NEJVĚTŠÍ DATABÁZE
STUDENSTKÝCH REFERÁTŮ V ČESKU

Najdi si dokument, který potřebuješ v jiném jazyce: SK CZ HU

Celkem referátů: (5793)

Jazykové kurzy, studium a pobyty v zahraničí
Přihlášení Přihlášení Registrace
Přidej svou práci

Referát AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG TÖRTÉNELMI MEGKÖZELÍTÉSE

Odeslat známému Stáhnout Nahlásit chybu Zapoj se do diskuse (47)

Doplnkové informace o referáte:

Oblast:Zdravověda

Autor: antiskola@antiskola.eu

Počet slov:3850

Počet písmen:28,020

Jazyk:Maďarský jazyk

Orient. počet stran A4:15.57

Počet zobrazení / stažení:10017 / 238

Velikost:32.78 kB

Osközösségben:
 hiteles adatok nincsenek
 éltek már akkor is fogyatékos emberek ( történelmi emlékekbol tudjuk )
 a fogyatékosok elszigetelodtek a közösség többi tagjától
Ókorban:
 sorsuk bizonytalan volt
 orvosi jellegu volt a velük való foglalkozás
 az enyhe eseteket fel sem ismerték, csak a súlyosabbakat
 okát nem tudták, természetfeletti magyarázatot adtak rá
 varázslóként tisztelték oket
 Arisztotelész: Metafizika c. muvében:
 a dadogás – a nyelv szabadságának hiánya
 az a fogyatékos, aki nem az apjára hasonlít
Középkorban:
 a kereszténység terjedésével jobb volt a fogyatékosok helyzete
 negatív irányú közeledés és elutasítás volt a jellemzo irányukban
 a szülok elrejtették fogyatékos gyermeküket
 gyógyításuk – misztikus ( ördöguzés, kézrátétel )
 kolostorokban, apácák tanították oket imádkozni
 Szent Ágoston muveibol:
 a fogyatékosság az ördög muve
 ördög és no bunös kapcsolatából születik fogyatékos gyermek
Reformáció kora:
 a fogyatékosok az ördög megszállottjai
 kevés volt róluk az ismeret
 az értelmi fogyatékosságot összekeverték az elmebetegséggel és pszichiátriai kórképekkel
XIX. században:
 humanista eszmék elterjedése, gazdasági, társadalmi változások
 hangsúlyozzák az emberi jogokat
 megváltozik a fogyatékosokkal való bánásmód
 megjelennek az elso IQ-tesztek
 tudományok rohamos fejlodése – pszichopatológia fejlodése

Locke:
 elkülönítette az elmebetegséget a fogyatékosságtól ( orültséget az idióciától )
Esquirol:
 pszichiátriai intézetében súlyos fogyatékosokkal került kapcsolatba
 tanulmányozta az idióciát:
o az idiócia – irreverzibilis állapot
o elkülönítette a demenciától
o idióták esetében nincsenek intellektuális képességek – a demens személy viszont birtokolta ezt, csak elvesztette
o mindig biológiai eredetu az idiócia – sosem környezeti
 megalkotta az „oligofrénia” fogalmát
 a súlyos fogyatékosokat – nyelvhasználat szempontjából 3 osztályba sorolta:
 csak hangokkal kommunikálók
 egyszótagú szavakkal, töredékszavakkal kommunikálók
 rövid mondatokban beszélok

