NEJVĚTŠÍ DATABÁZE
STUDENSTKÝCH REFERÁTŮ V ČESKU

Najdi si dokument, který potřebuješ v jiném jazyce: SK CZ HU

Celkem referátů: (5793)

Jazykové kurzy, studium a pobyty v zahraničí
Přihlášení Přihlášení Registrace
Přidej svou práci

Referát Kulturológia, kulturológiai irányzatok

Odeslat známému Stáhnout Nahlásit chybu Buď první, kdo se vyjádří k tomuto příspěvku (0)

Doplnkové informace o referáte:

Oblast:Pedagogika

Autor: Krysta

Počet slov:6064

Počet písmen:44,444

Jazyk:Maďarský jazyk

Orient. počet stran A4:24.69

Počet zobrazení / stažení:2886 / 226

Velikost:64.21 kB

1. Kultúra fogalma, kultúra megközelítése

 

A kultúra szó a latin colere („muvelni”) szóból származik és eredetileg a föld megmuvelését jelentette.   A XVI. sz. elejétol már nem csak a mezogazdaságra, természet növekedés gondozására irányul, hanem kiterjesztik az emberi fejlodés folyamatára is. Tehát a szó önálló elvont fonév, mely a XVIII. sz. óta a szellemi, lelki, esztétikai fejlodés általános folyamatait jelenti. Herder szerint: minden és semmi.

Herder óta egy-egy nép, korszak, csoport, általában az emberiség sajátos életmódját jelöli.

Elvont fonév, mely szellemi, különösen a muvészeti tevékenység gyakorlatát és alkotásait jelöli.

Lexikon szerint: anyagi és szellemi értékek összessége. Mai értelemben a kultúra magában foglalja: környezet-, viselkedés-, beszéd-, magatartás-, táplálkozás-, vita-, ízlés-,… kultúrát.

Összegezve a kultúra fogalmába nemcsak az irodalmi, muvészeti, zenei alkotások ismerete, élvezete tartozik, hanem az emberek alkotta tárgyak, a társadalom viselkedési szabályai, normái, ezeket alátámasztó értékek, hiedelmek, a vallás, a hétköznapi és tudományos ismeretek és a nyelv is beletartozik.

Kultúra jellemzoje:

- emberi produktum: az ember hozza létre. Emberi társadalom nélkül nincs kultúra

- mindig valamihez kötodik: az emberiség kollektív tudata

- dinamikus: az emberiség valamennyi korszakában jelen van, azt meghatározza

Goldman féle jéghegy-modell felépítése így néz ki:

Víz feletti rész - Fontos - azon elemek, melynek tudatában vagyunk:nyelv, viselkedés, illem, hagyomány

Víz alatti (közvetlen) rész -- Nagyon fontos -- értékek, feltételezések, gondolkodási minták

Víz alatti (mélyebb) rész --- Rendkívül fontos --- kultúra azon elemei, melynek nem vagyunk tudatában

A kultúra, emberi közösségek által birtokolt, használt, alakított és közvetített tárgyi és szellemi értékek összessége.

Az ember szellemi beprogramozásának szintjei:

- egyetemes ---- emberi természet ---- örökölt, gének

- csoport specifikus ---- kultúra ---- tanult elemek

- személy specifikus---- személyiség--- örökölt és tanult, az elozo kettobol tevodik össze

Kultúra megnyilvánulásai: különbözo szinteken helyezhetok el - Hagymamodell

Kívülrol befelé haladva: szimbólumok, hosök, rítusok, értékek-gyakorlat

 

2. Kultúra megközelítése / osközösségtol-

Kultúra fejlodése

A kultúra fejlodése állandó folyamat. Az ember által alkotott ismereteket, fogalmakat, stb., azaz mind azt ami nem lenne céltudatos emberi beavatkozás nélkül, objektivizációnak nevezzük. Konkrét, valóságos anyagi dolgot jelöl. Az ember társadalomépíto személy, aki tudatosan avatkozik be a társadalomba.

Kultúra - közösségfüggo, nincs konkrét emberi közösségtol független kultúra.

                közösség által jön létre

Kultúra – tárgyi kultúra / intézmények: templomok, iskolák, múzeumok

Kultúra - objektivizációk összessége / népek, nemzetek, kultúrák találkozása

Ez által válik minden egyén részesévé a kultúra. A kultúrát az ember tudata vezérli, tudatilag rögzült ismerettel rendelkezik. Ez kultúrateremto. A kultúra emberi. Emberi képességek jöttek létre. Évszázadokon keresztül a tudást, tanulást, munkát, környezet átalakítását tartották emberi képességnek.

 

Társadalmi kultúra - osközösségek

 

Az embert a szabadság és nyitottság jellemzi. Saját maga is alakítja önmagát és környezetét.

Az emberiség sokféle társadalmi formát teremtett, pl. mezogazd., állattartó, gyujtögeto életforma.

Egymástól eltéro, önálló kultúrák jöttek létre. Ez társadalomi együttélésen alapszik, melynek alapja az együttmuködési szabályok betartása. Egyes ember nem cselekedhet saját belátása szerint.

A társadalmi szabályozottság merev és szigorú. Minden változás nehézségek, áldozatok árán jöhetett létre.

Úgy kell élnünk, ahogy a társadalom elvárja. A kultúra létrehozásával együtt jár az intézményesülés.

A közösségek kultúráit funkciójuk szerint 3 részre oszthatjuk:

  - köznapi tapasztalatok: amit a tsd.-on belül többé-kevésbé mindenki tud.

  - intézmények és szabályok: amit csak néhány kiválasztott tud, pl. varázslók, papok

  - legitimitációs elmélet: ideológiák, magyarázatok, elvek, eszmék

A társadalmi kultúra több mint az egyes ember kultúrája, nehezen áttekintheto saját muködési módja van. Egységes rendszert képez, összefüggésben állnak az anyagi és szellemi ismeretek, az erkölcs, politika, gazdasági szabályok, a vallás, az ideológia és a muvészet.

 

Társadalmi kultúrák

 

Osközösség: a társadalmi elvárás a gyujtögetés, vadászat, állatok borének a felhasználása volt.

Kezdetleges közösségek léteztek, nem különültek el egymástól rétegek, nem volt kidolgozott viselkedési kódex. Az ember a kultúra bizonyos javait már ismerte, de az intézményesülés korlátait még nem érezte.

Természettel szembeni kiszolgáltatottság - Társadalmi kiszolgáltatottság

Az egyiket leküzdve no a másikkal szembeni kiszolgáltatottsága.

A természeti alávetettségbol való kiszakadás a mesterséges társadalom kialakulásához vezetett.

Ókori társadalom: városállamok – intézményesülések. Itt minden az eloírások szerint történik.

Intézményesülés folyamatában lényegesek a katonai hódítások. Kisebb törzseket nagyobb társadalmi egységek váltják fel. A legkorábban intézményesült társadalmak Kr.e. 3000 körül az egyiptomi és mezopotámiai birodalmak voltak. A legkorábbi társadalmi kultúra -  közösségi kultúra.

