LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló Egyetemes neveléstörténet vázlat

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Pedagógia

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:3808

Karakterek száma:25,782

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):14.32

Megtekintések / letöltések száma:7649 / 293

Méret:29.3 kB

Az ókori görögök nevelése

Archaikus kor: cél - bátor harcosok nevelése Akhilleusz alakján keresztül. Az elokelok fiait magánnevelok oktatták. Odüsszeusz a polgárság példaképe volt. A fiúk nevelésének legfobb színtere a háború és a népgyulés volt; a legfontosabb nevelo közeg azonban a család.

Spárta (Kr.e. VIII-IV. sz.)

Kr.e. VII sz.-ban a 2. messzénai háború után a többi polisszal megszüntette a kapcsolatot, a hatalom a katonai arisztokráciáé lett kiváltságos osztály létrejött.

A nevelés legfobb célja az állandó harci készenlét miatt a testi ero, edzettség, fanatizmus. Az újszülöttel az állam rendelkezett (Taigetosz). Hétéves korukban táborokba kerültek, gyermekfelügyelo (paidonomosz) vezetése alá. Harmincéves korukban családjukhoz visszaköltözhettek, hadkötelesek 60 éves korukig maradtak. A lányok nevelését is fontosnak tartották; szinte a fiúkéval egyenlo fizikai képzésben részesültek.

Athén (Kr.e. VI-V. sz.)

Kr.e. 594-ben Szolónt ruházták fel kivételes törvényhozói hatalommal. A polisz vezeto rétegét hellén születésu arisztokraták és a magasabb jövedelemmel rendelkezo polgárok alkották.

Szolón: minden szülo köteles gyermekét nevelni; a várost erossé az teszi, ha polgárai testben és lélekben erosek ép testben ép lélek.

Magánoktatás:

Két muveltség: 1. Szakmai; 2. Általános (irodalmi, zenei - ének, hangszer, tánc - ; gümnasztikai)

Színhelyek: Grammatiszész háza (olvasás, írás, számtan); Kitharisztész háza (hangszerek, zene); Palaisztra (küzdosportok, könnyuatlétika); Gümnaszion (pályák, könyvtár, eloadók)

A gyerekeket a paidagógosz (pedagógus, rabszolga) kísérte a magántanítóhoz és segítette a tanulásban.

Lányok nevelése sokkal egyszerubb volt; olvasni és írni is alig tudtak.

Hellenisztikus nevelés: (Kr.e. 336-30)

Új iskolatípusok jelentek meg.

Didaszkaleion: elemi oktatás színhelye minden városban; 7-14 éves korig.

Grammatikai iskola: középfokú oktatás színtere - klasszikus írók, költok muveinek feldolgozása; olvasás, hibajavítás, elemzés ; reál ismeretkörök megjelenése: aritmetika, asztronómia, geometria, zeneelmélet

Gümnaszion: Testnevelés + kulturális központ

Felsofokú képzés: filozófiai iskolák, Akadémia (Platón); orvosi iskolák; retorikai iskolák

Kr.e. 322: Ptolemaiosz Alexandriában létrahozta a Muszeiont, egyetemi színvonalú kutatóintézetet.

Szofisták:

Bölcsek, vándortanítók, a politikai életben sikeres emberek nevelését tuzték ki célul. Gyakorlati életben jól hasznosítható tudást kell szerezni.

1. Dialektika (logikus gondolkodás, érvelés, vitatkozás - minden viszonylagos); 2. Retorika (kifejezo, hatásos beszéd); 3. Gyakorlati ismeretek (számtan, mértan, csillagászat)

Róma:

Fejlodési szakaszok megkülönböztetése:

1. infans (beszélni nem tudó); puerita (gyermekkor, 15 éves korig); adolescens (serdülo ifjú). A lányokat férjhezmenetelükig a család nevelte, az elso számú nevelo mindenkor az anya. A fiúk nevelését 7 éves kortól az apa folytatta; o tanította oket írni, olvasni, számolni - kivitték oket a Fórumra, a törvényhozás színhelyére. A másik fontos színtér a katonaság volt.

Hellenizmus kora:

Elemi oktatás színhelye a magánoktatásban a ludus, késobb scola. Olvasás, arás, számtan (abacussal). Fegyelmezési eszközök közé tartozott a fuzfavesszo és a szíjkorbács.

Középfokú oktatás színtere a grammatikai iskola, latin és görög szövegeket olvastak, elemeztek.

Felsofokú oktatás a retorikai iskolában zajlott.