Itard:
 francia orvos – gyógypedagógus, a modern pszichiátria atyja
 a szenzitív periódus felismeroje
Seguin:
 „BICÉTRE” nevezetu pszichiátriai intézetében együtt ápolták a fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket
 súlyos fogyatékosokat vizsgált
 az idiotizmus – az idegrendszer megbetegedése
 fontos elveket emelt ki:
 felismerte a korai felismerés és fejlesztés szerepét
 anyaiskolákat kell létesíteni – meg kell tanítani az anyákat, h. otthoni környezetben hogyan fejlesszék gyereküket
 a legsúlyosabb fogyatékos is fejlesztheto, nem szabad lemondani róla
Guggenbühl:
 felismerte, h. a pajzsmirigy megbetegedése – értelmi fogyatékossággal jár együtt → o a kretenizmus felismeroje
Darwin:
 az evolúció elméletébol kiindulva – a legalkalmasabbnak kell túlélnie
 o is foglalkozott a fogyatékossággal – a természetes szelekció és kiválasztódás értelmében
Galton:
 tole származik a fajnemesítés gondolata
 Eugenica-elve: „jó gének” elve
 olyan tevékenység, amellyel az öröklodés tudatosan befolyásolható ( ez prevenciós szemléletu elmélet )
 cél: a testi-lelki betegségek megelozése → ezáltal az intellektuális képességek is befolyásolhatók ( erre az elméletre épült a késobbi fasizmus – mely negatív irányba tolódott el )
Goddard:
 1912. Kallikak család c. könyve – családfa feldolgozás
 ért. fogy. lány + nem ért. fogy. fiú házassága, családalapítása → gyermekeik egy része ép, egy része fogyatékos
 Mendel-szabály szerint a gének öröklodnek, tehát generációkon át adódik tovább a fogyatékosság
 az IQ – örökletes faktor – mely meghatározza, h. milyen lesz az ember intellektusa – melyet a környezet is befolyásol
 az értelmi fogyatékosság és bunözési hajlam között szoros kapcsolat van → együtt öröklodnek
 a börtönvizsgálatok kimutatták, h. a börtönökben több a fogyatékos személyek száma













2. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG DEFINÍCIÓJA, KRITÉRIUMAI

Az értelmi fogyatékosság definíciója:
 nehéz egységes definíciót alkotni, MERT: a különbözo szakmáknak, különbözo igényeik vannak a definícióval kapcsolatban
 pszichiátriai definícióban: a fogyatékos beteg emberhez – kóros magatartás kapcsolódik
 igazságügyi definícióban: a cselekvoképesség, korlátoltság, beszámíthatóság szempontjai érvényesülnek
 pszichológiai definícióban: pszichometriai kritériumnak kell benne lennie
 a pszichés jelenségeket – mértékegységekben, számokban adja meg
 pl. Gauss-görbén az IQ-értékek
• a pszichometria különbözo övezeteket ad meg
• SD = standard deviáció = szórás
• ± 1 SD területébe esik a populáció 68%-a
• ± 2 SD területébe esik a populáció 95%-a
• - 3 SD területébe esnek a debilisek
• + 3 SD területébe esnek a zsenik
Nehézségek:
 nagy a heterogenitás a populációban – heterogének az okok, tünetek és a prognózis
 szaknyelv változása – az elavult fogalmak kikerültek a szaknyelvbol, újak kerülnek be a rendszerbe
 amerikai irányzat – „person first” mozgalom – a komplex személyt nézzük
 nyelvújítási törekvések és hatásuk a fogyatékosügyre
Definíciók:
Esquirol:
 a fogyatékosság kritériumai:
 fogyatékos-mentális muveletek
 súlyos zavarok az élet feladatainak teljesítésében
Goddard:
 mentális defektus állapota, mely születéstol v. a korai életkortól fennáll
 ennek következménye → hiányos v. abnormális fejlodés
Edgar Doll:
 értelmi fogyatékosság jellemzo jegyei:
 szociális inkompetencia
 értelem gyengesége
 születéstol v. korai életkortól fennáll
 alkati eredete van
 irreverzibilis – visszafordíthatatlan

Mesterházy Zsuzsa: A tanulásban akadályozottak fogalma:

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek – akik az idegrendszer BIOLÓGIAI és/vagy GENETIKAI okokra visszavezetheto – gyengébb funkcióképesség és kedvezotlen környezeti hatások folytán → átfogó, tartós tanulási nehézséget, tanulási képességzavart mutatnak.”



Budapest-vizsgálat – 1978.
o Dr. Czeizel Endre + Lányiné Engelmayer Ágnes + Rátay –féle vizsgálat
o Budapesti kisegíto iskolába járó gyerekeket vizsgáltak
 Czeizel: kóreredetet vizsgált
 Lányiné: gyógypedagógiai szempontokat vizsgált
 Rátay: szociológiai tényezoket vizsgált
o a KÓREREDET 2 csoportja:
1. patológiás csoport: ( fiziológiás )
 genetikai-és kromoszóma-rendellenességet találtak
 kimutatható volt organikus sérülés
 gyermeknek ↓ az IQ – szüloknek, testvéreknek nem
2. familiáris csoport: ( természetes )
 testvérek és szülok IQ-ja ↓
 nem volt kimutatható organikus sérülés
 családon belül halmozódott a fogyatékosság
 a fogyatékosság környezeti okok miatt alakult ki

Mesterházy Zsuzsa: A tanulásban akadályozottak fogalma:

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek – akik az idegrendszer BIOLÓGIAI és/vagy GENETIKAI okokra visszavezetheto – gyengébb funkcióképesség és kedvezotlen környezeti hatások folytán → átfogó, tartós tanulási nehézséget, tanulási képességzavart mutatnak.”


