LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5793)

Külföldi nyelvtanfolyamok és középiskolai tanulmányok
Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló Diszlexia az iskolában

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Pedagógia

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:6073

Karakterek száma:44,790

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):24.88

Megtekintések / letöltések száma:9310 / 331

Méret:47.31 kB

Diszlexia az iskolában
"A diszlexia olyan, mint a kék vagy a barna szem: nem lehet megváltoztatni. S bár használhatunk színes kontaktlencsét, attól még épp úgy kék, illetve barna szemuek maradunk."

(egy 20 éves diszlexiás lány megjegyzése)

BEVEZETÉS

Az iskolába kerülo 6-7 éves gyermek teljesen más követelményekkel találja szembe magát, mint amihez eddig szokva volt. Megjelenik az életében a direkt teljesítményelvárás. Tanulnia kell. A tanuláshoz azonban sokféle képességre van szüksége. Ha ezek között valamelyik is hiányzik vagy gyengébb, az már megnehezíti a megtanulandó anyag elsajátítását. Ilyen részfunkció gyengeség a diszlexia is, amely súlyosan megnehezíti a gyermek iskolai életét.

A DISZLEXIA JELENTÉSE

A diszlexia a legtöbb meghatározás szerint az olvasás (és írás, bár erre külön szavunk van: diszgráfia) zavarát jelenti. A diszlexia (dyslexia) a görög "dys" (mely a hibás funkciót jelöli) és a latin "legere" (olvasni) szó összetételébol származik. (Meixner, 1995). A Pszichológiai szótár (Fröhlich, 1996) szerint: a diszlexia az "olvasás és a helyesírás elsajátításának zavarai. Hasonjelentésu a legaszténia." (86. old.) A legaszténia, "másképpen diszlexia, írás-olvasászavar. Az olvasás és a helyesírás elsajátításának többé-kevésbé súlyos károsodása, amely gyakran látásélességi nehézségekkel, fokozott fényérzékenységgel, bal-jobb felcserélodésekkel, számolási nehézségekkel, az idoérzékelés, az emlékezet és zenei hangok felismerése kapcsán megnyilvánuló fennakadásokkal és a beszédfejlodés megkésettségével társul." (242. old.) Ebben a meghatározásban sok minden benne van: utal arra, hogy ez a rendellenesség ritkán jelentkezik tisztán a gyermekeknél: általában más nehézség is kapcsolódik hozzá.

Mint fentebb láttuk a "diszlexia" szó mellett a szakirodalomban használják még a "legaszténiát" (melyet Ranscburg Pál alkotott), az "olvasásgyengeséget", a "specifikus olvasási nehézséget" és régebben a "szóvakság" kifejezést is.

Tehát a diszlexia a tanulási zavarok gyakori megjelenési formája, az olvasás terén mutatott megkésett, rendellenes fejlodés.

A DISZLEXIA "TÖRTÉNELME"

Eloször Berkhan írta le a jelenséget, melyet részleges idiotiának nevezett. 1878-ban egy német orvos, dr. Kussmaul ismertette, egy olyan férfi esetét, aki nem volt képes megtanulni olvasni. Szerzett szóvakságnak nevezte el a rendellenességet. 9 évvel késobb dr. Berlin bevezette a diszlexia fogalmát. 1896-ban Morgan egy brit orvosi folyóiratban számolt be annak a 14 éves fiúnak az esetérol, akinek normális intelligenciája és a normális oktatási körülmények ellenére komoly nehézséget jelentett az olvasás. O a gyermekeknél veleszületett szóvakságnak nevezte a jelenséget. Késobb Ranschburg Pál pszichológiai oldalról közelítette meg a problémát. O a legaszténia szót használta a tünetegyüttes leírására. A tanulási nehézségek más formáit is leírták ebben az idoszakban, de csak 1939 után sikerült elismertetni ezt a problémát. (Meixner, 1995. és *)

A DISZLEXIA KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS FAJTÁI

"A diszlexia multifaktorális jelenség: egyszerre több tényezo játszik közre a létrejöttében" (Meixner, 1995. 2. old.), és multikauzális is, mert többféle ok miatt alakulhat ki (Meixner, 1995).

Kutatók bizonyították, hogy öröklodik ez a rendellenesség családon belül. A genetikusok szerint a baj forrása a 6. kromoszóma rövidebb ágán lehet. (Porkolábné, 2001). Tehát, ahol a családban elofordult már diszlexia, ott nagyobb lesz az esélye annak, hogy az utódoknál is megjelenik ez a rendellenesség. "Az örökítés a fiúk esetében még magasabb arányú, így egy diszlexiás apuka 50%-kal, míg az anyuka 25%-kal járulhat hozzá az átörökítéshez."*

Valamilyen agyi sérülés hatására is kialakulhat.

Geschwind kutatásai rámutattak arra, hogy a magzatikorban ért a szokásosnál nagyobb mennyiségu tesztoszteron lelassítja a bal agyfélteke és a csecsemomirigy fejlodését. Ez pedig egyrészt diszlexiát, dadogást, hiperaktivitást, megkésett beszédfejlodést, epilepsziát stb., másrészt pedig autoimmun-, allergiás és más immunbetegségeket okozhat a csecsemomirigy (mivel ez a szerv az immunrendszer egyik igen fontos szerve) révén. (Paul, 1994)

Végeztek olyan irányú kutatásokat is, hogy a diszlexiát kapcsolatba hozzák a szülok szociokulturális helyzetével, de nem találtak ilyen együttjárást: az olvasásgyengeség "bármely szociokulturális helyzetben felléphet" (Meixner, 1995. 3. old.)

Ritkábban ugyan, de elofordulhat, hogy egy gyermek az iskolába kerüléskor fennállott neurózis miatt lesz diszlexiás. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a kisdiák a szorongásait, félelmeit belevetíti az olvasástanulásba, ami ezáltal akadályozottá válik. (Meixner, 1995).

Gyarmathy Éva (1998) ** A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban címu cikkében a diszlexia három csoportját említi meg: "Az elso a diszfonetikus csoport, akik globális olvasási technikát használnak, sok hibával: kihagynak, beletesznek betuket, szótagokat, könnyen tévesztik a szavakat, mást behelyettesítve. A diszeidetikus csoport fonetikus stratégiát alkalmaz. Nehezen ismerik fel a szavakat, mint egészeket, így lassan, nehezen olvasnak. A harmadik a kevert csoport, amelynek a fonetikus és a globális területen is nehézségeik vannak. A legtöbb iskolai probléma náluk tapasztalható (Boder, 1973)".
Gyarmathy Éva (2001)*** egy másik cikkében (Többnyelvuség és az olvasási zavarok) kétfajta olvasásgyengeségrol írt: "Ha ismert agyi sérülés okozza, szerzett (acquired) diszlexiaként azonosítják, szemben azzal az esettel, amikor neurológiai elváltozásoknak nincs nyoma, és az egyén valószínuleg kisebb, meghatározhatatlan idegrendszeri abnormalitással született, amely olvasási zavarokat okoz. Ebben az esetben fejlodési (developmental) diszlexia az elnevezés (Chase & Tallal, 1992)."