Rómában alakult ki a hét szabad tudomány (septem artes liberales); grammatika, retorika, dialektika-logika (trivium), aritmetika, geometria, asztronómia, musica (quadrivium) - ezek voltak szükségesek a filozófia tanulásához.

A not mint édesanyát tisztelték, ludus-ba a fiúkkal együtt járhattak, vagy otthon házitanítótól tanultak.

Quintilianus (35-század vége):

Fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó személyek muveltek legyenek. Édesanyák beszédének fontos nevelo hatása van. A gyerekek tanítását 7 éves korukig nem szabad elkezdeni.

Szembeszáll az arisztokratikus elkülönítéssel, a nyilvános iskolákat ajánlja. A tanítónak a gyerekhez kell alkalmazkodnia. Fellépett a testi fenyítés ellen. Hangsúlyt fektetett az emlékezotehetség fejlesztésére az utánzási hajlam és a tanulékonyság képességeinek felhasználásával.

Korai kereszténység:

A keresztény közösségek új tagjaikat vallásos oktatásban részesítették kathekétaiskolák létrehozása (keresztény gyülekezetbe belépni szándékozó felnottek oktatója). Az elso iskolát 180 körül Alexandrában Szent Kelemen alapította, Origenész fejlesztette tovább.

Aranyszájú Szent János (IV. sz. vége):

Keresztény szellemu családi nevelés, a szüloknek óvniuk kell gyermekeik tiszta és romlatlan lelkét. A nevelés fontos eszköze a mese; a verés nem célravezeto.

Szent Ágoston (354-430):

Az ember esendo - magában hordozza Ádám és Éva buneit - de nem elveszett. A gyermek nevelheto, lelkük formálható. Az édesanya és a gyermek kapcsolata háborítatlan legyen.

KÖZÉPKOR

Klerikus nevelés:

Új társadalmi rend, a feudalizmus kialakult, a kereszténység államvallássá lett. IV. sz. elején megalakultak az elso kolostori közösségek (remeteélet). Az elso alapító Nursiai Benedek (529.; Monte Cassino az elso kolostor); bencések, hazánkba a X. században jutnak el. "Ora et labora - imádkozz és dolgozz".

Kolostori iskolák (VI-XV. sz.):

Vallási ismeretek, latin olvasás, egyházi énekek, hét szabad tudományt magasabb fokon, filozófiai muveket oktattak. A szerzetesek másolással is foglalkoztak (scriptorium - írószoba).

A nagyobb kolostorokban (pl. Sank Gallen, Fulda) 2 iskola muködött: belso (szerzetesnek készülo fiúk számára); külso (világi feladatok ellátására készülo klerikusoknak).

Klerikus: VI-XVI. sz-ban azok a férfiak, akik az egyházi rendbe (klérus) tartoztak.

Noi szerzetesrendek: olvasás, írás, viselkedési szabályok, varrás, egészségügyi ismeretek.

Új muveltségi rendszer:

VIII. sz. vége; Frank Birodalom kialakulása nagyszabású muvelodési program; kolostori, káptalani, plébániai iskolák hálózata. A legkisebb plébániával rendelkezo településeken is létrehozták az alapveto klerikusi ismereteket (olvasás, éneklés) oktató plébániai iskolákat; minden egyházi területi központban székesegyházi iskolák muködtek.

IX. sz.; oktatás rendje: tanulócsoportok, tananyag, tantárgyak, tankönyvek, tervszeru haladás, klerikus tanárok. Új tananyagrendszer, magába foglalta a hét szabad tudományt is (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet). Magasabb képzési területeken + 3 komplex tantárgy: grammatika (latin nyelvtan, kiejtés, helyesírás, hangsúlyozás); diktámen (gyakorlati írásmuvészet); kompútusz (húsvét idopontjának kiszámítása naptárkészítés, természeti jelenségek megfigyelése, történele, földrajz, egészségügyi ismeretek).

Plébániai iskolák:

IX. sz. folyamán indult a falvakban a tehetséges fiúk összegyujtése, pappá képezték oket a plébánián. Olvasást és éneklést tanultak cél a klerikus-utánpótlás volt.

Káptalani (székesegyházi) iskolák:

A papi muveltség elsajátításának színtere; az ezredforduló táján átszervezték oket, magasabb tanulmányok elsajátítása vált lehetové. Alsó fokú iskolás ismeretekre (olvasás, éneklés) épültek a komplex tárgyak: grammatika, diktámen, kompútusz. XII-XIII. századtól kiemelkedo szaktudományok jelentek meg: teológia, jogtudomány, orvostudomány.