Ebben az összetartó körökben alapozódott meg az emberiség kultúrája.

Tradicionális kultúra: Ez intézményesült társadalmi kultúra.

A társadalom megszabja, hogy egyes helyzetekben hogyan kell viselkedni. Tagjait zártságra kényszeríti törvények követésével.

A kultúrtörténeti korszakok jelentosége, hogy az intézményesült nagy társadalmak nem csak a szabályokat határozzák meg, hanem az emberek jellemét is alakították.

Kultúrtörténeti típusok:

- Tradíciótól irányított – hagyományok – egyidos az emberiséggel

- Belülrol irányított – középkor vége újkor I. századai

- Kívülrol irányított – modern kor embere XX. század – több külso hatás által irányított, pl. reklám

 

Tradicionális kultúra jellemzoi: Tradicionalizmus

- az emberiséggel egyidos társadalmi berendezkedés

- mindent a hagyományok határoznak meg

- Az élet minden területére kiterjednek

- Mindenre szabály van, mely egyszerubbé teszi az életet ami nyitott, mindenki elott zajlik

- Szabályok be nem tartása büntetést, megtorlást von maga után – (megtorlás – elvuség)

- Az ellenorzést és a büntetést is a közösség végzi

- szülok követésre nevelik a gyerekeket, nem arra, hogy a társadalmi ranglétrán feljebb jussanak

- a követendo példákat az egész felnott csoport mutatja

- Minden dolognak és embernek annyi az értéke, amennyit használ a közösségnek

- a társadalom legfobb ereje a vallás:

- A görög és a római a tradicionalizmusnak és a demokráciának egységét mutatja

- A görög római rendbol nyugaton fokozatosan kialakult a római katolikus Európa

- Keleten a mohamedán illetve az ortodox világ:

 

Keresztény kultúra

 

Középkori társadalom: középkor kezdete, az 5-7. század. Az egyedülálló európai fejlodés alapjait teremtette meg. A középkor elején hosszú évszázadokig nem volt katonai és politikai ero az összefogásra. Fosztogatás, portyázás, fejedelemségek osztozkodása volt a jellemzo. Nagy Károly kevés ideig tudja Európát egyesíteni, halála után szétesett.

A szétesett területeken gazdasági és politikai jellegu

                                      Vallási és politikai jellegu

                                       Lelki tartalmú történelmi folyamatok zajlottak.

- Gazdasági és politikai jellegu: Családgazdaságok jöttek létre, ez erosebb és önállóbb gazdaság, a

   hatalomban feltunik a megegyezés: a hubéruraknak már kötelességeik is vannak ( kölcsönösség,   

   emberi méltóság, a hatalom már nem mindenre kiterjedo egyirányú)

- Vallási és politikai jellegu: Példa nélküli változás. Szilárd egyházi szerkezet jön létre a

   keresztény egyház, mely függetlenedik a politikai hatalomtól. Európában tartósan egymástól független

   kettos  hatalom jön létre.

- Lelki tartalom: az egyház hatalma isteni eredetu és feladata lelki természetu. Az ember hite nem függ

   többet társadalmi helyzetétol, az emberek egyenrangúak lettek. Ez a kereszténység felbecsülhetetlen  

   vívmánya. Különbözik minden más vallástól, itt nincsenek merev parancsok. A tíz parancsolat emberi

   normák gyujteménye. Nem szabályoz, hanem alapelvei az életnek.

 

 

A polgárság rendje és erkölcse

 

Újkor: Az 1500-as évek gyors fejlodése nagy változásokat hozott.

Hatékonyabb termelés, új áruk eloállítása, földrajzi felfedezések, új technikai eszközök.

II. Fülöp trónra lépésével, terjeszkedtek, gyarmatbirodalmakat hoztak létre.

Megkezdodött az iparosodás, új életstílus jött létre, a kapitalizmus, ez megküzdött a tradicionalizmussal.

Elkeseredett versenyharc alakult ki, sok ellenállással kellett szembenézni. Magyaro.-on a nemesek és a magukat tisztességesnek tartó emberek lenézték a kereskedést és a pénzkölcsönzést.

Új erkölcs volt kialakulóban, melynek parancsa a munka, a szerzés, a helytállás. Központi értéke a szerénység, a helytállás, megbízhatóság és a pontosság.

Új ember feltunése: Luther – vallási fordulat

A kultúra szerepében változás lép fel, lényege az erkölcsi szabályozás belsové válik.

Belülrol irányított ember többféle viselkedésre képes, és alkalmazkodó

Belülrol irányítottság: Újkor elso évszázadaiban a polgárságban kiteljesedik, minden szakterületen megjelenik a szakmai önérték, az ember célrendszerének az eszköze a szaktudás,  az emberek függetlenednek, ok döntenek, hogy mi a szakmai mérce, dinamikus távlatok nyílnak az emberiség elott

- fontos a szakmai tudás – festészet: Michalengelo, Raffaelló, Rembrandt

                                        - irodalom, színház: Shakespeare, Moliere, Dante, Boccaccio, Petrarca

                                        - zene: Vivaldi, Bach, Handel

- a tudományokban is fejlodés mutatkozott: - matem., csill., fiz.: Galilei

                     - filozófia: Descartes                - fizika, matem.: Newton

Felvilágosodás: Korszakforduló. Az ember átveszi Istentol a saját sorsa feletti hatalmat.

A franciák töltik be a vezeto szerepet, nagy következetességgel számolják fel a középkor maradványait.

A hatalmat királyi és egyházi hatalom nélkül képzelték. ( Rousseau)

XIX. sz. eleje:

   - Új polgári rend – új eszmerendszer – belülrol irányított ember

   - Korszakalkotó tudományos eredmények: Darwin, Mengyelejev, Semmelweis

   - Prózairodalom: Balzach, Dickens, Thomas Mann, Jókai

   - Változás ideje: a muvészet több ágra bomlik és ezzel a kultúra is: - valódi muvészet

                                         - szórakoztató muvészet, tömegkult.            - népi kultúra

- a tudomány területén is hasonló változás történt:

-az emberiség tudása tágult, de áttekinthetetlenebbé vált, az erkölcsi értékek fellazultak, az ember minden szempontból magára marad,  az ember nem tudja fenntartani az erkölcsi és szellemi rendet.

az újfajta cél a szabványosítás:

- szinte minden személytelen tömegtermékké vált, ez elidegenedéshez vezetett, mely nagy hiba,  mert az elidegenedéssel szétrombolta az ember természeti és közösségi viszonyait, felszínessé tette az egyes ember kulturális kötodéseit.

A fogyasztói társadalom kultúrája

Modernkor

Az 1930-as években kezdodött. Már a XIX. sz. végén modernizáció zajlott le -  kulturális forradalom.