Kritériumok:
 az ált. intellektuális képesség – számottevoen elmarad a népesség átlagától ( ez a pszichometriai kritérium )
 az önálló életvezetés jelentosen akadályozott ( ez a szociális érettség kritériuma )
 fogyatékos személyeknél:
• szociális inkompetencia
• adaptációs zavar ( magatartás zavara )
• társadalmi-beilleszkedési képesség zavara
Edgar Doll:
 „VINELAND” – szociális érettségi skála – 1953-ban alkotta meg
 Lányiné honosította a ’80-as évek elején
 a szociális fejlettség 3 dimenzióban mérheto egy gyermeknél:
 függoség mérése: a független viselkedés mely fejlodési szakaszában van a gyermek
 felelosségvállalás vizsgálata: hiányától → egészen a társadalomért vállalt felelosségig terjed
 kompetencia vizsgálata: a szociális inkompetenciától a kompetens viselkedésig terjed a vizsgálat
 ezen tényezok kialakulásához kellenek:
 alkati sajátosság
 környezeti tényezok
 mérése gyermeknél – különbözo funkciókban:
 önállósága – öltözködésben, étkezésben, önkiszolgálásban, szabadido eltöltés módja, színvonala
 ezek kifejezik, h. mennyire kompetens egy gyermek
 SZQ = szociális kvóciens - fejlodés folyamán és életkoronként változik
 hazai tapasztalat:: ↓ IQ → ↓ SZQ közép-és súlyos fogyatékosoknál
↑ IQ → ↑ SZQ
3. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG OSZTÁLYOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI

Súlyosság szerinti osztályozás:

 határeseti sáv: 70-80 IQ 1 SD – 2SD között
 mentális retardáció
 pszeudodebilitás ( áldebilitás )
 TANAK-ak csoportja: 50-70 IQ
 enyhe értelmi fogyatékosok
 régen debilitásnak nevezték
 értelmileg akadályozottak csoportja: 19 - 49 IQ
 imbecilis: 35-49 IQ
 idiócia ( súlyos ): 20-34 IQ
 legsúlyosabb: 19 ↓ IQ
 oligofrénia:
 értelmi fogyatékosok és TANAK-ak csoportja

Iskolázhatóság szerinti osztályozás:

 oktatható, tanítható, képezheto: TANAK-ak csoportja
 gyógypedagógiailag képezheto:
 gyakorlati életre nevelheto
 kultúrtechnikák alapjait elsajátítják ( írás, olvasás )
 gondozásra, ápolásra szorulók

Önálló életvitel szempontjából történo osztályozás:

 „enyhe” csoport:
 befolyásolhatóság
 kritikátlanság
 önálló életvitelre képes
 családalapításra képes
 munkavállalásra képes
 környezetétol igényli a támogatást
 „középsúlyos” csoport:
 önálló életvitelre nem képes
 mechanikus tevékenységek végzésére képesek
 lakóotthonokban való elhelyezésük célszeru

Kóreredet szerinti osztályozás:

 patológiás:
 organikus
 összetett
 fiziológiás
 familiáris:
 egyszeru
 relatív
Nem szerinti vizsgálat: Gauss-görbén
 nok: átlagosabbak
 férfiak: szélsoségesebbek – közöttük több a fogyatékos személy, de több a zseni is


4. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG GYAKORISÁGA

Egy betegségnek v. fogyatékosságnak a társadalmi jelentosége attól függ, h. mekkora a gyakorisága.