Hármas rendszer: alsó fokú iskolás muveltség; komplex alaptudományok; önálló szaktudományok.

Középkori egyetemek:

A XII. században létrejött a hallgatók és oktatók szabad társulása, az universitas, a mai egyetem ose. Az intézmény neve "egyetemes tanulmányok" (studium generale) volt. 1088: Bologna (jogi kar); 1100-1150 Párizs, Sorbonne (Notre-Dame + Szt. Genovéva kolostor) - teolgiai, jogi, orvosi és filozófiai kar (latin grammatika+logika), ezután léphettek a 3 magasabb karra. 6-10 esztendei szaktudományos stúdium után lett valaki doktor. A fakultás vezetoje a dékán, a négy fakultásé a rektor.

Két egyetemtípus: 1. Párizsi (rektort a tanárok választottak, az egyház erosítette meg; francia, angol, német egyetemek) ; 2. Bolognai (egyetemi polgárok választottak rektort 1-2 évre; rektor csak klerikus lehetett - itáliai, spanyol egyetemek + Krakkó).

Világi nevelés:

Lovagok:

Cél: hosies férfiak nevelése; érték lett a testi ero, harcedzettség, fejlett fizikum; lovagiasság, nagylelkuség, gyengék gyámolítása, nok tisztelete. A lovagságot az egyház is szentesítette.

Színterei a foúri udvarok voltak, miután a gyermekek otthon a vallási és erkölcsi alapokat, valamint az alapveto fegyverforgatási készségeket elsajátították. Ezeket a lovagi tornákon, valós életet imitáló környezetben tanulták tovább. Többségük írni-olvasni nem tudott, ezért a lovagregényeket (roman) meghallgatták (Nagy Sándor, Trisztán és Izolda). Nyelvtudás; francia nyelv - a lovag az elokelo hölgyekkel ezen a nyelven társalgott. Hét lovagi készség: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkozás, éneklés.

Lovaggá válás fokozatai: apród fegyverhordozó lovag (avatás 20-22 éves korban).

Úri leánygyermekek nevelése:

Apácakolostorokban, foúri családok lovagváraiban. Tizenkét esztendos koruk után férjhez adták oket.

Várúrno: a vár önellátó gazdaság volt, ezért érteni kellett gazdálkodáshoz, pénzügyekhez; harcászathoz, orvosláshoz - olvasni kevesen tanultak meg.

Városi iskolák:

XIII. századtól a plébániai iskolák tananyaga átformálódott; a kereskedo-, iparos- és hivatalnokrétegek sajátos szükségleteit is figyelembe vették. Az iskolarektor tanított, a kántor az énektanításban kapott feladatot; az idosebb diákok közül néhányan segédtanítók lettek. A XIII-XIV. századra új, világi értelmiségi réteg, a literátusok rétege alakult ki nem akartak klerikusok lenni; lehetett belolük jegyzo, tanító, tisztviselo, titkár, könyvelo.

A tananyag középpontjában a latin nyelv oktatása állt. A világi pályára készülok megtanultak hivatalos leveleket, iratokat szerkeszteni. Pénzügyi, földrajzi-csillagászati ismeretekre, valamint gyakorlati számtanra, könyvelésre is oktatták oket. Bukás nem volt; aki nem tanult meg latinul, céhben sajátított el szakmát.

Céhes nevelés:

XII-XIII. század. 13-14 éves fiúk inasként kezdtek dolgozni; tervezeteket, feljegyzéseket, számításokat készítettek. 3-4 év után legények lettek; vándoroltak, így különbözo mesterségbeli fogások mellett kitágult világnézetük, formálódott életvitelük. 2-3 év után elkészítették a remeket, és a céh teljes jogú tagjaivá váltak.

Középkori gyermekszemlélet:

A kisgyermekkor a tisztaság, ártatlanság kora.

Shahar a gyermekkor szakaszairól:

0-7: kisgyermekkor (infantia); a gyermeket óvni kell; teljes mértékben a felnottektol függ

7-12 (lányok); 7-14 (fiúk): gyermekkor (puertia); hajlamosak a bunre, büntetojogi felelosségük még nincs; iskolakezdés kora.