Impresszionizmus – „izmusok” kora. A polgári eszmerendszer összeomlik, 1929-ben jön a gazdasági válság. 1933-tól új reform – Roosevelt állami beavatkozással segített: növekvo munkabér, növekvo termelés,  tömegkommunikációs forradalom – technikai fejlodés, megváltozott a gondolkodás: sajtó, rádió, mozi, tévé, - kitágult a világ.

nemzetközi piac, társadalmi –gazdasági folyamatok végleg áttekinthetetlenek, a világfolyamatok kiszámíthatatlanok. Az élet tele lett kényelmes szolgáltatásokkal, ez által az ember kiszolgáltatottá vált.

A modern kor embere kívülrol irányítottá válik.

Az embert a divat, a fogyasztás, a siker változó irányzatai irányítják.

A család szerepe is jelentosen megváltozott.

A divat az uralkodó ero. Divatosság és sikeresség!

A modernkor embere elsodlegesen fogyaszt.

A kultúra változása:

A modern kulturális fogyasztó mindent megnézhet, megvehet, elolvashat, de közben magányos, személytelen lesz. Látszólag mindent tudunk, de érzelmeink nem gazdagodnak. A számítógép megjelenésével nem csak segítséget nyújt, de káros hatása is van tudásunkra.

A szabadság szinte korlátlanná vált, a korlátok helyett választási lehetoségeket kínál.

A társadalmi környezet nyitott: az emberi önkifejezésnek nagyok a lehetoségei.

A modern társadalmakban az elemi életfeltételek garantáltak. Általános jólét jellemzi.

Ökológiai problémák.

                              4.  A nyelv, a modernitás és a kultúra

                                                   A nyelv

Az emberi tudomány csak meglepoen késon — úgy a 18. század végén — vette észre, hogy a nyelvek változnak. Azt addig is látták, hogy sokféle nyelv van. Ez a sokféleség valamilyen szisztematikus fejlodés, szabályszeru változás eredménye lehet, azt csak a 19. század elején sikerült bizonyítani.                            A felvilágosodásig a tudomány úgy vélte: a nyelvekben a szavak változnak, és attól mások az egyes nyelvek is, hogy más szavakat használnak. A korai nyelvészeti kutatások egyik felfedezése volt, hogy ez nem így van: az igazi nyelvi változás mindig a rendszerre és sohasem valamely szóra vonatkozik. Például ha egy nyelvben megjelenik a névelo  akkor azt mindenütt kötelezo használni;                                           A változás csak szabályszeru lehet, mert a nyelv: rendszer, nem pedig elemek (szavak, hangok, stb.) halmaza. Az olyan változás, amely csak egyetlen szót érint, nem számít nyelvi változásnak.                      A nyelvi változás általában két-három generáció alatt zajlik le, tehát az egyes ember számára észrevétlen maradt. A másik tényezo, amely miatt a nyelvi változás nehezen vevodik észre, az, hogy együtt mutatkozik más jelenségekkel, például az életkorral. Az öregek beszéde mindig más, mint a fiataloké: hanghordozásuk, gyakori habozásuk öregessé teszi a beszédüket. A harmadik tényezo, amely nehezíti a nyelvi változás észrevételét: az írásbeliség. A nyelvi változást tehát három okból nehéz tetten érni: egyrészt mert lassan történik, másrészt mert más tényezokkel keveredik, harmadrészt mert az írott szöveg gyakran elkendozi. A nyelvváltozás nem azonos az írás változásával. Az írás is szokott változni (ha ritkábban is, mint maga a nyelv), ám ez nem feltétlenül tükröz nyelvi változást.  A szókincs változás nem igazi nyelvi változás. A szókincs változásai nem foglalhatók szabályba, mert itt egyedi tételek változnak, nem kategóriák. A szókincs nem rendszer, hanem adathalmaz, vagyis lexikális információ.  Minden nyelv rendszere három alkotórészbol, mondhatnám három fejezetbol áll: ezek a mondattan, az alaktan és a hangtan. Ezek mindegyike igen lassan változik. A mondattani változásra a magyarban jó példa a névelo megjelenése.

A nyelv eredete Herdernél

Herder a nyelvet összeköti a hagyományorzéssel, az osi eszmék és képzetek átadása korról korra a nyelv segítségével történik, a nyelv tehát segít biztosítani a kulturális folyamatosságot. Hobbes-szal ellentétben Herder nem hisz az isteni nyelveredetben, sem abban, hogy a nyelvet a kommunikáció szükségessége hívta életre, de még abban sem, amit Rousseau vallott, hogy a nyelv kialakulásához emocionális okok vezettek. Herder nézete szerint a nyelv a cselekvésekbol fejlodött ki, és az elso nyelvi elemek is a cselekvéseket kifejezo igék voltak, késobb jelentek meg a fonevek, végül pedig a jelzok és a névmások. Az osnyelvrol szóló elképzelése szerint a nyelv kezdetben a mágia és a rituálé szerves része, költoi, ritmikus és verses formájú, melybol a késobbiek folyamán alakulhatott ki a próza. Az írásbeliség megszületésekor a beszéd elveszíti közvetlen hangját, képiségét, de az írásbeliség segítségével maradhatott csak fent, és terjedhetett a tudás, mely biztosította a hagyomány folytonosságát.

                                                                A MODERNITÁS

 

Modernitás eredete genealógia alapján: - családfa modell szerint - A  jelenbol indulunk ki.

Én vagyok a jelen – a modernitás Nagyapa – a modern társadalmi berendezkedés Ükapa – modernitás dinamikája

Modernitás: A modern társadalomnak 3 fontos eleme a: piac-politika-technika és tudomány fejlodése

Piac: Mindenért pénzzel fizetnek. Van aki sok, van aki kevés pénzre tesz szert. A piac muködése minél kevésbé korlátozott, annál inkább lehet kapitalizmusról beszélni.

Politika: A kapitalizmus mellett megjelent a szocializmus, mely igyekezett korlátok közé szorítani a javak elosztását. Igyekszik a javak újra elosztását érvényesíteni. Kapitalizmus van, de kapitalista társadalom nincs.

Tudomány, technika fejlodése: A modern kor uralkodó világszemlélete a tudomány.A modern világban a haladás, a technika fejlodésével értelmezheto. A technika és tudomány fejlodése nem minden esetben segítette elo a haladást. Pl.: atombomba, gázkamra

Ez a 3 elem kölcsönösen befolyásolják egymást. A 3 fo elemet a modernitás dinamikája tartja egyensúlyba. A modernség szabadságon alapul. A modern világ törékeny, két tényzo tartja életben:

- a polgárok elkötelezettsége a szabadság iránt   - a haladás eszmélye

 

6.  Antropológia, mint kultúrkritika

A XX. sz.-i antropológia egészen más, mint amilyen a XIX: sz. közepén és végén volt. Ebben az idoben a nyugat tudományának virágzó ágaként tekintettek rá.

A társadalmi törvények felfedezésének a reménye hatotta át.

Az antropológia mai szakterületei: (archeológia, biológiai antropológia, szociálkulturális antropológia)

Akkor még összefonódtak az egyes antropológusok munkáiba, akik a múlt és jelen embereinek sokféleségét hasonlították össze és kutatták. A mai szociokulturális antropológusok szellemi atyjai közé tartozott Emili Durkheim, Tylor akik a modern intézmények, rítusok, szokások, eredetét kutatták az emberi társadalom fejlodésének egyes szakaszai összehasonlításával.