Mire használhatók a gyakorisági mutatók?
 megmutatják a társadalmi erofeszítések szükséges mértékét ( mennyire kell beavatkozni )
 megmutatja a PREVENCIÓ hatékonyságát
 megbízható adatokat nyújt az intézményes ellátás megszervezéséhez ( milyen intézményeket kell létrehozni ill. megszüntetni )

Történelme:
 az 1879-es népszámlálás alkalmával kitértek a fogyatékosságra is
 ezen adatok megbízhatatlanok voltak – nagyok voltak az eltérések
 ennek okai:
 tájékozatlanság
 az alkalmazott definíciók túl TÁGAK ill. túl SZUKEK voltak
• túl tág definíció esetén: többen tartoztak e körbe
o elonye: többen részesülnek támogatásban ill. fejlesztésben
o hátránya: többen stigmatizálódnak
• túl szuk definíció esetén: kevesen tartoznak e körbe
o elonye: kevesebben stigmatizálódnak
o hátránya: kevesebben részesülnek fejlesztésben, támogatásban
 több alkalmazott eljárás és módszer esetén több a hibalehetoség
 függ attól is a pontosság, h. mennyire reprezentatív a mintavétel

Adatok a fogyatékos személyekrol:

 hazánkban: 2,5 – 3 %
 Európában: 2 – 2,5 %
 skandináv országokban: 1,5 % - a korszeru ellátásnak köszönhetoen

Gyakorisági adatok mérése:

MORBIDITÁSI MORTALITÁSI
statisztika statisztika
- betegségek, fogyatékosságok - halálozási okokat vizsgálja és
létrejöttében szerepet játszó a halálesetek számszeru
okokat vizsgálja elofordulását



ÁLTALÁNOS SPECIÁLIS
- az egész lakosság - egyes megbetegedések
valamennyi megbetege- és fogyatékosságok elofordulását
dését vizsgálja vizsgálja



Statisztikai alapfogalmak:



- azt vizsgálja, h. a felmérés - a felmérés idopontjában
idopontjában – az adott területen újonnan felfedezett esetek
hány fogyatékos személy lakik száma
vagy tartózkodik




- nyilvántartott esetek száma - elméletben az összes esetet
tartalmazza



a ketto nem fedi egymást, nem esik egybe

A nyilvántartási prevalencia torzító hatása – a valódi prevalenciára:

1. a nyilvántartottak száma ↑ mint a gyakoriság – oka: diagnosztikus tévedés
2. a nyilvántartottak száma ↓ mint a gyakoriság – oka: hiányosak a nyilvántartások
3. Magyaro.on esetenként tartják nyilván az egyéneket → így egy személy két nyilvántartásban is szerepelhet

Várható változások a gyakoriságban: Adatok nyilvántartása:

POZITÍV irányú: - Oktatási Minisztérium
 ↓ a fogyatékos személyek száma - Központi Statisztikai Hivatal
 magzati diagnosztika fejlodése - VRONY – veleszületett
 genetikai tanácsadás kiszélesedése rendellenességek országos
 terhesgondozás fejlodése nyilvántartása
 megfelelo táplálkozás
 károsító tényezok kiküszöbölése
 korszeru szülészeti és neonatológiai ellátás
NEGATÍV irányú:
 ↑ a fogyatékos személyek száma
 a súlyos központi idegrendszeri károsodást szenvedett újszülöttet is életben tartják
 új kórokok megjelenése - melyeknek nem ismerjük a károsító hatásait

Mi várható? Remények, melyek megfogalmazódnak:
 szociálpolitikai intézkedések
 integráció
 diagnosztizálás javulása
 speciális szükségletek jobb kielégítése, szakemberek által


5. A PSZICHOANALÍZIS HOZZÁJÁRULÁSA A TANAK-AK PSZICHOLÓGIÁJÁHOZ

A pszichoanalízis hatása – pszichoanalitikus modell: 30-40-es évek

 a pszichoanalízis képviseloi – a fogyatékos és ép személyek közötti hasonlóságot hangsúlyozták
 a „freud”-i elméletet hangsúlyozták – s vizsgálták, hogy a 3 összetevo ( id, ego, superego ) közül – melyikben van különbség a fogyatékos személyeknél az épekhez képest

„id” - ösztön-én
- energiák, ösztönök tárháza
- feszültségekkel teli, dinamikus rendszer
- örömelv alapján muködik, az öröm elérésére törekszik