Felnottkorig (12/14-24/25/28): ifjúkor (adolescentia); könnyen befojásolhatók; bunre való hajlam fokozódik

Reneszánsz és humanizmus (1300-1600):

Az itáliai humanisták az antik klasszikus szerzok újrafelfedezésével váltak a reneszánsz kultúrájának meghatározó tényezojévé. A humán tanulmányok körébe a grammatika, retorika, történelem, költészet, erkölcstan tartozott. A reneszánsz embereszmény és kultúra jellemzoje az egyéniség érvényesítésének korszaka. Az eredeti görög muveket latinra fordították. 1450-ben Gutenberg elindította a könyvnyomtatást. A reneszánsz a természettudományok felé fordult, jellemzoje a mindenoldalúságra (unizerzalitás) való törekvés. Az ember lényeges vonása a sokoldalúság (uomo universale). Sokoldalúan képzett szellem: az udvari ember maga is költ, hangszeren játszik, énekel, fest.

Reformáció és ellenreformáció

Reformáció: személyes színezetu, bensoséges, mélyen átélt vallásosságot hozott létre. Atyja Luther Márton (követoi a luthreánusok - evangélikusok). A tudósok, plébánosok és a köznép nevelése szükségszeruen különbözik. A leendo teológusoknak a latin, görög és héber nyelvet kell ismerni; a falusi plébánosoknak csak a latint. A népnek elegendo az anyanyelvi olvasás-írás készsége (kisiskolák létrehozása). Lánynevelés: a no férje lelki társa; fontos felkészíteni a feleség és édesanya szerepre.

A reformáció másik szárnya, Kálvin János hívei (kálvinisták - reformátusok). Az antifeudális szárny vezetoje Münzer Tamás.

Melanchton a reformáció meghatározó egyénisége. Nézetei szerint csakis alapos klasszikus muveltséggel lehet eljutni a kereszténység megértéséig. Kidolgozta a háromtagozatos humanista városi iskola tervezetét (latin-grammatika-retorika). Tanulók és oktatók együttese a coetus, a diáktanács vezetoje a consul.

Ellenreformáció:

Tridenti zsinaton gyultek össze a reformációt ellenzok (1545,51-52,62-63).

Jézus Társaság, 1534-ben alapított jezsuita szerzetesrend (Loyola Ignác); cél: a katolikus egyháztól eltávolodott tömegek visszahódítása. Elso iskolájukat 1548-ban Messinában állították.

Loyola Ignác jezsuita iskolaszabályzata (1599): úgy kell tanítani, hogy a tanulók megismerjék és megszeressék Istent. Öt osztályos középiskolát szerveztek (3 év latin grammatika; 1-1 poétika ill. retorika). Osztály-tanóra rendszer; tanterv és követelményrendszer; vizsgák.

A katolikus népiskolák, gimnáziumok és akadémiák külön szervezeti egységként muködtek, a protestánsok egyetlen összefüggo intézménytípusba integrálták ezeket. Az akadémiai tagozat diákjai segédtanítók voltak. A jezsuiták minden osztály élére felnott tanítót állítottak. A protestánsok a filozófiai alapképzés után kötelezové tették a teológiai stúdiumot. A katolikusok külön tanárképzoket indítotak.

Katolikus leánynevelés:

1583 Három könyv a keresztény leánynevelésrol: Az alacsonyabb néprétegek leánygyermekei tudjanak olvasni, a középso réteghez tartozók leányai tudjanak írni és olvasni. A magasabb képzettség számukra szükségtelen, sajátítsák el a szövést, varrást, fozést, házimunkához kapcsolódó tudnivalókat.

Apácarendek:

Orsolyiták, alapító Angela Merici 1535-Brescia. Cél: a leánygyermekek katolikussá nevelése, vegyék ki részüket a katolikus lelkiség megalapozásából. Felsobb leányiskolák hálózatát hozták létre, itt leányok is tanultak latin nyelvet és számtant.

Angolkisasszonyok: Mary Ward, 1611 St-Omer.

Változások a gyermekkor megítélésében:

Oratoriánusok: 1613-ban alapultak, bentlakásos iskolákat alapítottak. A gyermekeket természetüknél fogva ártatlannak, jónak tartották.

Janzenizmus: (Port Royal kolostor) Krisztusi ártatlanságról vallottak nézeteket. A gyermek esendo, fogékony a bunre; a szeretet pedagógiájának kell érvényesülnie.

A Port Royale-ban a gyerekek számológép segítségével tanultak matematikát (Blaise Pascal tervezte); az anyanyelvet itt nagymértékben alkalmazták (pl. latin grammatikát franciául tanulták; a klasszikus ókori szerzoket is eloször franciául, utána eredetiben). A jezsuitákkal folytatott balsikeru konfrontációik következtében kisiskoláikat 1660-ban be kellett zárniuk.