A „vadak vagy primitívek” között gyujtött anyag számukra élo, a modern embert a múlthoz köto kulturális összehasonlítás tárháza volt. Ezt nevezik ma „karosszék etnológia” korszakának. Nem jártak terepre, hanem az utazók beszámolóira, gyarmati feljegyzésekre, valamint misszionáriusok írásaira támaszkodtak.

Csak az adatok feldolgozásával foglalkoztak. Az angol és amerikai antropológiai kutatás alapveto átalakulása a XX. sz. elején következett be. Napirendre került a tudományos munkamegosztás, szakosodás, kialakult az egyes tudományágak jellegzetes módszerei, analitikus nyelvhasználatuk és mércéik. Az antropológia a társadalomtudományok között elfoglalta intézményes helyét az egyetemeken.

A szociális és kulturális antropológia sokáig a társadalomtudományok szélén volt.

Még nagyon laza volt a kötelék a történelmi partnereivel, az archeológiával és a biológiai antropológiával. Gyakran érte az a vád, hogy csak a furcsa, egzotikus, primitív szokások érdeklik.

Az antropológusok módszerei ma már jóval jellegzetesebbek, érdeklodési körük pedig szokatlanul eltéro. E szemléletváltás következtében az egyik jellegzetes módszer a szociális és kulturális antropológia alapja lett. Ez a módszer az etnográfia.

Etnográfia fo jellemzoje, hogy az addig különálló két folyamatot, az adatgyujtést és az elemzést egyesítette. Kutatási folyamat, melynek során az antropológus közelrol megfigyeli egy másik kultúra mindennapjait. Részt vesz életükben, lejegyzi a megfigyeléseit. Ez a terepmunka módszer.

A közhitben máig is él, hogy az antr.-ok az egyszeru, úgynevezett primitív társadalmak iránt érdeklodnek. Ma már mindenfajta társadalmat kutatnak. A vallástól a gazdaságig, szinte mindent átfogó témakörben. Az antr.-ok egyvalakit tartanak az etnográfiai módszer alapítójának: Broniszlaw Malinowski-t.

Az antropológia alaposan kivette részét sok vitából, melyek a valóságról, valamint hagyomány és  

modernitás természetérol szóltak a változó világban.

Az etnográfia központi szerepét a modern szociális és kulturális antropológiába két féle módon lehet megközelíteni: - egyik magának a mufajnak a fejlodése,  -  az antropológia szakmai meghatározásában játszott szerepet.

Az etnográfia jelentoségét az antropológusok szakmai fejlodésében betöltött 3 szerepén lehet lemérni.

  • etnográfiai szövegek olvasása, tanítása, hogy a diákok megtanulják, hogyan dolgozik és mit tud egy antropológus
  • az etnográfia nagymértékben személyes közeg, ahol a képzeloero is nagy szerephez jut. Az antropológusoktól azonban azt várják, hogy szakmán belül és kívül túlmutató vitákhoz járuljanak hozzá.
  • minden kezdo antropológus idegen nyelven, kultúrában és életkörülmények között végzett terepmunkában mérettessék meg   

 Az etnográfus a változó kultúrák hitelességét igyekezett megragadni írásaiban, hogy aztán fel tudja használni késobbi munkájához. Ma már nincsenek felderítetlen népek, de az etnográfiai funkciója ettol nem avult el. A világ népeinek kultúráját állandóan, újra fel kell fedezni. A terepmunka és az etnográfiai írások újragondolásából született az interpretatív antropológia. Az interpretatív antropológia az etnográfia gyakorlatáról és a kultúra fogalmáról szóló szerteágazó elmélkedés fedoneve. Az interpretatív antropológia egyszerre két szinten muködik. Beszámol más világokról és egyben elmélkedik az efféle beszámolók megalapozásáról. A globális politikai, gazdasági hatalommal szemben az etnográfia megkérdojelezi az olyan valóságképet, mely átsiklik a kulturális sokféleség ténye fölött, hogy általánosíthassanak, vagy egyetemes értékeket állapíthassanak meg.

 

 

7. Kulturológia fogalma, irányzatai

 

Kifejezés: kultúra + logosz szóösszetétele

A kultúra tudománya, elmélete. A kultúrákról való tudás, tanítás.

A kultúra vizsgálható: tudomány, kutatási terület, szakterületei szempontjából.

Vizsgálja a muködését, kialakulását, sajátosságát, fontosságát, kultúrák kölcsönhatását.

A kulturológia szakosodott tudomány.

    Filozófiát, szociológiát, pszichológiát, antropológiát jelent a kulturológia.

 

Kultúratudomány  kialakulása és fejlodése 3 nagy  korszakra osztható:

- optimisták: a kultúrát elérendo célnak, morális emberi – közösségi állapotnak tételezik fel.

                     Képviseloi: Kant és Herder

- pesszimisták: a kultúrát szakaszokra bontják: ifjúkor, felnottkor, öregkor és azt vélik, hogy minden

                         szakasz – kifejlett kultúra a felívelés és leépülés útját ismétli.

                         Képviseloi: Rousseau, - természet gyermeke

                                            Spengler,

                                            Kirkegaar, - vagy megteszed-vagy nem, megfogod bánni

                                            Heidegger- filozófus, professzor, azonosult a hitleri állásponttal

- antropológusok: a kultúra tudományát diagnózisnak, az alkalmazott kulturológiát terápiának definiálja.

                              Megalapítója: Franz Boas, amerikai antropológus és tanítványai.

    - újhumanisták: Pufendor, Herder

    - etnográfusok: Klem, Taylor

    - pozitív szemléletu szociológusok: Morgan

 

A kultúra elméleti értelmezésére eloször  Samuel  Pufendorf tett kísérletet a 17. század végén.

 

 Kultúra fogalmának jellemzoi, megfogalmazása:

- széles köru, az emberi élet egészét átfogja

- két nagy egységet különböztet meg: az élet és a lélek kultúráját

- a kultúra egy társadalom fejlettségi fokát is jelenti

 

A felvilágosodás korának kulturológiája

 

Rousseau (1712.– 1778.)

 

Svájci francia felvilágosodás kori filozófus, író és zeneszerzo volt.

Rousseau politikai eszméi hatást gyakorolt a nagy francia forradalomra, a kommunizmus és a szocializmus eszméinek kifejlodésére, valamint a nacionalizmus megjelenésére. Radikális és forradalmi munkásságának  fomuve, A társadalmi szerzodés: egyik legismertebb sora: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.”

Kulturológiai szempontból jelentos muve a Társadalmi szerzodés, Értekezés muvészetekrol és tudományról

Rousseau alapveto különbséget látott a társadalom és az emberi természet között.

Szerinte az ember természetbol fakadóan jó, de a társadalom elrontja oket.

A társadalmat mesterségesnek látta és úgy tartotta, hogy a társadalom fejlodése az emberi jólét ellen hat, különös tekintettel a társadalmi egymásrautaltságra.