A legújabb kutatások a CT és a PET segítségével a halántéklebeny hallási és beszédinformációkat feldolgozó területét, a planum temporale-t vizsgálták. Normál esetben ez a rész aszimmetrikus a két féltekén (a bal a nagyobb), a diszlexiásoknál viszont szimmetrikus. Emellett a kérges testük is kisebb, mint az egészségeseké. (Porkolábné, 2001) Talán ezek a fentebb említett "meghatározhatatlan idegrendszeri abnormalitások".

Más tanulmányok* a szerzett diszlexia (vagy áldiszlexia) kifejezést más értelemben használják. Magyarországon a gyermekek 30-40 százaléka küzd tanulási zavarokkal. "A túlnyomó többség azonban úgymond szerzett vagy áldiszlexiás. A valódi diszlexiások aránya az elobbivel szemben legfeljebb 8-10 százalékra teheto.

Az "áldiszlexia" tünetei kisiskolás korban nehezen különíthetõk el a valódi diszlexiáétól, bár - ha idoben felismerik -, egyszerubben orvosolható. Mindkét esetben makacs betutévesztések, szótagkihagyások, -keverések és a tartalom meg nem értése jellemzi az olvasást.

Az ilyen problémákkal küzdo gyerekeknek megfelelo fejlesztés nélkül jó esélyük van arra, hogy felnove funkcionális analfabétává váljanak, és a legelemibb helyzetekben se tudjanak eligazodni.

Csabay Katalin szerint az "áldiszlexia" kialakulásához nagymértékben hozzájárul, ha a családban nem beszélgetnek eleget, illetve ha a gyermek aktív szókincshasználata helyett passzív tévénézéssel tölti idejét.

A zavarok másik fõ okozója, hogy az iskolai tanítás hamarabb kezdõdik meg, mint ahogy egy átlagos - még csak nem is késon éro - gyermek látási és hallási fejlodése eléri az olvasáshoz szükséges szintet. Emellett a kézfejcsontozat csupán hétéves korra válik alkalmassá az írómozgás végzésére.

A tanulási zavarok utóbbi két évtizedben tapasztalt járványszeru terjedése mégis mindenek elott a magyar nyelv írásbeliségéhez nem alkalmazkodó szóképes és gyorsított olvasási módszerek bevezetésével hozható összefüggésbe." (Nagy Ildikó Emese - Magyar Nemzet)* Ez utóbbinál sokan felhívják a figyelmet arra, hogy ma hazánkban 14-féle módszerrel tanítják a gyerekeket olvasni, és ezek egyike-másika szinte "kitermeli" az olvasási nehézségeket és problémákat. Ilyen például a Zsolnai-féle képolvasásos módszer, amely inkább csak a jó képességu diákoknál válik be.

A DISZLEXIA ELOFORDULÁSA
A tanulási nehézségek elofordulása, gyakorisága tekintetében ma sem rendelkezünk pontos adatokkal. Általában elfogadott a 7-15 százalék az iskolás gyermekek vonatkozásában. Tény, hogy függetlenítheto országtól, szociális háttértol egyaránt.*

Mint fentebb láttuk Magyarországon a felnövekvo nemzedéknek akár 30-40 százaléka is funkcionális analfabétává válhat. A magyar gyermekek között ilyen mértéket ölt ugyanis a diszlexiás tünetekkel küzdok aránya, ami a nemzetközi átlag tízszerese.* Ennek egy része ugyan "csak" áldiszlexiás, ám ha nem részesülnek megfelelo kezelésben, az eredmény tekintetében mindegy, milyen cimkével látjuk el problémát.
Ezek a magas számok az utóbbi évtizedekben ugrottak meg ennyire. Vajon miért? Az okok között sok minden szerepelhet, kezdve attól, hogy megnott koraszülések száma, folytatva az oktatás felgyorsult tempójánál és - mint láttuk - a rossz olvasás-tanítási módszereknél, egészen odáig, hogy a mai gyermekek borzasztóan ingerszegény (nem a mennyiségre, hanem a minoségre értendo) környezetbe nonek fel (ti. TV, video, számítógép, kevés beszélgetés például a szülokkel, stb.)*

A DISZLEXIA ELMÉLETEI
Az itt bemutatott elméletek nem konkrétan a diszlexia, hanem úgy általában a tanulási zavarok magyarázatára születtek.

A neuropszichológiai elméletekben a tanulási zavar hátterében az agy kisebb-nagyobb károsodása áll. Valószínusítik, hogy a probléma oka egy minimális organikus sérülés, az ún. POS (pszicho-organikus szindróma), amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális retardációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár.

Egy másik megközelítés az agy muködésbeli rendellenességeire vezeti vissza a tanulási zavarokat. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés is, aminek két fajta megközelítése létezik. Az egyik a "continuum notion" hipotézis, amely "szerint enyhe agyi traumák vagy az agy fertozo betegségeinek következtében létrejövo funkcionális károsodások okozzák a tanulási zavarokat, és azok súlyossága a károsodás mértékétol függ" (Gyarmathy, 1998**). A másik megközelítés, a "syndrome notion" elképzelés "genetikailag meghatározott biokémiai zavarra vezeti vissza a részképesség-kieséseket. Ezt a megközelítést támasztja alá az a tény, hogy tanulási zavarokkal küzdo gyerekek családjában (testvérek vagy szülok között) gyakran található hasonló képességdeficit" (Gyarmathy, 1998**).

A percepciós és perceptuo-motoros elméleteknek 3 fo csoportja létezik: az elso (1) a perceptuo-motoros zavarokat kiemelo teóriák, amelyek szerint a perceptuo-motoros funkciók nem megfeleloen integrálódtak, és ez eredményezi a tanulási zavarokat. Hiányzik a perceptuo-motoros rendszerek összerendezettsége. Hazánkban Porkolábné Balogh Katalin jeles képviseloje ezeknek az elméleteknek. "Elgondolása szerint vizuális, auditív és kinesztetikus tapasztalatok, különbözo szenzoriális élményeknek egymással és a mozgással történo megfelelo integrációjára van szükség az iskolai készségek - írás, olvasás, számolás - elsajátításához." (Gyarmathy, 1998**), és mivel ezeknek a szenzitív periódusa az óvodáskorra esik, már ebben az idoszakben el kell kezdeni a prevenciót. A második csoport, (2) a vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek "a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának, így leszukítik a perceptuo-motoros deficitet a vizualitásra és szemmozgásra." A harmadik megközelítés (3) a percepciós elméletek, amelyek szerint a perceptuális folyamatok elégtelen muködése okozza a tanulási zavarokat. Legfobb képviseloje Frostig, de hazánkban Ranschburg (1998) is ezt vallja.

