NEJVĚTŠÍ DATABÁZE
STUDENSTKÝCH REFERÁTŮ V ČESKU

Najdi si dokument, který potřebuješ v jiném jazyce: SK CZ HU

Celkem referátů: (5793)

Jazykové kurzy, studium a pobyty v zahraničí
Přihlášení Přihlášení Registrace
Přidej svou práci

Referát A vezetékes szállítás jellemzői, felosztása

Odeslat známému Stáhnout Nahlásit chybu Buď první, kdo se vyjádří k tomuto příspěvku (0)

Doplnkové informace o referáte:

Oblast:Technika

Autor: antiskola@antiskola.eu

Počet slov:2584

Počet písmen:17,082

Jazyk:Maďarský jazyk

Orient. počet stran A4:9.49

Počet zobrazení / stažení:7859 / 265

Velikost:19.6 kB

1. A vezetékes szállítás jellemzoi, felosztása
Anyagi javak helyváltoztatására az elso világháború után kezdett terjedni Amerikában, majd Európában – mint a leggazdaságosabb közlekedési mód, a vezetékes szállítás. Ennél a közlekedési pálya (illetve a jármu) szerepét a vezeték valósítja meg. Két fo típusa van:

a távvezetékek, távvezeték-hálózatok az elektromos energia továbbítására
a csovezetékek, csovezeték-hálózatok gáznemu és cseppfolyós anyagok szállítására