Az ókori görögök nevelése

Archaikus kor: cél - bátor harcosok nevelése Akhilleusz alakján keresztül. Az elokelok fiait magánnevelok oktatták. Odüsszeusz a polgárság példaképe volt. A fiúk nevelésének legfobb színtere a háború és a népgyulés volt; a legfontosabb nevelo közeg azonban a család.

Spárta (Kr.e. VIII-IV. sz.)

Kr.e. VII sz.-ban a 2. messzénai háború után a többi polisszal megszüntette a kapcsolatot, a hatalom a katonai arisztokráciáé lett kiváltságos osztály létrejött.

A nevelés legfobb célja az állandó harci készenlét miatt a testi ero, edzettség, fanatizmus. Az újszülöttel az állam rendelkezett (Taigetosz). Hétéves korukban táborokba kerültek, gyermekfelügyelo (paidonomosz) vezetése alá. Harmincéves korukban családjukhoz visszaköltözhettek, hadkötelesek 60 éves korukig maradtak. A lányok nevelését is fontosnak tartották; szinte a fiúkéval egyenlo fizikai képzésben részesültek.

Athén (Kr.e. VI-V. sz.)

Kr.e. 594-ben Szolónt ruházták fel kivételes törvényhozói hatalommal. A polisz vezeto rétegét hellén születésu arisztokraták és a magasabb jövedelemmel rendelkezo polgárok alkották.

Szolón: minden szülo köteles gyermekét nevelni; a várost erossé az teszi, ha polgárai testben és lélekben erosek ép testben ép lélek.

Magánoktatás:

Két muveltség: 1. Szakmai; 2. Általános (irodalmi, zenei - ének, hangszer, tánc - ; gümnasztikai)

Színhelyek: Grammatiszész háza (olvasás, írás, számtan); Kitharisztész háza (hangszerek, zene); Palaisztra (küzdosportok, könnyuatlétika); Gümnaszion (pályák, könyvtár, eloadók)

A gyerekeket a paidagógosz (pedagógus, rabszolga) kísérte a magántanítóhoz és segítette a tanulásban.

Lányok nevelése sokkal egyszerubb volt; olvasni és írni is alig tudtak.

Hellenisztikus nevelés: (Kr.e. 336-30)

Új iskolatípusok jelentek meg.

Didaszkaleion: elemi oktatás színhelye minden városban; 7-14 éves korig.

Grammatikai iskola: középfokú oktatás színtere - klasszikus írók, költok muveinek feldolgozása; olvasás, hibajavítás, elemzés ; reál ismeretkörök megjelenése: aritmetika, asztronómia, geometria, zeneelmélet

Gümnaszion: Testnevelés + kulturális központ

Felsofokú képzés: filozófiai iskolák, Akadémia (Platón); orvosi iskolák; retorikai iskolák

Kr.e. 322: Ptolemaiosz Alexandriában létrahozta a Muszeiont, egyetemi színvonalú kutatóintézetet.

Szofisták:

Bölcsek, vándortanítók, a politikai életben sikeres emberek nevelését tuzték ki célul. Gyakorlati életben jól hasznosítható tudást kell szerezni.

1. Dialektika (logikus gondolkodás, érvelés, vitatkozás - minden viszonylagos); 2. Retorika (kifejezo, hatásos beszéd); 3. Gyakorlati ismeretek (számtan, mértan, csillagászat)

Róma:

Fejlodési szakaszok megkülönböztetése:

1. infans (beszélni nem tudó); puerita (gyermekkor, 15 éves korig); adolescens (serdülo ifjú). A lányokat férjhezmenetelükig a család nevelte, az elso számú nevelo mindenkor az anya. A fiúk nevelését 7 éves kortól az apa folytatta; o tanította oket írni, olvasni, számolni - kivitték oket a Fórumra, a törvényhozás színhelyére. A másik fontos színtér a katonaság volt.

Hellenizmus kora:

Elemi oktatás színhelye a magánoktatásban a ludus, késobb scola. Olvasás, arás, számtan (abacussal). Fegyelmezési eszközök közé tartozott a fuzfavesszo és a szíjkorbács.

Középfokú oktatás színtere a grammatikai iskola, latin és görög szövegeket olvastak, elemeztek.

Felsofokú oktatás a retorikai iskolában zajlott.