 

 Rousseau: a kultúra ellentmondásaira figyelmeztetett!

1. a magatartás túlzott szabályozása – eloírt viselkedési normák

2. a kultúrának az elnyomó hatalmat kiszolgáló szerepe, öncélúsága van, emiatt a haszna kétségbe vonható

Emellett elismerte a kultúra fejlodést elomozdító hatását: erkölcs, jog, értelem, érzelem, eszmeiség

 

Rousseau az oktatásról alkotott nézeteit a saját magáról mintázott Emil nevu fiú növekedését kíséro félig kitalált muvében foglalja össze. A fiút vidéki környezetbe helyezi, ahol szerinte az emberek természetesebben viselkednek, mint a városban, ahol testileg és szellemileg csak rossz tulajdonságokat lehet tanulni.  Az oktatás célja Rousseau szerint az életre való nevelés, amit egy nevelo úgy tud teljesíteni, hogy rámutat a helyes útra.

 

 

Herder (1744–1803) kultúraelmélete

 

Korának legnagyobb német gondolkodója.

Jelentosége abban áll, hogy segített megdönteni a meddo józan okosság egyeduralmát. Visszatért az európai muveltség forrásaihoz. Megalkotta a lángelme modern fogalmát.

Felfedezte az Igazi Homerost az igazi görögséget, a biblia szépségeit, a népköltészetet, átértékelte a gótikát s vele együtt a német középkort. Legnagyobb felfedezése Shakespeare kultúreszménye az antik keresztény humanizmus

 

HERDERT szokás a „kulturológia atyjának” nevezni, mivel o vezette be a történelem filozófiai megközelítésének vizsgálatát.

Meghatározta a kultúra tartalmát, annak határait.

Herder nem minoségi, hanem mennyiségi különbséget tett a különbözo kultúrák között.  Egy kultúrát saját belso törvényszeruségei szerint kell megítélni, nem más kultúrákhoz viszonyítva.

A kultúrafejlodés törvényszeruségei

- a kultúra fejlodésének alapja a folytonosság és hagyomány

- a forma, amiben a hagyomány megorzodik: maga a nyelv

 

A kultúra kialakulásának okai:

 - az objektív szükségletek (pl. éhínség, életvédelem),

- a véletlen, a körülmények összejátszásának szerepe,

- a földrajzi tényezo, mint a vallás, az államiság és a gazdasági viszonyok jellegét meghatározó tényezo.  

- Különbséget tesz magas kultúra (ma: intellektuális kultúra), és népi kultúra (ma: szubkultúra)

   fogalma között.

 

Az elso kulturológia IRÁNYZAT  a 18. század utolsó negyedében

 

 

NEOHUMANISTA kultúrafelfogás

      - a kultúrát az ész határozza meg

- majd az egyénben rejlo képességek

- végül az ember érzelemvilága határozza meg

Az ember érzelem világa kerül a középpontba, a muvészet lesz a fo kérdés.

 

KANT kultúrafelfogása: ( kisebb írásaiban találhatók)

      - a kultúra az ellentétes folyamat terméke

   Elemei:

- a bennünk lévo önzés

- és a társadalmi szerepünk ellentétes folyamata

   Az önzés lehet pozitív és a társadalmi szerep, pozíció negatív

   Ez hozza muködésbe az ember veleszületett adottságát, észbeli képességét, ami a történelmi fejlodést

   segíti elo.

   A kultúra eleinte lassan fejlodik, csak az erkölcsi tökéletesedés hozza meg a kultúra gyozelmét, ami

   a természet végso célja.

 

HEGEL muveltségfelfogása:

- sok vonatkozásban járult hozzá a kulturológia fejlodéséhez

- a kultúrafogalommal szemben csak a muveltség fogalmát használta

- az embernek van szellemi szubjektuma, ezért képes a lényeghez való alkalmazkodásra

 - a kulturológia elso szakaszában foként az emberi történelem és a kultúra összefüggéseire próbált  

    magyarázatot adni

A történelmi nézopont megtalálható az antropológiában is, amely arra keres választ, hogy mi az összefüggés az ember és a kultúra között

 

 

 

 

 

 A kulturológia következo korszaka a XVIII. század 2. felétol a XIX. század elso harmadáig tart

Mi jellemzi?

 Német kultúrtörténeti irányzat

ÉLETFILOZÓFIAI kultúrafelfogás

- a dönto az egyén szubjektuma! az egyén érzelmi megítélése

Módosult változata: az objektív és szubjektív kultúra ellentéte

KULTURSZOCIOLÓGIAI kultúrafelfogás:

A kultúra elobb a közösség, majd az egyén terméke lesz. Szemben áll a civilizációval – összeköti az elidegenedéssel. A tárgyak idegensége abból fakad, hogy „már nem egyetlen lélek” alkotásai, sokan vesznek részt az eloállításukban

EGZISZTENCIALISTA kultúrafelfogás:

A szabadság egyetlen lehetosége a tárgyi és társadalmi viszonylatoktól való megszabadulás

NEOKANTIÁNUS kultúrafelfogás: axiológiai (értékelméleti)

A kultúra az igaz, a jó, a szép, a szent eszményének megnyilvánulása a tudományban, az erkölcsben, a

 muvészetben és a vallásban

PSZICHOANALITIKUS kultúrafelfogás

XX. század eleje, A kultúrafelfogást alapítójáról freudizmusnak nevezték el.

a kultúra szabályozza az egyén magatartását, a szociális kapcsolatokat

Lényege: a rend, a tisztaság, a szépség az ösztönélet spontaneitásával szemben

FUNKCIONALISTA kultúrafelfogás:

XX. század II. harmadától kezdodik 1975-

Amerikából importált KULTURÁLIS antropológia érdeklodés a természeti népék iránt

Mint tudományos irányzat, atyja: Boas. Célul tuzi ki az emberi magatartás vizsgálatát, életmódminták, szokások helyszíni, empírikus kutatása

Új felfogás: a  kultúra = a népcsoport életmódja, minden népnek más a kultúrája

A kultúrák egyenértékuek, Késobb az eltérésekre terelodik a figyelem:

Ketté is válik: szociálantropológiára és kulturális antropológiára.

Kulturális antropológia: az emberi együttélés sajátosságait, módját funkcióját vizsgálja

A funkcionalizmus legismertebb megfogalmazója MALINOWSKI volt.

O foglalt leghatározottabb állást amellett, hogy a kulturológiát önálló tudományként kell kezelni.

Alapelve, hogy a kultúra a szükségletek kielégítését szolgálja, a kultúrát mint rendszert igyekszik megérteni. A szükségletek kielégítése csak intézményesült tevékenységgel lehetséges

FRANKFURTI iskola:

Kultúrafelfogása/forradalmisága az egyént „elnyomó” társadalmi szerkezettel szemben mutatkozik meg

Szemléletük egyik fo alkotóeleme a világ racionalizálásának és társadalmi szervezettségének az elnyomó és az egyéni különbségeket teljesen mellozo hatása

A kultúra és ezen belül a muvészet feladata: ezt a tragédiát felmutassa

Természethez való visszatérés: a primitív népek kultúrájának azonosítása a kultúrával.

