorzése

Ápolási elvek
 Kezelési eloírások, gyógyszerelés pontos kivitelezése
 Folyamatos megfigyelés
 Psychés vezetés
 Helyes, kímélo életmódra való szoktatás a kórházi kezelés idotartama alatt

Jellemzo ápolási diagnózisok

Elégtelen gázcsere kockázata a légzés nehézsége miatt
 O2-therapia
 Fowler-helyzet biztosítása
 Szigorúan tilos légzoközpont-bénító hatású szereket adni. Pl. morphin és származékait, codeint, altatókat.

Légzésleállás veszélye a légzési elégtelenség miatt
 O2-therapia
 Állandó felügyelet, lehetoség szerint ITO-n
 CPR-eszközök készenlétben tartása (légútbiztosítás, lélegeztetés)

Lélegeztetésrol való leszoktatás nehézsége a régóta fennálló gépi lélegeztetés köv.
 ITO-n végzik.
 Controllált módról assistalt módra térnek át, majd, ha a betegnek van spontán légzése, megpróbálják levenni a géprol

A végtagok nagyfokú oedemája a jobbszívfél, elégtelenség miatt
 Elrendelt diureticumok és K pontos adagolása
 Az oedemás végtagok és a bor gondos ápolása, védelme a sérülésektol
 Só- és folyadékbevitel visszaszorítása

Félelem és ismerethiány a betegség és a kezelés terén
 Betegoktatás az orvos és a novér/ápoló részérol

Szorongás az ismeretlen kórházi környezet és a beavatkozások miatt
 Szorongás oldása psychés vezetéssel

Praeventio
Felso légúti infectiók kialakulásának megelozése, már meglévo infectiók kezelése

Rehabilitatio
Fokozatos mobilisatio, kismértéku terhelés, roborálás, eloírt gyógyszerelés folytatása
\n\n Stiahnuté z www.antiskola.sk

A nyomtatott oldal vége: antiskola.eu