Pszicholingvisztikai elméletek arra építik elgondolásukat, hogy a verbális, nyelvi fejlettség elengedhetetlen az iskolai tanuláshoz. Ha tehát ez nem megfelelo, akkor tanulási zavarok léphetnek fel. Meixner Ildikó (1995) prevenciós és reedukációs terápiája (ld. késobb) is pszicholingvisztikai alaponkon nyugszik.

Behaviorista elméletek elsosorban viselkedési problémának fogják fel a tanulási zavarok tüneteit, és nem kutatnak mögöttes okok után. Terápiájuk ezért a viselkedésterápia. (Gyarmathy, 1998**; Porkolábné, 1988)

A DISZLEXIA TÜNETEI

A funkciózavar legjellemzobb tünetei a következok: a) az olvasás és az írás terén: betuk felcserélése (alaki vagy fonetikai hasonlóság miatt), betukihagyás, betubetoldás, betucsere, a szövegértés zavara, nehézkes, lassú tempó, gyenge helyesírás; b) a beszéd területén: a gyermek késon kezd el beszélni, szóalkotási nehézség, szegényes szókincs; c) a magatartás terén: frusztráció, neurotikusság, nagy mértéku szorongás, kudarcélmények hatására kialakult magatartásproblémák (pl. agresszió); d) egyéb tünetek: téri-idoi tájékozódás gyengesége, gyenge ritmusérzék, dominancia zavarok (ld. lentebb), nehezen kialakuló testséma, szerialitásprobléma, fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge rövidtávú memória. (Meixner, 1995, Gyarmathy, 2001***, Ranschburg, 1998). A köztudatban a balkezesség és a diszlexia összekapcsolódó jelenség. És valóban: a diszlexiás gyerekek között sok a balkezes vagy a vegyes dominanciájú (Paul, 1994). "A bal kezesség azonban önmagában sosem utal egyértelmuen diszlexiára. Nagyobb probléma az, ha a gyermeknél keresztezett preferencia van, vagyis nem az azonos oldali szeme, keze, lába a domináns, hanem pl. jobb szem, bal kéz, jobb láb a domináns." *

DISZLEXIA AZ ISKOLÁBAN

A GYERMEK

Mit érez egy diszlexiás gyermek, amikor szembesül az iskolában azzal, hogy képtelen megfelelni az elvárásoknak? Belép egy ördögi körbe, amelybol képtelen segítség nélkül kilábalni. A sorozatos kudarcélmények hatására a gyermek butának könyveli el magát. Súlyos önértékelési problémái lesznek, szorongóvá válik, különösen azokban a szituációkban, ahol teljesíteni kellene. Magatartási gondok is felmerülhetnek, amelyek szintén a kudarcélményekre vezethetok vissza. Mindez a gyermek késobbi életére, felnott korára is hatással lesz. Például a kínlódást elunva ido elott leáll a tanulással.

Egyes becslések szerint ma Magyarországon minden tizedik gyermek a bukás határán van, akiknek a legnagyobb része, mintegy 80 százaléka diszlexiás. (Nagy Ildikó Emese - Magyar Nemzet)*

A PEDAGÓGUS

Magyarországon a pedagógusok nem igazán tudnak mit kezdeni a tanulási zavarokkal, köztük a diszlexiával küzdo gyerekekkel. Pedig a tanítók és tanárok "egyre gyakrabban kerülnek szembe értelmes, kreatív, a reáltárgyakból jól teljesíto diákokkal, akiknek a helyesírása csapnivalóan rossz, idegen nyelven meg alig vagy egyáltalán nem tudnak megszólalni - nemhogy vizsgázni!" (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.)* Legtöbb ilyen esetben logopédushoz irányítják a "problémás gyermeket".

Sokszor a pedagógusok nem is ismerik fel a tünetek mögött megbújó rendellenességet, és azt gondolják, hogy a gyermek akarásával, magatartásával van probléma. Mindez csak súlyosbítja a diszlexiás diák helyzetét. De vajon mit tehet egy pedagógus?

Eloször is a megfelelo olvasástanítási-módszert kell kiválasztani, hogy a minimálisra csökkentsük az áldiszlexiások számát. Másrésztol a valódi olvasászavarral küzdoknél alkalmazhatjuk a pozitív megkülönböztetést. Más, európai országokban ezt törvények által biztosítják a rászorulóknak, azonban "a Magyarországon hozott törvények is lehetové teszik a pozitív megkülönböztetést" (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.)*. A diszlexiások szakértoi vizsgálat után felmentést kaphatnak a helyesírás és az idegen nyelv osztályozása alól, és a középiskolában a magyar írásbeli érettségi és/vagy a felsooktatásban szükséges nyelvvizsga letétele alól.

A tanulási zavarral küzdo gyerekeknél gyakori tünet az eros szorongás. Fontos, hogy a pedagógus csökkentse ezeket olyan szituációk teremtésével, amelyek révén az olvasási gondokkal küzdo diák is az egyéb, normális képességének megfeleloen tud teljesíteni (pl. matematika dolgozat esetén a szöveges feladatot olvassa fel hangosan a tanár, esetleg engedje, hogy a diszlexiás gyermek padtársa megtehesse ugyanezt).

Ezenkívül az olyan gyakorlati módszerek, mint a játékosság, a változatosság, a vizuális és auditív anyagok gazdag felhasználása, a nyelv mélyebb megismerése (amely több ismeretet, és ezzel nagyobb önbizalmat ad az egyénnek az olvasáshoz.), a tanítás során egyszerre csak rövid anyag közvetítése, az elegendo ido biztosítása a feladatoknál, nemcsak a diszlexiás, hanem az egészséges gyermekek számára is nagy segítséget jelenthet. (Gyarmathy, 2001***)

A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a diszlexiás gyermek (se) ne sorozatos kudarcnak és kínszenvedésnek élje meg a tanulást, ne menjen el a kedve az iskolától.
DISZLEXIAPREVENCIÓ

A szakértok legtöbbje egyetért abban, hogy a megelozés a legfontosabb. Ennek elso lépése a szurés lenne. Azonban "Magyarországon nincs rendszeres, kötelezo érvényu szurés az óvodák nagycsoportjaiban, az iskolák 1-2. osztályaiban, a felso tagozatba kerüléskor sem Budapesten, sem vidéken. A fentiekbol következik, hogy nincs központilag irányított és elfogadott stratégia a Meixner Ildikó által 30 éve kidolgozott óvodai diszlexiaprevenció és iskolai reedukáció módszerének szakmai elsajátíttatására és alkalmazására." (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.) *

Sajnos napjainkban a részképességzavarokról csak néhány órában tanulnak a jövendo óvónok, tanítók és tanárok a felsooktatásban. A megelozés szempontjából azonban szükség lenne arra, hogy a pedagógusok is megfeleloen tájékozottak legyenek a témában, felismerjék a tüneteket, és megtanuljanak helyesen bánni a tanulási zavarral küzdo gyermekekkel.