Rómában alakult ki a hét szabad tudomány (septem artes liberales); grammatika, retorika, dialektika-logika (trivium), aritmetika, geometria, asztronómia, musica (quadrivium) - ezek voltak szükségesek a filozófia tanulásához.

A not mint édesanyát tisztelték, ludus-ba a fiúkkal együtt járhattak, vagy otthon házitanítótól tanultak.

Quintilianus (35-század vége):

Fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó személyek muveltek legyenek. Édesanyák beszédének fontos nevelo hatása van. A gyerekek tanítását 7 éves korukig nem szabad elkezdeni.

Szembeszáll az arisztokratikus elkülönítéssel, a nyilvános iskolákat ajánlja. A tanítónak a gyerekhez kell alkalmazkodnia. Fellépett a testi fenyítés ellen. Hangsúlyt fektetett az emlékezotehetség fejlesztésére az utánzási hajlam és a tanulékonyság képességeinek felhasználásával.

Korai kereszténység:

A keresztény közösségek új tagjaikat vallásos oktatásban részesítették kathekétaiskolák létrehozása (keresztény gyülekezetbe belépni szándékozó felnottek oktatója). Az elso iskolát 180 körül Alexandrában Szent Kelemen alapította, Origenész fejlesztette tovább.

Aranyszájú Szent János (IV. sz. vége):

Keresztény szellemu családi nevelés, a szüloknek óvniuk kell gyermekeik tiszta és romlatlan lelkét. A nevelés fontos eszköze a mese; a verés nem célravezeto.

Szent Ágoston (354-430):

Az ember esendo - magában hordozza Ádám és Éva buneit - de nem elveszett. A gyermek nevelheto, lelkük formálható. Az édesanya és a gyermek kapcsolata háborítatlan legyen.

KÖZÉPKOR

Klerikus nevelés:

Új társadalmi rend, a feudalizmus kialakult, a kereszténység államvallássá lett. IV. sz. elején megalakultak az elso kolostori közösségek (remeteélet). Az elso alapító Nursiai Benedek (529.; Monte Cassino az elso kolostor); bencések, hazánkba a X. században jutnak el. "Ora et labora - imádkozz és dolgozz".

Kolostori iskolák (VI-XV. sz.):

Vallási ismeretek, latin olvasás, egyházi énekek, hét szabad tudományt magasabb fokon, filozófiai muveket oktattak. A szerzetesek másolással is foglalkoztak (scriptorium - írószoba).

A nagyobb kolostorokban (pl. Sank Gallen, Fulda) 2 iskola muködött: belso (szerzetesnek készülo fiúk számára); külso (világi feladatok ellátására készülo klerikusoknak).

Klerikus: VI-XVI. sz-ban azok a férfiak, akik az egyházi rendbe (klérus) tartoztak.

Noi szerzetesrendek: olvasás, írás, viselkedési szabályok, varrás, egészségügyi ismeretek.

Új muveltségi rendszer:

VIII. sz. vége; Frank Birodalom kialakulása nagyszabású muvelodési program; kolostori, káptalani, plébániai iskolák hálózata. A legkisebb plébániával rendelkezo településeken is létrehozták az alapveto klerikusi ismereteket (olvasás, éneklés) oktató plébániai iskolákat; minden egyházi területi központban székesegyházi iskolák muködtek.

IX. sz.; oktatás rendje: tanulócsoportok, tananyag, tantárgyak, tankönyvek, tervszeru haladás, klerikus tanárok. Új tananyagrendszer, magába foglalta a hét szabad tudományt is (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet). Magasabb képzési területeken + 3 komplex tantárgy: grammatika (latin nyelvtan, kiejtés, helyesírás, hangsúlyozás); diktámen (gyakorlati írásmuvészet); kompútusz (húsvét idopontjának kiszámítása naptárkészítés, természeti jelenségek megfigyelése, történele, földrajz, egészségügyi ismeretek).

Plébániai iskolák:

IX. sz. folyamán indult a falvakban a tehetséges fiúk összegyujtése, pappá képezték oket a plébánián. Olvasást és éneklést tanultak cél a klerikus-utánpótlás volt.

Káptalani (székesegyházi) iskolák:

A papi muveltség elsajátításának színtere; az ezredforduló táján átszervezték oket, magasabb tanulmányok elsajátítása vált lehetové. Alsó fokú iskolás ismeretekre (olvasás, éneklés) épültek a komplex tárgyak: grammatika, diktámen, kompútusz. XII-XIII. századtól kiemelkedo szaktudományok jelentek meg: teológia, jogtudomány, orvostudomány.