A vezetékek mindkét fajtája lehet állami, közösségi, társasági vagy magántulajdonban, saját használatra, vagy mint a fuvarozó vállalatok általában, harmadik személynek nyújtanak szolgáltatást díjszabásszeru díjfizetés ellenébe. A településeken belüli elosztórendszereket és használatukat nem számítják a csovezetékes szállítás körébe.
A villamos távvezetéken az elektromos energia igen nagy sebességgel (kb. 300 000 km/sec) halad. A vezeték lehet magasvezetésu, vagy földalatti vezetésu (kábel). A villamosságot eromuvekben állítják elo, és innen továbbítják a felhasználás (közeli vagy távoli) helyére. A villamos távvezetéken szállított villamosság mennyisége elsosorban az eromu és a vezeték teljesítoképességétol függ.
A távvezeték lehetové teszi, hogy az eromuvet az áramtermelés szempontjából legkedvezobb helyre (szénbánya mellé, nagy tömegu, nagy esésu (folyó)víz mellé telepítsék, – illetoleg, hogy a felhasználó helyet – úgyszólván – (nagyfeszültséggel) tetszoleges távolságra válasszák meg. Nagytömegu, folyamatos energia-szükséglet esetén használata lényegesen olcsóbb, mint a tüzeloanyag vasúti vagy vízi fuvarozása.
Európában a villamos távvezetékrendszer az iparilag fejlett és a fejlett civilizációjú országokban terjedt el leghamarabb és nagymértékben.
A csovezetéken történo áruszállítást olaj és gáz továbbítására használják, a termelo vagy eloállító helyet kötik össze a felhasználó hellyel, a fogyasztóval vagy pedig egy másik közlekedési rendszerrel (pl. kikötoben történo továbbítás céljából). A csovezetékben szállított áru mennyisége a termelohely termelési kapacitásától, a csövek méretétol és a bennük áramló áru haladási sebességétol függ.
A csovezetékek elsosorban a vasutaknak okoznak versenyt. Korszeru szállítóeszköz még igen nagy távolságokra is. Az építésére felhasznált vasmennyiség megközelíti ugyan az ilyen távú vasúthoz szükségeset, a fenntartási és üzemeltetési költség azonban csak töredéke a vasúténak. Nyersolaj csovezeték eloször 1865-ben készült, mégpedig fából. A XIX–XX. századforduló idejét a leghosszabb vezeték Baku – Batumi (SZU) között létesült 885 km hosszban (Új Magyar Lexikon). A volt Szovjetunióban a XX. század közepén mintegy 170 ezer km vezeték volt használatban. Jelentos vezetékrendszerek épültek ki Nyugat-Európában is.
E két rendszer összekötésével a 70-es és 80-as években kialakult egy egységes európai földgáz vezeték rendszer, mely Ukrajnán, Szlovákián és Csehországon keresztül évi kb. 75 milliárd m3 földgázt szállít az ázsiai gazdag lelohelyekrol kb. 3000 km távolságra nyugat- és dél-európai gázipari társaságok számára, mint pl. Rurgas, GazdeFrance, SNAM stb.
Csovezeték alkalmas a kisméretu darabos, szemcsés és por állapotú szilárd anyagok szállítására (gabona, cement, mész, só, szén stb.) is
2. A csovezeték hálózat helye és szerepe a közlekedési rendszerben
A Föld koolaj és földgáz kincsei igen egyenetlenül oszlik meg lelohelyek és gazdagságukat (kapacitásuk) tekintve, bár a felhasználás sem egyenletes – a fejlett ipari országok fogyasztása nagyobb és évrol-évre növekszik. Ez indokolttá tette a csovezetékes szállítás nagymértéku fejlesztését.
Ma tranzeurópai vezetékrendszerek léteznek és továbbiak épülnek a gazdag ázsiai lelohelyek és a nyugat-európai nagyfogyasztók között.
A 1. ábra Európa földgáz lelohelyeirol és vezetékrendszerérol nyújt tájékoztatást, melyrol megállapítható, hogy surusége összehasonlítható a vasút- és közúthálózatta
Például földgáz szállítás Oroszországból 1973. és 1996. között a Rurgas cég részére 300 mild.m3 volt, 50 mild DM értékben és ez átlagosan 103 t/h fogyasztást jelent. Ha figyelembe vesszük a kb. 3000 km-es szállítási távolságot, akkor egyetlen vevo szállítási teljesítményszükséglete 3 mill.tkm/h.
A ma üzemben lévo, Szlovákián áthaladó tranzit gázvezeték a 2. ábrán látható és 1996. évi kapacitása 74,1 milliárd m3 volt, melybol 60% nyugaton átlépi a Cseh határt, 36% délnyugaton az osztrák határt, a maradék kb. 4% a szlovák fogyasztást és tárolást képezi.
A gázoknál megengedheto átlagos sebességnél a szállítási teljesítményigény a hasznos rakomány egységre vonatkoztatva, 0,0073 W/m3, ami kb. fele a hajókon mért teljesítmény igénynek. Így a csovezetékes szállítás üzem-anyagfelhasználása rendkívül kicsi más közlekedési ágakhoz viszonyítva.
1000 m3 gáz 1 km távolságra szállításához a turbókompresszorok által kifejtendo munka 141 Wh. Így az ismert sebesség arányokból adódik, hogy ugyanazon szállítási teljesítményhez csak negyedrész üzemanyagra lesz szükségünk, ha figyelembe vesszük a jobb hatásfokot is. Ez a körülmény az üzemanyagok árának rohamos emelkedése miatt egyre növeli a csovezetékes szállítás gazdaságosságát a többi közlekedési ághoz képest.


Hasonló módon állandóan növekszik az emberi munka mennyiségének jelentosége is a gazdaságosság megítélésében. Ezen a téren is nagy a csovezetékes szállítás elonye még a hajózáshoz viszonyítva is kb. harmada az azonos teljesítményhez szükséges kiszolgálók létszáma.
Összegezve a nagy mennyiségu és nagy távolságú energiahordozók (földház, koolaj) szállítására csak a csovezeték jöhet számításba. Mivel az energiafogyasztás tovább növekszik, ez az oka annak is, hogy további csovezetékek épülnek (Szlovákiában az ötödik vezeték épül 1400 mm-es átmérovel 2000-ig).
Az európai földgázfelhasználás állandóan változik, a lakossági felhasználás folyamatosan no (bár beruházás szempontjából igényesebb) az ipari felhasználás az utóbbi idoben stagnál. A felhasználás arányát a 1. táblázat mutatja.

Felhasználás/ország Nagybritania Francia Német Belgium Szlovák Magyar
Ipar % 35,1 47,4 45,6 57,9 52,2 60,1
Lakosság és szolgáltatások % 64,9 52,6 54,4 42,1 47,8 39,9


A táblázat az 1992. évi adatok alapján készült és a nyugateurópai országok 2000-ig ehhez képest kb. 20% fogyasztásemelkedéssel számolnak.
A csovezetékes szállításról a 2. táblázat ad összehasonlítási lehetoséget.