Hazánkban Meixner Ildikó (1995) nevéhez fuzodik a diszlexiaprevenciós program kidolgozása. Emellett azonban kifejlesztette a reedukációs terápiát is.

A prevenciós program lényegét jól összefoglalja a következo idézet: "A diszlexiaprevenciós terápia legfontosabb elve a sokoldalú készségfejlesztés, az olvasás - és írástanítás elokészítése, az olvasási kedv felébresztése, majd ezek alapján az olvasás tanítása. Itt nem célunk az 1. osztályos anyag megtanítása, hanem egyszeruen az olvasástanításhoz, ami a diszlexiások esetében több idot vesz igénybe, szükséges hosszabb ido biztosítása.
A terápia két fo részbol áll: 1. a képesség-, készségfejlesztésbol, és az

2. olvasástanításból (szintetikus módszer).

A képességek fejlesztése eleinte az órák nagy részét töltik ki, majd fokozatosan az olvasás - írástanítás lép a helyébe. Az alapveto fejleszto gyakorlatok közé tartoznak a mozgás-, téri tájékozódás-, percepció-, beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok, melyek segítségével megteremtjük a betanulás feltételeit. A sokoldalú készségfejlesztésre alapozva kezdodhet meg csak az olvasás tanítása. Az olvasástanítás során eloször a betuk, majd azok összeolvasása révén a szótagok, a szavak, végül mondatok olvasását gyakoroljuk." (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.) *
DISZLEXIADIAGNOSZTIKA ÉS KORREKCIÓ (VAGY REEDUKÁCIÓ)

Bár hazánkban nem végeznek kötelezo érvényu szurést a beiskolázást megelozoen, rendelkezünk megfelelo eszközökkel a diszlexia korai diagnosztizálásához. Az ún. Diszlexia Prognosztikai Teszt (DPT) pontosan erre szolgál. "A teszt a Gestalt-látás, a térirányokba való tájékozottság mellett a beszédfejlettség, az artikuláció, a nyelvi memória és a beszédfejlettséggel összefüggo finommotoros ritmus fejlettségét vizsgálja." (Porkolábné, 1988. 175. old.) Emellett a szülovel anamnézist szoktak felvenni a gyermek születésének körülményeirol, fejlodésérol, betegségeirol, szociális kapcsolatairól stb. A DPT mellett más teszteket is felhasználnak a gyakorlatban (pl. Bender-teszt, figyelem-tesztek, mozgás-tesztek stb.) A vizsgálatokat az alapoknál, a három legfontosabb területnél - a vizuális, az auditív és a mozgás területénél - kezdik, és kizárásos alapon állítják fel a diagnózist. (Porkolábné, 2001)

A diszlexia felismerése után célszeru a gyermeket reedukációs terápiára beutalni. Ez esetben is fontos, hogy minél elobb megkezdodhessen a korrekció, mert így sok kudarctól megóvhatjuk a diszlexiás kisgyermeket.

Mint fentebb már említettem, Meixner nemcsak a prevenciós, hanem a reedukációs terápiát is kidolgozott. A ketto hasonlít egymásra, "azzal a különbséggel, hogy itt inkább az olvasás-, írástanításon van a hangsúly. A diszlexia terápiája a célszeruség okán leegyszerusítve: olvasástanítás." (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.)* A reedukáció alapelvei: az aprólékosan felépített fokozatosság, a betutanításnál a hármas asszociáció (a betu vizuális képe, a hang akusztikus képe és a hang beszédmotoros képe), a homogén gátlás kialakulásának megelozése (a vizuálisan, ill. a fonetikailag hasonló betuknél), sokoldalú és dinamikus gyakoroltatás, a hibák azonnali javítása és a szorongás oldása. (Meixner, 1995).

BEFEJEZÉS

Érdekes, hogy a különbözo szakkönyvek milyen fejezetcímek alatt tárgyalják a diszlexiát. Például a Gyógypedagógiai pszichológia (Illyés et al., 1987) "A lokális kiesésben szenvedo gyermek" (376. old.), a Pszichológiai rendellenességek gyemekkorban (Ranschburg, 1998) "A percepció zavarai" (96. old.), a Didaktika (Falus, 1998) "Speciális tanulási nehézséggel rendelkezo tanulók" (437. old.) stb. Ezek is jól rávilágítanak arra, hogy milyen sokféle irányból lehet megkülönböztetni ezt a problémát.

Kevés szó esett eddig a diszlexiához társuló egyéb zavarokról. Ez nem véletlen, hiszen a diszkalkuliának, a diszgráfiának és társainak bemutatása egy újabb dolgozat (cikk, könyv stb.) anyagát tenné ki. Mindenesetre azt láttuk, hogy a diszlexia mennyire összetett jelenség, és biztosak lehetünk abban, hogy a többi tanulási zavar is legalább ennyire komplex.
IRODALOMJEGYZÉK

- Falus Iván (szerk.) (1998) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

- Fröhlich, W. D. (1996) Pszichológiai szótár. Springer, Budapest

- Illyés Gyuláné, Illyés Sándor, Jankovich Lajosné, Lányi Miklósné (1987) Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest

- Meixner Ildikó (1995) A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, Budapest

- Paul, Diane (1994) Balkezesek kézikönyve. Maecenas, Dabas

- Porkolábné Balogh Katalin (szerk.) (1988) Iskolapszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest

- Porkolábné Balogh Katalin (2001) Tanulási készségek diagnosztikája és fejleszése. Egyetemi eloadások pszichológushallgatóknak. 2001. oszi félév, Budapest: ELTE BTK

- Ranschburg Jeno (1998) Pszichológiai rendellenességek gyemekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

* www.dyslexia.civilport.hu

** www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1998-10-lk-Gyarmathy-Tanulasi.html

*** www.diszlexia.hu/Multidisz.htm

* www.dyslexia.civilport.hu

* www.dyslexia.civilport.hu

** www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1998-10-lk-Gyarmathy-Tanulasi.html

*** www.diszlexia.hu/Multidisz.htm

* www.dyslexia.civilport.hu

* www.dyslexia.civilport.hu

*** www.diszlexia.hu/Multidisz.htm

* www.dyslexia.civilport.hu

* www.dyslexia.civilport.hu

Diszlexia az iskolában
"A diszlexia olyan, mint a kék vagy a barna szem: nem lehet megváltoztatni. S bár használhatunk színes kontaktlencsét, attól még épp úgy kék, illetve barna szemuek maradunk."