Hármas rendszer: alsó fokú iskolás muveltség; komplex alaptudományok; önálló szaktudományok.

Középkori egyetemek:

A XII. században létrejött a hallgatók és oktatók szabad társulása, az universitas, a mai egyetem ose. Az intézmény neve "egyetemes tanulmányok" (studium generale) volt. 1088: Bologna (jogi kar); 1100-1150 Párizs, Sorbonne (Notre-Dame + Szt. Genovéva kolostor) - teolgiai, jogi, orvosi és filozófiai kar (latin grammatika+logika), ezután léphettek a 3 magasabb karra. 6-10 esztendei szaktudományos stúdium után lett valaki doktor. A fakultás vezetoje a dékán, a négy fakultásé a rektor.

Két egyetemtípus: 1. Párizsi (rektort a tanárok választottak, az egyház erosítette meg; francia, angol, német egyetemek) ; 2. Bolognai (egyetemi polgárok választottak rektort 1-2 évre; rektor csak klerikus lehetett - itáliai, spanyol egyetemek + Krakkó).

Világi nevelés:

Lovagok:

Cél: hosies férfiak nevelése; érték lett a testi ero, harcedzettség, fejlett fizikum; lovagiasság, nagylelkuség, gyengék gyámolítása, nok tisztelete. A lovagságot az egyház is szentesítette.

Színterei a foúri udvarok voltak, miután a gyermekek otthon a vallási és erkölcsi alapokat, valamint az alapveto fegyverforgatási készségeket elsajátították. Ezeket a lovagi tornákon, valós életet imitáló környezetben tanulták tovább. Többségük írni-olvasni nem tudott, ezért a lovagregényeket (roman) meghallgatták (Nagy Sándor, Trisztán és Izolda). Nyelvtudás; francia nyelv - a lovag az elokelo hölgyekkel ezen a nyelven társalgott. Hét lovagi készség: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkozás, éneklés.

Lovaggá válás fokozatai: apród fegyverhordozó lovag (avatás 20-22 éves korban).

Úri leánygyermekek nevelése:

Apácakolostorokban, foúri családok lovagváraiban. Tizenkét esztendos koruk után férjhez adták oket.

Várúrno: a vár önellátó gazdaság volt, ezért érteni kellett gazdálkodáshoz, pénzügyekhez; harcászathoz, orvosláshoz - olvasni kevesen tanultak meg.

Városi iskolák:

XIII. századtól a plébániai iskolák tananyaga átformálódott; a kereskedo-, iparos- és hivatalnokrétegek sajátos szükségleteit is figyelembe vették. Az iskolarektor tanított, a kántor az énektanításban kapott feladatot; az idosebb diákok közül néhányan segédtanítók lettek. A XIII-XIV. századra új, világi értelmiségi réteg, a literátusok rétege alakult ki nem akartak klerikusok lenni; lehetett belolük jegyzo, tanító, tisztviselo, titkár, könyvelo.

A tananyag középpontjában a latin nyelv oktatása állt. A világi pályára készülok megtanultak hivatalos leveleket, iratokat szerkeszteni. Pénzügyi, földrajzi-csillagászati ismeretekre, valamint gyakorlati számtanra, könyvelésre is oktatták oket. Bukás nem volt; aki nem tanult meg latinul, céhben sajátított el szakmát.

Céhes nevelés:

XII-XIII. század. 13-14 éves fiúk inasként kezdtek dolgozni; tervezeteket, feljegyzéseket, számításokat készítettek. 3-4 év után legények lettek; vándoroltak, így különbözo mesterségbeli fogások mellett kitágult világnézetük, formálódott életvitelük. 2-3 év után elkészítették a remeket, és a céh teljes jogú tagjaivá váltak.

Középkori gyermekszemlélet:

A kisgyermekkor a tisztaság, ártatlanság kora.

Shahar a gyermekkor szakaszairól:

0-7: kisgyermekkor (infantia); a gyermeket óvni kell; teljes mértékben a felnottektol függ

7-12 (lányok); 7-14 (fiúk): gyermekkor (puertia); hajlamosak a bunre, büntetojogi felelosségük még nincs; iskolakezdés kora.