Jellemzo Vasút Gépkocsi Belvízi hajózás Repülés Csovezeték
Beruházás- igényesség új közlekedési utak létesítésénél igen nagy nagy tág határok között változik tág határok között változik nagy
Szállítási önköltség közepes nagy kicsi igen magas igen kicsi
Raksúlykapacitás nagy kicsi és közepes igen nagy kicsi és közepes igen nagy
Élomunka-termelékenység nagy kicsi igen nagy kicsi igen nagy
Kereskedelmi sebesség közepes nagy kicsi igen nagy megfelelo
Szállítási távolság közepes és nagy rövid és közepes nagy igen nagy tág határok között változik
Térbeli kötöttség vágányhoz kötött legkevésbé kötött viziúthoz kötött repülotérhez kötött vezetékhez kötött
Utasok és fuvaroztatók közvetlen kiszolgálása korlátozott teljes korlátozott korlátozott teljes
Biztonság nagy legkisebb nagy közepes teljes
Az idojárástól való függoség csaknem független nagyobb mértékben függ szezonálisan nagymértékben függ jelentos mértékben függ teljesen független
Kényelem az utasforgalomban nagy korlátozott nagy nagy –
A csovezetékes szállítás mint közlekedési alágazat szerepe növekvo tendenciát mutat és gazdaságosságának arányában helyet követel magának elsosorban a vasút, de részben a közúti szállítás rovására (elsosorban lakossági szén és földgáz fogyasztás arányában) is.
3. A hazai földgáz- és koolajvezetékek
A második világháborút követo idoszakban hazánkban a közlekedési aláágazatok közül a csovezetékes szállítás fejlodött a leggyorsabban. Kiépülését, szállítási teljesítményeinek a növekedését (3. táblázat) a lakosság, az ipar, a szolgáltatások – ezen belül a közlekedés – energiaszükségletének növekedése, az energiahordozók között a szén mellett, majd a szén helyett is a földgáz és a koolaj iránt fokozódó igények mozdították elo. Nagy volt a jelentosége annak is, hogy a csovezetékes szállítás közvetlen, folyamatos és a legolcsóbb, leggazdaságosabb. Az utóbbi idokben különösen értékelt jellemzoje a csovezetékes szállításnak, hogy a leginkább környezetbarát, és a legkisebb mértékben von el területet a mezogazdasági muvelésbol.
A folyékony és a gáznemu anyagok szállítására szolgáló csovezeték-rendszerbol csak a koolaj, földgáz és egyéb szénhidrogének szállítására szolgáló csovezetékek tartoznak – az 1945 után érvényes volt osztályozási rendszer szerint – a közlekedési pályaállomány fogalmába. Nem tartozik ebbe a fogalomkörbe a vízvezeték, a fogyasztói (városi) gázvezeték, a távfutési hálózat, valamint a koolaj- és földgázkitermelo és feldolgozó üzemek belso csohálózata. Ennek megfeleloen, csak a koolaj-, földgáz- és egyéb szénhidrogén-vezetékeken továbbított anyagok szállítása tartozik a csovezetékes szállítás fogalomkörébe. A csovezetékes szállítást 1975. június 30-ig teljes egészében olyan, cso-vezetékhálózattal rendelkezo vállalatok végezték melléktevékenységként, amelyek – az addig érvényes volt termék-, illetve szolgáltatás-osztályozás szerint – nem tartoztak a szállítási (közlekedési) ágazatba.
3. táblázat Hazai csovezetékes szállítás jellemzo adatai
Csovezetékes hálózat és szállítási teljesítmények (1960–1992)
(Ezer tonna/ millió tonnakm)
Koolajvezeték Egyéb olajvezeték Földgázvezeték Összes
Év (km) (t/tkm) (km) (t/tkm) (km) (t/tkm) (t/tkm)
1960 – 1.121,2/65,9 400,5 45,3/2,7 169,0 160,4/28,4 1.326,9/97,0
1965 147,2 3.745,8/348,5 573,8 39,8/0,9 849,3 804,6/87,2 4.590,2/436,6
1970 277,6 6.300,8/663,2 325,5 12,5/0,3 1.744,8 2.908,2/379,4 9.221.5/1.042,9
1980 1.074,0 9.459,0/2.378,6 1.066.0 6.323,0/588,6 3.521,0 7.465,0/1.425,9 23.247,0/4.393,1
1990 1.204,0 8.835,0/2.257,7 1.370,0 6.623,0/685,2 4.537,0 10.184,0/2.272,5 25.642,0/5.215,4
1992 907,0 4.662,0/1.911,0 1.576,0 6.169,0/695,7 4.515,0 8.498,0/1.719,5 22.329,0/4.326,2