(egy 20 éves diszlexiás lány megjegyzése)

BEVEZETÉS

Az iskolába kerülo 6-7 éves gyermek teljesen más követelményekkel találja szembe magát, mint amihez eddig szokva volt. Megjelenik az életében a direkt teljesítményelvárás. Tanulnia kell. A tanuláshoz azonban sokféle képességre van szüksége. Ha ezek között valamelyik is hiányzik vagy gyengébb, az már megnehezíti a megtanulandó anyag elsajátítását. Ilyen részfunkció gyengeség a diszlexia is, amely súlyosan megnehezíti a gyermek iskolai életét.

A DISZLEXIA JELENTÉSE

A diszlexia a legtöbb meghatározás szerint az olvasás (és írás, bár erre külön szavunk van: diszgráfia) zavarát jelenti. A diszlexia (dyslexia) a görög "dys" (mely a hibás funkciót jelöli) és a latin "legere" (olvasni) szó összetételébol származik. (Meixner, 1995). A Pszichológiai szótár (Fröhlich, 1996) szerint: a diszlexia az "olvasás és a helyesírás elsajátításának zavarai. Hasonjelentésu a legaszténia." (86. old.) A legaszténia, "másképpen diszlexia, írás-olvasászavar. Az olvasás és a helyesírás elsajátításának többé-kevésbé súlyos károsodása, amely gyakran látásélességi nehézségekkel, fokozott fényérzékenységgel, bal-jobb felcserélodésekkel, számolási nehézségekkel, az idoérzékelés, az emlékezet és zenei hangok felismerése kapcsán megnyilvánuló fennakadásokkal és a beszédfejlodés megkésettségével társul." (242. old.) Ebben a meghatározásban sok minden benne van: utal arra, hogy ez a rendellenesség ritkán jelentkezik tisztán a gyermekeknél: általában más nehézség is kapcsolódik hozzá.

Mint fentebb láttuk a "diszlexia" szó mellett a szakirodalomban használják még a "legaszténiát" (melyet Ranscburg Pál alkotott), az "olvasásgyengeséget", a "specifikus olvasási nehézséget" és régebben a "szóvakság" kifejezést is.

Tehát a diszlexia a tanulási zavarok gyakori megjelenési formája, az olvasás terén mutatott megkésett, rendellenes fejlodés.

A DISZLEXIA "TÖRTÉNELME"

Eloször Berkhan írta le a jelenséget, melyet részleges idiotiának nevezett. 1878-ban egy német orvos, dr. Kussmaul ismertette, egy olyan férfi esetét, aki nem volt képes megtanulni olvasni. Szerzett szóvakságnak nevezte el a rendellenességet. 9 évvel késobb dr. Berlin bevezette a diszlexia fogalmát. 1896-ban Morgan egy brit orvosi folyóiratban számolt be annak a 14 éves fiúnak az esetérol, akinek normális intelligenciája és a normális oktatási körülmények ellenére komoly nehézséget jelentett az olvasás. O a gyermekeknél veleszületett szóvakságnak nevezte a jelenséget. Késobb Ranschburg Pál pszichológiai oldalról közelítette meg a problémát. O a legaszténia szót használta a tünetegyüttes leírására. A tanulási nehézségek más formáit is leírták ebben az idoszakban, de csak 1939 után sikerült elismertetni ezt a problémát. (Meixner, 1995. és *)

A DISZLEXIA KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS FAJTÁI

"A diszlexia multifaktorális jelenség: egyszerre több tényezo játszik közre a létrejöttében" (Meixner, 1995. 2. old.), és multikauzális is, mert többféle ok miatt alakulhat ki (Meixner, 1995).

Kutatók bizonyították, hogy öröklodik ez a rendellenesség családon belül. A genetikusok szerint a baj forrása a 6. kromoszóma rövidebb ágán lehet. (Porkolábné, 2001). Tehát, ahol a családban elofordult már diszlexia, ott nagyobb lesz az esélye annak, hogy az utódoknál is megjelenik ez a rendellenesség. "Az örökítés a fiúk esetében még magasabb arányú, így egy diszlexiás apuka 50%-kal, míg az anyuka 25%-kal járulhat hozzá az átörökítéshez."*

Valamilyen agyi sérülés hatására is kialakulhat.

Geschwind kutatásai rámutattak arra, hogy a magzatikorban ért a szokásosnál nagyobb mennyiségu tesztoszteron lelassítja a bal agyfélteke és a csecsemomirigy fejlodését. Ez pedig egyrészt diszlexiát, dadogást, hiperaktivitást, megkésett beszédfejlodést, epilepsziát stb., másrészt pedig autoimmun-, allergiás és más immunbetegségeket okozhat a csecsemomirigy (mivel ez a szerv az immunrendszer egyik igen fontos szerve) révén. (Paul, 1994)

Végeztek olyan irányú kutatásokat is, hogy a diszlexiát kapcsolatba hozzák a szülok szociokulturális helyzetével, de nem találtak ilyen együttjárást: az olvasásgyengeség "bármely szociokulturális helyzetben felléphet" (Meixner, 1995. 3. old.)

Ritkábban ugyan, de elofordulhat, hogy egy gyermek az iskolába kerüléskor fennállott neurózis miatt lesz diszlexiás. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a kisdiák a szorongásait, félelmeit belevetíti az olvasástanulásba, ami ezáltal akadályozottá válik. (Meixner, 1995).

Gyarmathy Éva (1998) ** A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban címu cikkében a diszlexia három csoportját említi meg: "Az elso a diszfonetikus csoport, akik globális olvasási technikát használnak, sok hibával: kihagynak, beletesznek betuket, szótagokat, könnyen tévesztik a szavakat, mást behelyettesítve. A diszeidetikus csoport fonetikus stratégiát alkalmaz. Nehezen ismerik fel a szavakat, mint egészeket, így lassan, nehezen olvasnak. A harmadik a kevert csoport, amelynek a fonetikus és a globális területen is nehézségeik vannak. A legtöbb iskolai probléma náluk tapasztalható (Boder, 1973)".
Gyarmathy Éva (2001)*** egy másik cikkében (Többnyelvuség és az olvasási zavarok) kétfajta olvasásgyengeségrol írt: "Ha ismert agyi sérülés okozza, szerzett (acquired) diszlexiaként azonosítják, szemben azzal az esettel, amikor neurológiai elváltozásoknak nincs nyoma, és az egyén valószínuleg kisebb, meghatározhatatlan idegrendszeri abnormalitással született, amely olvasási zavarokat okoz. Ebben az esetben fejlodési (developmental) diszlexia az elnevezés (Chase & Tallal, 1992)."