MARXISTA kultúrafelfogás:

Kifejlodésének évei: 1960—1970-es évek    Mi az elozmény?

Nem foglalkoztak elméletileg az elodök a kultúrával, sokan úgy vélték, hogy a kultúra a társadalmi létnek a gazdasághoz és a politikához képest harmadrendu tényezoje Lenin: politikai értelemben központi fogalom Alap és felépítmény: ideológiai-politikai elvrendszer

Köztudat: kultúra = muvészet

 Fordulat: a politika felismerte az egyének aktív részvételének jelentoségét.

1. értékelméleti

2. tevékenységelméleti

3. szemiotikai

4. lételméleti kultúrafelfogások

 

 A kultúra felosztási módjai

1920—1945 között 4 fo áramlat határozta meg a magyar kulturális gondolkodást

1. konzervatív- tekintélyelvu ( a nemzeti lélekre és összefogásra, a keresztény középosztály muvelodési érdekeire épült)

2. egyéniségközpontú, liberális, modernizációs ( a nyugat-európai fejlettség megközelítésére tette a hangsúlyt)

3. népi mozgalom ( plebejusgyökeru, a parasztság felemelése a célja)

4. baloldali, szocialista szemléletu (küzd a társadalmi demokráciáért

 

10.Társadalom és vallás, világvallások

 

A Biblia 2 részbol áll. Ó-szövetség és Új szövetség.

Ó-szövetség könyvei: Történelmi könyvek     Bölcsességi könyvek

                         Próféták könyve    Kispróféták könyve

 

Új szövetség könyvei: Evangélium    Oskeresztény egyház kialakulása

                        Apostoli levelek     Apokaliptikus könyv

                            Krisztus születése utáni idoszak.

 

                                                        Ó-szövetség  

 

Káin és Ábel testvérek,  akik folyton viszálykodtak, majd Káin megölte Ábelt.

Noé az özönvíz után az Ararát-hegyen ért földet a bárkájával.

Bábel tornya – bábeli zurzavar:  különbözo emberi nyelvek kialakulása.

Az emberek építeni akartak egy nagy tornyot, hogy felérjenek Istenhez, de hogy ez ne következzen be, ezért Isten összekeverte a nyelvüket, hogy ne értsék meg egymást. Így az építmény le dolt.

Izsák feláldozása: Isten próbára tette Ábrahámot az iránta érzett hitében.  Bizonyosságot kért a felol, hogy hisz benne, ezért azt kérte tole, hogy áldozza fel fiát, Izsákot. Mikor Isten megbizonyosodott felole, hogy Ábrahám képes feláldozni érte a fiát is, így megkönyörült rajta, és  cserébe egy bárányt kellett feláldozni – Áldozati bárány  

József története: Jákob és Rachel fia. Sok testvére volt, akik féltékenységbol eladták egy kereskedonek. Elkerült Egyiptomba, ahol a Fáraó udvarához került rabszolgának. Putifárné szemet vet rá, de József ellenál, ezért megvádolja férjénél, majd börtönbe vetik. Megfejti Fáraó álmát: 7 kövér és 7 szuk esztendo. Fáraó megbízza Józsefet a termény beszedésével. Eljön az éhínség, és Jákob elküldi a testvéreket Egyiptomba a legkisebb kivételével. József felismeri oket és 3 napra börtönbe kerülnek. El kell, hogy vigyék az öccsüket is, majd a zsákjába egy ezüst poharat rejtenek, amiért Benjamint megakarják büntetni, de a fivérek nem mehetnek haza az öccsük nélkül, elmesélik, hogy mit tettek az egyik testvérükkel. József felfedi magát és az apját is elhozatja Egyiptomba. Jákob ivadékai elszaporodnak és az egyiptomiak félni kezdenek az elnyomástól. Király megparancsolja, hogy minden héber fiúgyermeket vessenek a folyóba.

Mózes is így került kosárban a folyóba.

A fáraó lánya megtalálja és magához veszi. Felnövekedve tapasztalja testvérei szenvedéseit

Agyonüt egy egyiptomi munkavezetot, menekül, a Sínai-félszigetre megy és állatokat legeltet.

Égo csipkebokor: Mózes vezesse ki népét az egyiptomi rabszolgaságból

Az Egyiptomból való szabadulásban a Biblia Mózesnek tulajdonít dönto szerepet!

Sínai –hegyi kinyilatkoztatás és szövetség Izraellel, Átkelés a Vörös-tengeren, CSODA, vízfakasztás, manna, Pusztai vándorlás, Tízparancsolat: szövetségkönyv, törvénygyujtemény

 

Újszövetség

Könyvei: A keresztények magukévá tették és szentnek ismerték el a zsidó Bibliát és újabb iratokat, melyek a keresztény eszméket propagálták, Istennek az emberiséggel kötött szövetségérol szólnak

II. század végén kezdték válogatni, a IV. századig tartott

Innentol kezdve szentnek és isteni eredetunek tekintették a Jézus életérol szóló 4 evangéliumot

MÁTÉ, MÁRK, LUKÁCS, JÁNOS

Az Apostolok cselekedetei 14 levél, 7 katolikus levél

Jelenések könyve ( apokaliptikus jellegu), Evangéliumok: görög szó, jelentése: jó hír

Igehirdetés

A Messias elérkezett Jézus Krisztus személyében, hogy szenvedésével, halálával és feltámadásával elégtételt adjon az emberiség buneiért

Ezt a jó hírt az elso keresztények éloszóban hirdették

Az elso 3 evangélium sok hasonló vonást mutat ( Máté, Márk, Lukács)

MÁTÉ arám nyelven írt, görögre fordították, A könyv nem tünteti fel szerzojét, késobbi vizsgálat szerint szerzoje ismeretlen, 80 és 100 között keletkezett, 3 részbol áll: Jézus születése, gyermekkora, fellépése-

Jézus galilei muködése (tanítása, csodatevése, példabeszédei),Jézus jeruzsálemi muködése (szenvedése, halála)

 

MÁRK evangéliuma: A legkorábbi, így forrása Máténak és Lukácsnak

Keletkezése 70 év, határozottabb színekkel festi meg Jézus emberi vonásait

A könyv bevezetése: Jézus nyilvános muködésének elozményeit beszéli el ( Keresztelo János, Jézus keresztelkedése, megkísértése )

Jézus galilei muködése ( az evangélium kezdeti sikerei, Jézus és a tanítványok)

Jézus judeai és jeruzsálemi muködése ( Jézus Jeruzsálemben, szenvedéstörténet)

LUKÁCS evangéliuma - orvos vagy festo? Megvallja, nem volt szemtanúja az általa elbeszélt eseményeknek. A könyv bevezetése Jézus gyermekkorát és fellépésre való elokészítését tartalmazza

Jézus galilei muködése, Jézus  a jeruzsálemi úton, Jézus judeai és jeruzsálemi muködése

JÁNOS evangéliuma:Szerzoje nem lehetett zsidó; mint kívülálló idegen szemléli a zsidó vallást és történelmet, Keletkezési ideje 100 körül, A könyv eloszava az Ige megtestesülésérol szól

Jézus nyilvános muködése, Jézus szenvedése, halála és feltámadása

Kultúraközvetíto szerep: - magatartásszabályok, törvények  - a teljes mu vagy részei önálló irodalmi alkotások  - Ószövetség: kollektív emlékezet, tudás

- párhuzamba állítható a nagy reprezentatív alkotásokkal: Gilgames eposz, Iliasz, Odüsszeia;

- az emberi fejlodés évezredekkel ezelotti stádiumát mutatta be: az ember rácsodálkozik a világra, eltöpreng a természet csodáin; bun, büntetés, megbocsátás kérdéskörei

- a Bibliát a tudás forrásának tekintették, népkönyvvé lett!