1991. január 1-jével a Gáz- és Olajszállító Vállalat – átszervezés révén – megszünt, illetve „beolvadt” az ugyanakkor felállított MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt-be. Ezzel a közhasználatú csovezetékes szállítás megszunt. Az intézkedés egyszerusítette az irányítást, csökkentette a költségeket, a szállítás ugyanis nem lépi át a MOL Rt. határait. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. országos nagynyomású koolaj- és gáz-vezetékhálózata értékes része az ország közlekedési rendszerének.
A földgáz-hálózat fokozatosan épült ki. A földgázvezetékek betáplálási pontjai a hazai gáztermelo mezokben vannak. Az 1990-es években az aktív forráshelyek a következok: Algyo, Endrod, Sarkadkeresztúr, Ferencszállás, Szank, Berekfürdo, Babócsa. Az 1950-es években Romániából, az erdélyi gáztermelo mezokrol, az 1970-es évektol pedig Ukrajnán keresztül – Oroszországból importálunk földgázt csovezetéken keresztül. Az orosz import földgáz vezeték Beregszáz-Beregdaróc között keresztezi az ukrán-magyar határt. A földgázvezetékek engedélyezett üzemnyomása különbözo, 2,5–7,5 MPa között változik. A vezetékek zömének 6,4 MPa az engedélyezett üzemnyomása. A nagyobb üzemnyomásra engedélyezett vezetékekhez az alacsonyabb üzemnyomásúak túlnyomás elleni védelemmel csatlakozhatnak.
A hazai gázvezeték-hálózatnál a szakma a pont-pont közötti viszonylatokra nem rögzít adatokat, azt fölöslegesnek tartja. A hálózat „hurkolt” felépítése, továbbá a több betáplálási és nagyszámú fogyasztói pont miatt, ugyanúgy a hálózat mentén az üzemviszonyok (nyomás, térfogatáram, a hálózat egyes pontjain az áramlás iránya is) állandóan változnak.

A szezonális gázfogyasztás ingadozását három földalatti gáztárolóval egyenlítik ki (téli-nyári földgázfogyasztás különbözetérol van szó). Ezeket a földalatti tárolókat korábbi, de már lemuvelt földgázmezokben alakították ki. Ilyen földalatti gáztároló van Nagyhegyesen (Hajdúszoboszló mellett), Kardoskúton és Pusztaedericsen. A gáztárolókat nyáron a termelt és egyenletesen importált földgázzal töltik, télen kiürítik.
A földgázvezeték-hálózat egyes szakaszain a csovezeték különbözo átmérovel épült. Az egyes vezetékszakaszok átméroje 100–800 mm között változik. Mivel a földgázvezeték-hálózat mentén a betáplálási pontokból kiindulva, a földgáz nyomása fokozatosan csökken az áramlási viszonyok függvényében, szükség volt nyomásfokozó kompresszorállomások létesítésére. Ilyen kompresszorállomás üzemel Beregdarócon, Nemesbükkön, Városföldön.
A hazai földgázvezeték-hálózat jelentos mennyiségu földgáz tranzit szállítására is kiépült. Oroszországból hazánkon keresztül a korábbi Jugoszláviába szállítottunk földgázt. A tranzitvezeték Röszkénél lépi át a szerb-magyar határt.
Földgázhálózatunk össze van kötve a szlovák tranzit földgázvezetékkel is Centernél. Ez az összekötés azonban csak vészhelyzet esetén üzemeltetheto, kisebb gázigények pótlására.