A legújabb kutatások a CT és a PET segítségével a halántéklebeny hallási és beszédinformációkat feldolgozó területét, a planum temporale-t vizsgálták. Normál esetben ez a rész aszimmetrikus a két féltekén (a bal a nagyobb), a diszlexiásoknál viszont szimmetrikus. Emellett a kérges testük is kisebb, mint az egészségeseké. (Porkolábné, 2001) Talán ezek a fentebb említett "meghatározhatatlan idegrendszeri abnormalitások".

Más tanulmányok* a szerzett diszlexia (vagy áldiszlexia) kifejezést más értelemben használják. Magyarországon a gyermekek 30-40 százaléka küzd tanulási zavarokkal. "A túlnyomó többség azonban úgymond szerzett vagy áldiszlexiás. A valódi diszlexiások aránya az elobbivel szemben legfeljebb 8-10 százalékra teheto.

Az "áldiszlexia" tünetei kisiskolás korban nehezen különíthetõk el a valódi diszlexiáétól, bár - ha idoben felismerik -, egyszerubben orvosolható. Mindkét esetben makacs betutévesztések, szótagkihagyások, -keverések és a tartalom meg nem értése jellemzi az olvasást.

Az ilyen problémákkal küzdo gyerekeknek megfelelo fejlesztés nélkül jó esélyük van arra, hogy felnove funkcionális analfabétává váljanak, és a legelemibb helyzetekben se tudjanak eligazodni.

Csabay Katalin szerint az "áldiszlexia" kialakulásához nagymértékben hozzájárul, ha a családban nem beszélgetnek eleget, illetve ha a gyermek aktív szókincshasználata helyett passzív tévénézéssel tölti idejét.

A zavarok másik fõ okozója, hogy az iskolai tanítás hamarabb kezdõdik meg, mint ahogy egy átlagos - még csak nem is késon éro - gyermek látási és hallási fejlodése eléri az olvasáshoz szükséges szintet. Emellett a kézfejcsontozat csupán hétéves korra válik alkalmassá az írómozgás végzésére.

A tanulási zavarok utóbbi két évtizedben tapasztalt járványszeru terjedése mégis mindenek elott a magyar nyelv írásbeliségéhez nem alkalmazkodó szóképes és gyorsított olvasási módszerek bevezetésével hozható összefüggésbe." (Nagy Ildikó Emese - Magyar Nemzet)* Ez utóbbinál sokan felhívják a figyelmet arra, hogy ma hazánkban 14-féle módszerrel tanítják a gyerekeket olvasni, és ezek egyike-másika szinte "kitermeli" az olvasási nehézségeket és problémákat. Ilyen például a Zsolnai-féle képolvasásos módszer, amely inkább csak a jó képességu diákoknál válik be.

A DISZLEXIA ELOFORDULÁSA
A tanulási nehézségek elofordulása, gyakorisága tekintetében ma sem rendelkezünk pontos adatokkal. Általában elfogadott a 7-15 százalék az iskolás gyermekek vonatkozásában. Tény, hogy függetlenítheto országtól, szociális háttértol egyaránt.*

Mint fentebb láttuk Magyarországon a felnövekvo nemzedéknek akár 30-40 százaléka is funkcionális analfabétává válhat. A magyar gyermekek között ilyen mértéket ölt ugyanis a diszlexiás tünetekkel küzdok aránya, ami a nemzetközi átlag tízszerese.* Ennek egy része ugyan "csak" áldiszlexiás, ám ha nem részesülnek megfelelo kezelésben, az eredmény tekintetében mindegy, milyen cimkével látjuk el problémát.
Ezek a magas számok az utóbbi évtizedekben ugrottak meg ennyire. Vajon miért? Az okok között sok minden szerepelhet, kezdve attól, hogy megnott koraszülések száma, folytatva az oktatás felgyorsult tempójánál és - mint láttuk - a rossz olvasás-tanítási módszereknél, egészen odáig, hogy a mai gyermekek borzasztóan ingerszegény (nem a mennyiségre, hanem a minoségre értendo) környezetbe nonek fel (ti. TV, video, számítógép, kevés beszélgetés például a szülokkel, stb.)*

A DISZLEXIA ELMÉLETEI
Az itt bemutatott elméletek nem konkrétan a diszlexia, hanem úgy általában a tanulási zavarok magyarázatára születtek.

A neuropszichológiai elméletekben a tanulási zavar hátterében az agy kisebb-nagyobb károsodása áll. Valószínusítik, hogy a probléma oka egy minimális organikus sérülés, az ún. POS (pszicho-organikus szindróma), amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális retardációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár.

Egy másik megközelítés az agy muködésbeli rendellenességeire vezeti vissza a tanulási zavarokat. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés is, aminek két fajta megközelítése létezik. Az egyik a "continuum notion" hipotézis, amely "szerint enyhe agyi traumák vagy az agy fertozo betegségeinek következtében létrejövo funkcionális károsodások okozzák a tanulási zavarokat, és azok súlyossága a károsodás mértékétol függ" (Gyarmathy, 1998**). A másik megközelítés, a "syndrome notion" elképzelés "genetikailag meghatározott biokémiai zavarra vezeti vissza a részképesség-kieséseket. Ezt a megközelítést támasztja alá az a tény, hogy tanulási zavarokkal küzdo gyerekek családjában (testvérek vagy szülok között) gyakran található hasonló képességdeficit" (Gyarmathy, 1998**).

A percepciós és perceptuo-motoros elméleteknek 3 fo csoportja létezik: az elso (1) a perceptuo-motoros zavarokat kiemelo teóriák, amelyek szerint a perceptuo-motoros funkciók nem megfeleloen integrálódtak, és ez eredményezi a tanulási zavarokat. Hiányzik a perceptuo-motoros rendszerek összerendezettsége. Hazánkban Porkolábné Balogh Katalin jeles képviseloje ezeknek az elméleteknek. "Elgondolása szerint vizuális, auditív és kinesztetikus tapasztalatok, különbözo szenzoriális élményeknek egymással és a mozgással történo megfelelo integrációjára van szükség az iskolai készségek - írás, olvasás, számolás - elsajátításához." (Gyarmathy, 1998**), és mivel ezeknek a szenzitív periódusa az óvodáskorra esik, már ebben az idoszakben el kell kezdeni a prevenciót. A második csoport, (2) a vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek "a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának, így leszukítik a perceptuo-motoros deficitet a vizualitásra és szemmozgásra." A harmadik megközelítés (3) a percepciós elméletek, amelyek szerint a perceptuális folyamatok elégtelen muködése okozza a tanulási zavarokat. Legfobb képviseloje Frostig, de hazánkban Ranschburg (1998) is ezt vallja.