 

Világvallások

A világ jelenlegi legnagyobb vallásai:

 

A világ jelenlegi legnagyobb vallásai:

Szikhizmus   17,0 millió fo

Baháizmus      4,4 millió fo

Dzsainizmus   3,3 millió fo

 

Kereszténység     1.500 millió fo

Iszlám                   820 millió fo

Hinduizmus        650 millió fo

Buddhizmus      300 millió fo

Univerzizmus  190 millió fo

Zsidó                18 millió fo

 

A vallások 2 nagy csoportra oszthatók.

Az egyik a zsidó – keresztény - iszlám vonal.

Közös elem, hogy monoteisták és Ábrahámot mindegyik az osatyjának tekinti.

A másik nagy csoportba a keleti vallások tartoznak. Az univerzizmus ( ez a kínai vallások összefoglaló neve), hinduizmus,buddhizmus alkotják. Jellemzo rájuk pl. a ciklikus idoszemlélet.

A világon több száz élo vallás létezik, a fenti kilencbe tömörült azonban a vallásos emberek dönto többsége.

Szikhizmus: Alapítója: Nának nevu guru, Indiában élt, egy muszlin takácsnak a tanítványa.

Monoteista vallás, a panteizmus jegyében. A hinduizmusból tanítják a lélekvándorlást, hisznek a nirvánában is, ami buddhista jegy.

 Baháizmus: Alapítója Bahá’ulláh ( „Isten fénye”) néven közismert perzsa Mirza Huszain Ali, aki kezdetben a bábizmus követoje, majd megalapítja a baháizmust.

Monoteista vallás, Isten egységére hivatkozva a vallási hitek és az emberiség egyesítésére törekszik.        A cél: a béke, az igazságosság és a szabadság egyetemes emberi világa.

Papsága nincs, tagjainak kell terjeszteni a hitet.

Kevés formális rituáléja van, a templomi szertartásokat olvasmányokkal színesítik.

Központja Haifa ( Izrael) Egyesíteni szeretné a világvallásokat, 12 alaptételük erosen humanista társadalmi mozgalmat tükröz.

Dzsainizmus: Indiai eredetu vallás, melyet Vardhamána Mahávíra, Buddha kortársa alapított.

Prófétaként, mezítelenül  járja az országot, hirdeti saját tanításait, s elkeresztelik Dzsinának, ami szanszkritül „gyozot” jelent. Az ember szigorú aszkézissel tudja megszüntetni a lélekvándorlás okát.

A megváltott ember határtalan tudást, erot és gyönyört kap az istenek ege fölött.

Legfobb etikai elvük az élet, az igazságosság, az idegen tulajdon tisztelete, a nemi önmegtartóztatás és a nincstelenség. Egy dzsinista szerzetes 1997—1998 során egyéves böjtött tartott. Naponta egy pohár vizet ivott mindössze.

Univerzizmus: A kínai vallások összefoglaló neve. Magába foglalja az osi kínai vallásokat, a taoizmust, a konfucionizmust, valamint a kínai buddhizmust.

Osi kínai vallások: Az univerzumra orientált gondolkodásmódot jelent. Világértelmezésében két ero küzd: jang és jin. Mindent ez a két ero irányít.

 

          jin

belso területen     noies                                     sötét  hideg   fekete  

 páros   Hold    föld

 

jang                

külso területen   férfias 

világos    meleg   piros        páratlan   Nap    ég

                                                                                                                                                                                                                                             

                                                                             

                                                                 

                                                                        

                                                

                       

                                              

                                  

                                  

                                  

A vallásnak nagyszámú istenei vannak, ezek hierarchiában helyezkednek el

A jang és a jin kettose alkotja a fölérendelt tao-t  ( tao=út).

Az ember boldogsága attól függ, hogy az ember útja, taója mennyire van összhangban az univerzum taójával. A kínai vallások is ciklikusak, de NINCS lélekvándorlás!

Az osi kínai vallásokból nott ki a taoizmus és a konfucianizmus.

Taoizmus: Alapítója: Lao-ce („öreg mester”)

Legfontosabb írásmuve a Tao-te-king. Ez a kínai irodalom egyik legrégibb, legmélyebb és legtitokzatosabb szövege. A tao mindenek az alapja, az oselv. A tao a végso, a titokzatos, a megragadhatatlan valóság, minden létnek az alapja.

Konfucianizmus:

Kung Fu-ce Lao-ce kortársa volt. Tanítása inkább társadalmi-filozófiai-etikai jellegu mint vallási.

Fiatalon tanít,vándortanító 14 évig Kínában, majd hazatér és iskolát alapít.

Összegyujtötte és rendszerezte az osi kínai vallási ismereteket. A kínai vallást mélyen tisztelte, de nem akart vallási vezeto lenni. Etikájának kiindulópontja a tudás. Az emberek tudatát kell rendbe hozni.

Tanítása szerint az ember születésekor se nem jó, se nem rossz, a tudás által viszont erényes lehet.

Az embereket 3 csoportba osztja: tökéletesek, nemesek, közönségesek. Etikájában ott van a Bibliában is eloforduló aranyszabály: „Amit nem akarsz magadnak, azt ne tedd soha másnak.”

Védikus korszak: Az árja (nemes) bevándorlók vallása volt. A védikus vallás szerint az egész világ 3 részbol áll: a menny, az ég (légtér) és a föld. Minden területen van 11 isten. A 33 istent két csoportra lehet osztani: természeti jelenségekkel kapcsolatos istenségek és az erkölcsi-társadalmi funkciót betölto istenségek. Ismeretanyagukat a Védák Könyve ( Tudás könyve) tartalmazza.

Brahmanizmus: A védikus korszakban a katonai réteg alkotta a társadalmi elitet. Amikor azonban befejezodik a Gangesz síkság meghódítása, társadalmi átrendezodés történik. Békeidoben a papok fokozatosan átveszik a hatalmat. A brahmanizmust onnan számítjuk, amikor a papi réteg vezeto hatalmi szerepbe kerül. A papokat nevezik brahmanoknak. A papok ideális élútja: tanulóévek, családalapítás, részvétel az áldozati kultuszban, erdei remetei korszak (aszkézis, meditáció), majd pedig hajléktalan koldusként járták az országot. Az aszkéta és remeteélet tükrözodik az ú.n. Upanisádok-ban ( titkos tanok).