A hazai gázfelhasználás állandóan változik. A lakossági felhasználás folyamatosan no, az ipari fogyasztás az utóbbi idoben csökkent. A hazai gázfelhasználás 9,2 Ggnm3 (giga gáz normál köbméter) volt, ebbol az ipar fogyasztott 4,81 Ggnm3-t. A hoeromuvek fogyasztottak ezen belül 2,0 Ggnm3-t, Jugoszláviába tranzitáltunk 1,5 Ggnm3-t. A földalatti gáztárolók készletét növelték 1,35 Gnm3-rel, 0,08 Ggnm3 volt a gáztermelo és gáz szállító üzemek saját felhasználása. A földgázvezetéken forgalmazott összes mennyiség 12,32 Ggnm3 volt, ebbol 6,56 Ggnm3 volt az import és a tranzit gázszállítás együttesen.
A hazai koolajtermelés nem fedezi a hazai felhasználást. Ezért koolajat importálunk az 50-es évek elejétol külföldrol. Az importált koolaj 1960 óta csovezetéken keresztül érkezik hazánkba. Elsosorban Oroszországban termelt koolajat vásárolunk, melyet a Barátság koolajvezeték-rendszeren keresztül szállítanak a kelet- és közép-európai országokba.
Részben a források tudatos bovítése, részben az orosz export keverék koolajtól eltéro minoségu olaj beszerzése céljából Magyarország csatlakozott az Adria vezeték építéséhez, amely a jugoszláv finomítók, Magyarország, Csehország és Szlovákia ellátására szolgál.

A hazai koolajtermelés évi 1,8–2,0 Mt között, az import 5,5–6,0 Mt között ingadozik. A hazai termelo mezok a következo helyeken vannak: Algyo, Battonya, Eger, Kiskunhalas, Szank, Nagylengyel, Bázakerettye. Koolajfinomító üzemel Százhalombattán, Tiszaújvárosban és Zalaegerszegen.
A koolajvezetékek átmérojét és üzemnyomását, kapacitását a tervezésük idején perspektivikusan számbaveheto szállítási igények alapján határozták meg.
Minthogy a meglévo koolajvezetékek kapacitása az 1990-es években mutatkozó igényeknek megfelel, sot egyes esetekben azt meghaladja, új vezeték építésére egyelore nincs szükség.