Pszicholingvisztikai elméletek arra építik elgondolásukat, hogy a verbális, nyelvi fejlettség elengedhetetlen az iskolai tanuláshoz. Ha tehát ez nem megfelelo, akkor tanulási zavarok léphetnek fel. Meixner Ildikó (1995) prevenciós és reedukációs terápiája (ld. késobb) is pszicholingvisztikai alaponkon nyugszik.

Behaviorista elméletek elsosorban viselkedési problémának fogják fel a tanulási zavarok tüneteit, és nem kutatnak mögöttes okok után. Terápiájuk ezért a viselkedésterápia. (Gyarmathy, 1998**; Porkolábné, 1988)

A DISZLEXIA TÜNETEI

A funkciózavar legjellemzobb tünetei a következok: a) az olvasás és az írás terén: betuk felcserélése (alaki vagy fonetikai hasonlóság miatt), betukihagyás, betubetoldás, betucsere, a szövegértés zavara, nehézkes, lassú tempó, gyenge helyesírás; b) a beszéd területén: a gyermek késon kezd el beszélni, szóalkotási nehézség, szegényes szókincs; c) a magatartás terén: frusztráció, neurotikusság, nagy mértéku szorongás, kudarcélmények hatására kialakult magatartásproblémák (pl. agresszió); d) egyéb tünetek: téri-idoi tájékozódás gyengesége, gyenge ritmusérzék, dominancia zavarok (ld. lentebb), nehezen kialakuló testséma, szerialitásprobléma, fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge rövidtávú memória. (Meixner, 1995, Gyarmathy, 2001***, Ranschburg, 1998). A köztudatban a balkezesség és a diszlexia összekapcsolódó jelenség. És valóban: a diszlexiás gyerekek között sok a balkezes vagy a vegyes dominanciájú (Paul, 1994). "A bal kezesség azonban önmagában sosem utal egyértelmuen diszlexiára. Nagyobb probléma az, ha a gyermeknél keresztezett preferencia van, vagyis nem az azonos oldali szeme, keze, lába a domináns, hanem pl. jobb szem, bal kéz, jobb láb a domináns." *

DISZLEXIA AZ ISKOLÁBAN

A GYERMEK

Mit érez egy diszlexiás gyermek, amikor szembesül az iskolában azzal, hogy képtelen megfelelni az elvárásoknak? Belép egy ördögi körbe, amelybol képtelen segítség nélkül kilábalni. A sorozatos kudarcélmények hatására a gyermek butának könyveli el magát. Súlyos önértékelési problémái lesznek, szorongóvá válik, különösen azokban a szituációkban, ahol teljesíteni kellene. Magatartási gondok is felmerülhetnek, amelyek szintén a kudarcélményekre vezethetok vissza. Mindez a gyermek késobbi életére, felnott korára is hatással lesz. Például a kínlódást elunva ido elott leáll a tanulással.

Egyes becslések szerint ma Magyarországon minden tizedik gyermek a bukás határán van, akiknek a legnagyobb része, mintegy 80 százaléka diszlexiás. (Nagy Ildikó Emese - Magyar Nemzet)*

A PEDAGÓGUS

Magyarországon a pedagógusok nem igazán tudnak mit kezdeni a tanulási zavarokkal, köztük a diszlexiával küzdo gyerekekkel. Pedig a tanítók és tanárok "egyre gyakrabban kerülnek szembe értelmes, kreatív, a reáltárgyakból jól teljesíto diákokkal, akiknek a helyesírása csapnivalóan rossz, idegen nyelven meg alig vagy egyáltalán nem tudnak megszólalni - nemhogy vizsgázni!" (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.)* Legtöbb ilyen esetben logopédushoz irányítják a "problémás gyermeket".

Sokszor a pedagógusok nem is ismerik fel a tünetek mögött megbújó rendellenességet, és azt gondolják, hogy a gyermek akarásával, magatartásával van probléma. Mindez csak súlyosbítja a diszlexiás diák helyzetét. De vajon mit tehet egy pedagógus?

Eloször is a megfelelo olvasástanítási-módszert kell kiválasztani, hogy a minimálisra csökkentsük az áldiszlexiások számát. Másrésztol a valódi olvasászavarral küzdoknél alkalmazhatjuk a pozitív megkülönböztetést. Más, európai országokban ezt törvények által biztosítják a rászorulóknak, azonban "a Magyarországon hozott törvények is lehetové teszik a pozitív megkülönböztetést" (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.)*. A diszlexiások szakértoi vizsgálat után felmentést kaphatnak a helyesírás és az idegen nyelv osztályozása alól, és a középiskolában a magyar írásbeli érettségi és/vagy a felsooktatásban szükséges nyelvvizsga letétele alól.

A tanulási zavarral küzdo gyerekeknél gyakori tünet az eros szorongás. Fontos, hogy a pedagógus csökkentse ezeket olyan szituációk teremtésével, amelyek révén az olvasási gondokkal küzdo diák is az egyéb, normális képességének megfeleloen tud teljesíteni (pl. matematika dolgozat esetén a szöveges feladatot olvassa fel hangosan a tanár, esetleg engedje, hogy a diszlexiás gyermek padtársa megtehesse ugyanezt).

Ezenkívül az olyan gyakorlati módszerek, mint a játékosság, a változatosság, a vizuális és auditív anyagok gazdag felhasználása, a nyelv mélyebb megismerése (amely több ismeretet, és ezzel nagyobb önbizalmat ad az egyénnek az olvasáshoz.), a tanítás során egyszerre csak rövid anyag közvetítése, az elegendo ido biztosítása a feladatoknál, nemcsak a diszlexiás, hanem az egészséges gyermekek számára is nagy segítséget jelenthet. (Gyarmathy, 2001***)

A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a diszlexiás gyermek (se) ne sorozatos kudarcnak és kínszenvedésnek élje meg a tanulást, ne menjen el a kedve az iskolától.
DISZLEXIAPREVENCIÓ

A szakértok legtöbbje egyetért abban, hogy a megelozés a legfontosabb. Ennek elso lépése a szurés lenne. Azonban "Magyarországon nincs rendszeres, kötelezo érvényu szurés az óvodák nagycsoportjaiban, az iskolák 1-2. osztályaiban, a felso tagozatba kerüléskor sem Budapesten, sem vidéken. A fentiekbol következik, hogy nincs központilag irányított és elfogadott stratégia a Meixner Ildikó által 30 éve kidolgozott óvodai diszlexiaprevenció és iskolai reedukáció módszerének szakmai elsajátíttatására és alkalmazására." (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.) *

Sajnos napjainkban a részképességzavarokról csak néhány órában tanulnak a jövendo óvónok, tanítók és tanárok a felsooktatásban. A megelozés szempontjából azonban szükség lenne arra, hogy a pedagógusok is megfeleloen tájékozottak legyenek a témában, felismerjék a tüneteket, és megtanuljanak helyesen bánni a tanulási zavarral küzdo gyermekekkel.