Felnottkorig (12/14-24/25/28): ifjúkor (adolescentia); könnyen befojásolhatók; bunre való hajlam fokozódik

Reneszánsz és humanizmus (1300-1600):

Az itáliai humanisták az antik klasszikus szerzok újrafelfedezésével váltak a reneszánsz kultúrájának meghatározó tényezojévé. A humán tanulmányok körébe a grammatika, retorika, történelem, költészet, erkölcstan tartozott. A reneszánsz embereszmény és kultúra jellemzoje az egyéniség érvényesítésének korszaka. Az eredeti görög muveket latinra fordították. 1450-ben Gutenberg elindította a könyvnyomtatást. A reneszánsz a természettudományok felé fordult, jellemzoje a mindenoldalúságra (unizerzalitás) való törekvés. Az ember lényeges vonása a sokoldalúság (uomo universale). Sokoldalúan képzett szellem: az udvari ember maga is költ, hangszeren játszik, énekel, fest.

Reformáció és ellenreformáció

Reformáció: személyes színezetu, bensoséges, mélyen átélt vallásosságot hozott létre. Atyja Luther Márton (követoi a luthreánusok - evangélikusok). A tudósok, plébánosok és a köznép nevelése szükségszeruen különbözik. A leendo teológusoknak a latin, görög és héber nyelvet kell ismerni; a falusi plébánosoknak csak a latint. A népnek elegendo az anyanyelvi olvasás-írás készsége (kisiskolák létrehozása). Lánynevelés: a no férje lelki társa; fontos felkészíteni a feleség és édesanya szerepre.

A reformáció másik szárnya, Kálvin János hívei (kálvinisták - reformátusok). Az antifeudális szárny vezetoje Münzer Tamás.

Melanchton a reformáció meghatározó egyénisége. Nézetei szerint csakis alapos klasszikus muveltséggel lehet eljutni a kereszténység megértéséig. Kidolgozta a háromtagozatos humanista városi iskola tervezetét (latin-grammatika-retorika). Tanulók és oktatók együttese a coetus, a diáktanács vezetoje a consul.

Ellenreformáció:

Tridenti zsinaton gyultek össze a reformációt ellenzok (1545,51-52,62-63).

Jézus Társaság, 1534-ben alapított jezsuita szerzetesrend (Loyola Ignác); cél: a katolikus egyháztól eltávolodott tömegek visszahódítása. Elso iskolájukat 1548-ban Messinában állították.

Loyola Ignác jezsuita iskolaszabályzata (1599): úgy kell tanítani, hogy a tanulók megismerjék és megszeressék Istent. Öt osztályos középiskolát szerveztek (3 év latin grammatika; 1-1 poétika ill. retorika). Osztály-tanóra rendszer; tanterv és követelményrendszer; vizsgák.

A katolikus népiskolák, gimnáziumok és akadémiák külön szervezeti egységként muködtek, a protestánsok egyetlen összefüggo intézménytípusba integrálták ezeket. Az akadémiai tagozat diákjai segédtanítók voltak. A jezsuiták minden osztály élére felnott tanítót állítottak. A protestánsok a filozófiai alapképzés után kötelezové tették a teológiai stúdiumot. A katolikusok külön tanárképzoket indítotak.

Katolikus leánynevelés:

1583 Három könyv a keresztény leánynevelésrol: Az alacsonyabb néprétegek leánygyermekei tudjanak olvasni, a középso réteghez tartozók leányai tudjanak írni és olvasni. A magasabb képzettség számukra szükségtelen, sajátítsák el a szövést, varrást, fozést, házimunkához kapcsolódó tudnivalókat.

Apácarendek:

Orsolyiták, alapító Angela Merici 1535-Brescia. Cél: a leánygyermekek katolikussá nevelése, vegyék ki részüket a katolikus lelkiség megalapozásából. Felsobb leányiskolák hálózatát hozták létre, itt leányok is tanultak latin nyelvet és számtant.

Angolkisasszonyok: Mary Ward, 1611 St-Omer.

Változások a gyermekkor megítélésében:

Oratoriánusok: 1613-ban alapultak, bentlakásos iskolákat alapítottak. A gyermekeket természetüknél fogva ártatlannak, jónak tartották.

Janzenizmus: (Port Royal kolostor) Krisztusi ártatlanságról vallottak nézeteket. A gyermek esendo, fogékony a bunre; a szeretet pedagógiájának kell érvényesülnie.

A Port Royale-ban a gyerekek számológép segítségével tanultak matematikát (Blaise Pascal tervezte); az anyanyelvet itt nagymértékben alkalmazták (pl. latin grammatikát franciául tanulták; a klasszikus ókori szerzoket is eloször franciául, utána eredetiben). A jezsuitákkal folytatott balsikeru konfrontációik következtében kisiskoláikat 1660-ban be kellett zárniuk.



Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!