4.1. A csovezeték tervezése és anyagai
A csorendszerek csövekbol, csoidomokból csoszerelvényekbol (szelepek, csapok stb.) a munka közeget mozgásba hozó gépekbol (szivattyú, kompresszor stb.) állnak.
A munka közeg nyomása szerint megkülönböztetünk:
• kicsi, 1 bar túlnyomás alatti
• közepes, 25 bar-ig.
• nagy, 25 bar felett nyomásút.
A csorendszerben az üzemeltetés során kialakuló legnagyobb nyomást nevezik üzemi nyomásnak. A csorendszer tömörségének, szilárdságának vizsgálatakor az üzemi nyomásnál nagyobb próbanyomást alkalmaznak. A próbanyomás nagyságát eloírás határozza meg, általában az üzemi nyomás 1,25–2,00-szerese.
Az azonos külso méretu csövek belso átméroje a különbözo falvastagság miatt eltéro lehet (pl. a 89 mm külso átméroju 3,2 mm falvastagságú cso tényleges belso átméroje 82,6 mm, a 6 mm falvastagságúé 77 mm). Ezért a csövek, csoszerelvények méretének jelölésére bevezették a névleges átméro NÁ) fogalmát, amely a tényleges belso átméro kerekített értéke (a példában minkét esetben NÁ 80 mm).
A csövek és csoszerelvények további jellemzo adata a névleges nyomás, amennyit a cso, csoszerelvény károsodás nélkül kibír. Ha a közeg homérséklete 100 °C-nál nagyobb, a csorendszer üzemi nyomását a szerkezeti anyagok szilárdságának csökkenése miatt a névleges nyomáshoz képest csökkenteni kell.
A legtöbb csorendszer varrat nélküli acélcsobol készül, mivel kicsi a tömegük, nagy a szilárdságuk, jól hegeszthetok és hajlíthatók és a többi anyagfajtához képest a legolcsóbb.
Kis- és közepes nyomásoknál gyengén ötvözött, nagy nyomásokra és nagy homérsékletekre erosen ötvözött hoálló acélfajtákat alkalmaznak.
Az ötvözött acélok – mint ismeretes – azok az acélok, amelyeknél
a Si-tartalom > 0,35%
a Mn tartalom > 0,8%
az aluminium v. titán > 0,8%
a réz tartalom > 0,25%
vagy amelyek egyéb, ötvözo anyagokat (Co, Ni, W, Mo, V) is tartalmaznak.
A gyengén ötvözött csoacélok melegszilárdságuk, illetve tartósfolyóshatáruk szerint már 550 °C falhomérsékletig alkalmazhatók. Ötvözoanyagként Cu-t, Cr-ot, Mo-t, esetleg Ni-t, és Si-ot is tartalmaznak, de összesen legfeljebb 1,5% mennyiségben.
A közepesen ötvözött acélok 900 °C-ig alkalmazhatók. Ötvözoanyagként Cr, Si, Al, Mo, W, V, Ti-t, esetleg Ni-t is tartalmaznak, összesen legfeljebb 10% mennyiségben.
Az erosen ötvözött acélok melegszilárdság, reve és korrózióállóság tekintetében 1300 °C-ig alkalmazhatók, Cr, Mo, W, V, Ti, Si, Al, Ni-t tartalmaznak. Ezek mennyisége összesen kb. 45%-ig terjed.
A fenti csoportosítás határai nem abszolut merevek, bizonyos mértékig változhatnak.
Az acél kiváló szilárdsági tulajdonságai mellett nagyon kevéssé áll ellent a korrózió hatásának, ezért a korrozióvédelemnek külön figyelmet kell szentelni. A varratnélküli acélcsöveket az MSZ 120, 121, 122, 123 és 124 szerint gyártják A 0029, A3529, A 35.39 és A 45.29 minoségben, 3–300 mm-es átmérovel (külföldön 1800 mm-ig) 2–16-mm-es falvastagsággal és 4-tol 14 m-es hosszúságban.
Külföldi beszerzés esetén úgy anyagminoségben mint méretekben a választék lényegesen bovebb.
A csorendszer tervezésekor az elso lépés a vázlat készítése, amely tájékoztatást nyújt:
• a csovezeték hozzávetoleges hosszáról,
• az idomdarabok számáról és alakjáról,
• a szükséges csoszerelvények számáról és beépítési viszonyairól, valamint
• a csövek ellenállás-számításához szükséges egyéb adatokról.
A vázlat segítségével elkészítjük az ellenállás-számítást, a csoátmérok és a falvastagságok meghatározását, valamint az egyéb méretezéseket.
Az elvi csoterv egy, szükség esetén két képben ábrázolja a csovezetéket úgy, hogy a csövek kapcsolása áttekintheto legyen.
A csorendszer csöveit egy vonallal, a cso nyomvonalával ábrázoljuk, a csoszerelvényeket pedig jelképesen jelöljük. A rajzon fel kell tüntetni a csövek tényleges külso átmérojét, falvastagságát, anyagát (ha az nem acélcso) és az áramlási irányt (kétirányú áramlás esetén a fo áramlási irányt) jelzo nyilat, továbbá a berendezési tárgyakat és a fontosabb szerkezeti elemeket, amelyek a csovezetékek kialakításához szükségesek. Célszeru feltüntetni a berendezések megnevezését, típusát és teljesítményadatait. A rajz tartalmazza a lényegesebb technológiai utasításokat (próbanyomás, felületvédelem stb.) is. www.autoskola.eu
A rajz a csorendszer bonyolultságától függoen 1:50 vagy 1:100 méretarányban készülhet.
A kivitelezési csotervek – amelyeket a csövek legyártása és szerelése céljából készítenek – az elvi csotervek alapján szerkesztik meg és tartalmazzák az összes szükséges adatot, elsosorban a kötések fajtáját és helyét.
Az acél csovezetékek kötései oldható általában karimás és nem oldható kötések, amelyek hegesztéssel készülnek.
Az oldható kötések helye és száma a beépített berendezésektol függ.
A nem oldható kötések általában a csohossz gazdaságos kihasználásának függvénye. Kis átméroju gázcsövekhez foleg menetes csokötést használnak



Stiahnuté z www.antiskola.sk

Diskuse

Buď první, kdo se vyjádří k tomuto příspěvku (0)