Hinduizmus: Nagyon sokféle hit kapcsolódik össze benne, teológiát és életformát toleránsan ölel magába.

Három fo irányzata van: Visnuizmus, sivaizmus, saktizmus.  A 3 nagy istencsoportot a Brahmá, a Visnu és a Siva istencsoport alkotja. Az anyagi világ úgy jelenik meg a hindu szemében mint varázslat, látszat (szanszkritül: májá), ami az álomhoz hasonlít. Az anyagi világ a bráhman-ból származik, és úgy viszonyul hozzá mint a tuz melege a tuzhöz. Megjelenik a ciklikusság, Korszakra, istenévre és emberévre osztja

A lélekvándorlás súlyos teherként nehezedik a hindu emberre, ezért az igazi szerencse az, ha sikerül kimenekülni az újraszületések körfolyamatából, s ez a megváltás. A megváltáshoz ötféle út vezet: mágikus szertartások útja, testi-szellemi gyakorlatok útja, cselekedet útja, felismerés-belátás útja, istenszeretet útja

 

 

 

 

Buddhizmus: Alapítója Buddha (Sziddhártha Gautama) 563-ban egy gazdag arisztokrata családban született a mai Nepál területén. Fényuzo életet élt, 16 évesen Buddha megnosült, arisztokrata lányt vett el, születik egy fiuk. Találkozik egy aggastyánnal, egy beteggel, egy halottal és végül egy aszkéta szerzetessel. Búskomorabbá válik, gyötri a kérdés: mi is az élet értelme.Végül: 29 évesen elhagyja vagyonát, családját. Ezt nevezik a buddhisták a „Nagy Lemondás Éjszakájának. Útja eloször egy (tudós paphoz) vezet. Itt két embertol egy évig tanul, de lelke nem nyugszik meg, aszkézisbe kezd. Hat évig kemény aszkéta életet él: sanyargatások. Ezután az önmagába merülés következik, a belso szemlélodés útjára lép. Meditál egy fügefa alatt. Itt átmegy a meditációnak, az elmélyülésnek 4 lépcsofokán: Ez mentes a boldogságtól és a szenvedéstol is.  A meditáló figyelme egy másik központ felé irányul (Isten). Az eredeti személyiség eltunik, s egyúttal az ember ekkor talál önmagára. Buddha megvilágosodottá válik, eljut a Nirvánába. 45 évig vándorol Indiában és hirdeti az utat, a megvilágosodás lényegét. Aszkéta szerzetesek bírják rá, hogy maradjanak együtt és megalakítanak egy szerzetesrendet.

A zsidó vallás: A zsidóság, a kereszténység és az iszlám monoteista vallások, mindhárom vallás Ábrahámot tekinti osatyjának. Az iszlám és a zsidó vallás pásztorkodó népek vallásából eredeztetheto, a kereszténység a zsidóságból nott ki. A zsidó vallás Izrael népének története.

A  vallás és a zsidó nép történetét a Biblia Ószövetségi része meséli el a kereszténység alapítója, Jézus Krisztus születéséig. A valódi történet Ábrahámmal kezdodik, Isten elhívja Ábrahámot Úr Városából. Ábrahám engedelmeskedik. Isten áldása az Ábrahám- Izsák- Jákob nemzetiségi vonalon száll tovább. Jákobnak születik 12 fia, akik majd Izrael 12 törzsét alkotják. A 12 fiút, József (aki a11. fiú) segíti. Egyiptomba mennek, mert országukban éhínség pusztít… A nép szolgaságban él, Egyiptomból való szabadulás. Mózesnek segít Isten. A szabadulás emléke a zsidó Húsvét. A kivonulás után az ígéret földjén Isten szövetséget köt a zsidó néppel. Az ígéret (Kánaán) földjén való letelepedés után különbözo korszakok következnek: bírák, királyok kora, próféták kora. Alapveto fontosságú esemény Izrael életében a babiloni fogság kb. Kr. e. 500—600 körül. Ekkor a történetüket kezdik leírni. A kínzó kérdés itt merül fel: miért van a sok rossz a világban. A megváltásra azonban nincs igazán válasz. A bibliai zsidó vallásban nincs arra szó, hogy „hiszek”, erre a szinonima az, hogy „Istennel kötött szövetséghez hu vagyok”.

A babiloni fogság idoszakára teheto a Messiás várásának kezdete. A zsidó vallásnak nincs vége Jézus megjelenésével, a vallás tovább él. További szakaszai a rabbinizmus és a hászidizmus.

A kereszténység: Alapítója a zsidó Jézus Krisztus, akit a keresztények Messiásnak, Megváltónak tekintenek. A keresztény hit szerint Jézus Isten és ember egyszerre. Jézus életét és tanítását a 4 Evangélium beszéli el. Tanításának középpontjában az Isten Országa, a szeretet országa áll. Jézus felszólít a teljes, az irracionális szeretetre. Jézus komoly összetuzésbe kerül korának vallási-társadalmi vezetoivel

Kereszthalálával mint áldozattal az eredendo bunt rendbe hozta. A liberálisabb keresztény szemlélet szerint nem a kereszthalál a megváltás, hanem az a tökéletes szeretet, amely Jézust a keresztfára juttatja.

Jézus tanítása szerint a visszatérés a szeretet által lehet, akár a legkisebb jótéttel is.

Iszlám: hódító vallás, állam- illetve törvényvallás, Arab szó „meghódolást” jelent – Allah akarata elott.

Kr. u. 7. sz.-ban keletkezett Mohamed alapításával. Mohamed (kb. 570—632) Mekkában született. Szülei korán meghalnak. Nagyapja neveli, majd nagybátyja. Feleségül vesz egy gazdag özvegyet, 605-ben már köztiszteletben álló személy Mekkában. Látomásai 610-ben kezdodnek. Sokat barangol elhagyatott helyeken, barlangban alszik, megjelenik neki egy angyal, aki egy írást mutat. Megijed, de a látomások nem szunnek meg, állandó kinyilatkozásokat kap. Késobb ezeket a Koránban jegyzik fel. Az iszlám követoi a muszlinok. A Koránt követik, mely felfogásuk szerint Isten Szava, melyet küldöttjének Mohamednek nyilatkoztatott ki. A Korán Istenképe szerint Isten egy. O minden dolgok megteremtoje.

A teremtés kezdete óta Isten prófétákat küldött: Mózes, Jézus, a tetopontot azonban a Mohamednek kinyilvánított ige jelentette. A saría az iszlám szent törvénye, az élet minden területére kiterjed. Az iszlám két fo részre szakad. A szunniták képezik a többséget, vallási vezetojük egy adott öröklésrenddel kerül ki. A siíták alkotják a legnagyobb kisebbséget, ok az imámot tartják a legfontosabb vallási tekintélynek. Az imám titkos tudás.

 


Diskuse

Buď první, kdo se vyjádří k tomuto příspěvku (0)