Hazánkban Meixner Ildikó (1995) nevéhez fuzodik a diszlexiaprevenciós program kidolgozása. Emellett azonban kifejlesztette a reedukációs terápiát is.

A prevenciós program lényegét jól összefoglalja a következo idézet: "A diszlexiaprevenciós terápia legfontosabb elve a sokoldalú készségfejlesztés, az olvasás - és írástanítás elokészítése, az olvasási kedv felébresztése, majd ezek alapján az olvasás tanítása. Itt nem célunk az 1. osztályos anyag megtanítása, hanem egyszeruen az olvasástanításhoz, ami a diszlexiások esetében több idot vesz igénybe, szükséges hosszabb ido biztosítása.
A terápia két fo részbol áll: 1. a képesség-, készségfejlesztésbol, és az

2. olvasástanításból (szintetikus módszer).

A képességek fejlesztése eleinte az órák nagy részét töltik ki, majd fokozatosan az olvasás - írástanítás lép a helyébe. Az alapveto fejleszto gyakorlatok közé tartoznak a mozgás-, téri tájékozódás-, percepció-, beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok, melyek segítségével megteremtjük a betanulás feltételeit. A sokoldalú készségfejlesztésre alapozva kezdodhet meg csak az olvasás tanítása. Az olvasástanítás során eloször a betuk, majd azok összeolvasása révén a szótagok, a szavak, végül mondatok olvasását gyakoroljuk." (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.) *
DISZLEXIADIAGNOSZTIKA ÉS KORREKCIÓ (VAGY REEDUKÁCIÓ)

Bár hazánkban nem végeznek kötelezo érvényu szurést a beiskolázást megelozoen, rendelkezünk megfelelo eszközökkel a diszlexia korai diagnosztizálásához. Az ún. Diszlexia Prognosztikai Teszt (DPT) pontosan erre szolgál. "A teszt a Gestalt-látás, a térirányokba való tájékozottság mellett a beszédfejlettség, az artikuláció, a nyelvi memória és a beszédfejlettséggel összefüggo finommotoros ritmus fejlettségét vizsgálja." (Porkolábné, 1988. 175. old.) Emellett a szülovel anamnézist szoktak felvenni a gyermek születésének körülményeirol, fejlodésérol, betegségeirol, szociális kapcsolatairól stb. A DPT mellett más teszteket is felhasználnak a gyakorlatban (pl. Bender-teszt, figyelem-tesztek, mozgás-tesztek stb.) A vizsgálatokat az alapoknál, a három legfontosabb területnél - a vizuális, az auditív és a mozgás területénél - kezdik, és kizárásos alapon állítják fel a diagnózist. (Porkolábné, 2001)

A diszlexia felismerése után célszeru a gyermeket reedukációs terápiára beutalni. Ez esetben is fontos, hogy minél elobb megkezdodhessen a korrekció, mert így sok kudarctól megóvhatjuk a diszlexiás kisgyermeket.

Mint fentebb már említettem, Meixner nemcsak a prevenciós, hanem a reedukációs terápiát is kidolgozott. A ketto hasonlít egymásra, "azzal a különbséggel, hogy itt inkább az olvasás-, írástanításon van a hangsúly. A diszlexia terápiája a célszeruség okán leegyszerusítve: olvasástanítás." (Sieglerné Bujdos Éva, Népszabadság, 2000. január 24.)* A reedukáció alapelvei: az aprólékosan felépített fokozatosság, a betutanításnál a hármas asszociáció (a betu vizuális képe, a hang akusztikus képe és a hang beszédmotoros képe), a homogén gátlás kialakulásának megelozése (a vizuálisan, ill. a fonetikailag hasonló betuknél), sokoldalú és dinamikus gyakoroltatás, a hibák azonnali javítása és a szorongás oldása. (Meixner, 1995).

BEFEJEZÉS

Érdekes, hogy a különbözo szakkönyvek milyen fejezetcímek alatt tárgyalják a diszlexiát. Például a Gyógypedagógiai pszichológia (Illyés et al., 1987) "A lokális kiesésben szenvedo gyermek" (376. old.), a Pszichológiai rendellenességek gyemekkorban (Ranschburg, 1998) "A percepció zavarai" (96. old.), a Didaktika (Falus, 1998) "Speciális tanulási nehézséggel rendelkezo tanulók" (437. old.) stb. Ezek is jól rávilágítanak arra, hogy milyen sokféle irányból lehet megkülönböztetni ezt a problémát.

Kevés szó esett eddig a diszlexiához társuló egyéb zavarokról. Ez nem véletlen, hiszen a diszkalkuliának, a diszgráfiának és társainak bemutatása egy újabb dolgozat (cikk, könyv stb.) anyagát tenné ki. Mindenesetre azt láttuk, hogy a diszlexia mennyire összetett jelenség, és biztosak lehetünk abban, hogy a többi tanulási zavar is legalább ennyire komplex.
IRODALOMJEGYZÉK

- Falus Iván (szerk.) (1998) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

- Fröhlich, W. D. (1996) Pszichológiai szótár. Springer, Budapest

- Illyés Gyuláné, Illyés Sándor, Jankovich Lajosné, Lányi Miklósné (1987) Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest

- Meixner Ildikó (1995) A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, Budapest

- Paul, Diane (1994) Balkezesek kézikönyve. Maecenas, Dabas

- Porkolábné Balogh Katalin (szerk.) (1988) Iskolapszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest

- Porkolábné Balogh Katalin (2001) Tanulási készségek diagnosztikája és fejleszése. Egyetemi eloadások pszichológushallgatóknak. 2001. oszi félév, Budapest: ELTE BTK

- Ranschburg Jeno (1998) Pszichológiai rendellenességek gyemekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

* www.dyslexia.civilport.hu

** www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1998-10-lk-Gyarmathy-Tanulasi.html

*** www.diszlexia.hu/Multidisz.htm

* www.dyslexia.civilport.hu

* www.dyslexia.civilport.hu

** www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1998-10-lk-Gyarmathy-Tanulasi.html

*** www.diszlexia.hu/Multidisz.htm

* www.dyslexia.civilport.hu

* www.dyslexia.civilport.hu

*** www.diszlexia.hu/Multidisz.htm

* www.dyslexia.civilport.hu

* www.dyslexia.civilport.hu
 


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!

Hasonló dokumentumok

Megnevezés Dátum A4 Szavak Értékelés
 
hu Pszichológia 9. 8. 2007 3745 -- --
 
hu Tanító államvizsga… 20. 5. 2013 4362 -- --
 
hu A beszédfejl&#245… 13. 8. 2008 9766 13.4 3498
 
hu Az értelmi… 2. 6. 2008 24920 59.7 14766
 
hu Andragógia története 18. 12. 2013 1797 -- --