- az „id” muködésében nincs különbség, ép és fogyatékos személy között

„ego” - „én”- rész
- intellektuális funkciókat lát el
- szolgálja a megfelelo adaptációt és alkalmazkodik a környezethez
- realitáselv alapján muködik
- célja: ösztönök kordában tartása
- 2-3 éves korra fejlodik ki
- kontroll – a motoros funkciók felett ( pl. szobatisztaság )
- információk begyujtése, emlékképek raktározása

sérülteknél:
- az „ego” már sérülten alakul ki → késobb is rugalmatlan és éretlen marad
- az intellektuális funkció sérül
- leginkább az általánosítás képessége sérül
- idoben sem muködik jól: a múltbeli tapasztalatokat nem tudja a jelenben használni
- ennek következményei:
o sérül a valóság megfelelo észlelése
o nem látják elore viselkedésük következményeit
o „én-kép” védelme miatt fokozottan használnak elhárító mechanizmusokat
o az „id” energiáját kordában tartják, h. védjék az „ego” mechanizmusát

„superego” – felettes én
- az önértékelésért felelos vonásai vannak
- társadalmi normák belsové tételéért felelos
- ez a „morális én”
- az én-ideált tartalmazza
- ödipusz korszak után alakul ki
sérülteknél:
- már ez is sérülten alakul ki
- késobb is éretlen és rugalmatlan marad → ez magatartászavarokban is megnyilvánulhat



Terápia alkalmazása:

 elhárító mechanizmusok felismerése
 indulat-áttétel felismerése
 pszichoterápia
 játékterápiás eljárások kidolgozása
o játékterápiák kidolgozói: Freud lánya, Melanie Klein, Zullinger
 indirektben – az anyának is kell terápiát javasolni, MERT:
o neki is vannak elhárító mechanizmusai
o trauma feldolgozását könnyíteni kell
o a terápia az anyán keresztül hat – indirekt – a gyermekre
 családterápiás eljárások – amibe bevonják az egész családot
 konfliktus-feldolgozó csoportok
 terápiás konzulens – ott segít, ahol fogyatékos gyermek van a családban


A pszichoanalízis hazai hatásai:

Gero Zsuzsa: autista csoportokat szervezett
Herman Alíz: pszichoanalitikus
 hospitalizáció kutatása – Spitz nyomán
 elkülönítette azt a csoportot, amit „álfogyatékosságnak” neveztek
Liebermann Lucy: balkezes, ügyetlen gyerekeknek szervezett csoportot
Klaznicay Sára: neurotikus gyermekekkel foglalkozott
































6. AZ ALAKLÉLEKTAN ÉS VISELKEDÉSLÉLEKTAN HOZZÁJÁRULÁSA A TANAK-AK PSZICHOLÓGIÁJÁHOZ

Viselkedéslélektan – behaviorizmus:

THORNDIKE szerint:
 S → R reakció tanulmányozása
 inger → válasz - ezt kell tanulmányozni, figyelni, hogy belül mi történik a szervezetben
 diszkrimináció = ingerek elkülönítése
 generalizáció = általánosítás
 a megerosítések szerepét hangsúlyozták
Sérülteknél két jelenséget vizsgáltak:

1. Dependencia = függoség
 a gondozó ( anya ) a gyermek csecsemokorától kezdve megerosítette ezt a dependens viselkedést
 akkor is kiszolgálta a gyermeket az anya, amikor már a gyerek el tudta látni magát
 következménye:
 a gyermek ezt transzferálja – átviszi – minden más kapcsolatra
 függoségi helyzetbe kerül, mert így nott föl

2. önbántalmazás
 a gyermek célja, h. elohívja a környezete beavatkozását
 következménye:
 a környezet hozzászokik ehhez
 a gyermek egyre erosebb ingerekkel bántalmazza magát

Probléma a sérülteknél:
 adaptív viselkedés hiánya
 nem tud alkalmazkodni a környezethez, MERT: nem alakul ki a megfelelo S → R válasz ( adott ingerre a megfelelo válasz )
 ennek oka:
 rossz megerosítés
 következetlenség
 túl eros a megerosítés
 következmény: szociális kapcsolataik beszukülnek


Alaklélektani irányzat - Gestalt – irányzat:

Képviseloi: Koffka, Köhler, Wertheimer
 szerintük a személyiség – részek összessége
 alak-háttér viszonylatában vizsgálódtak
Lewin – alaklélektani képviselo:
 muve: A fogyatékos értelem
 a fogyatékosok gondolkodását vizsgálta
 milyen a fogyatékosok hozzáállása a feladatokhoz
 a kognitív funkciók merevségét és a rész-egész viszony felismerését vizsgálta


épek: a valódi képeket látták
fogyatékosok: a háttérben látott dolgokat nevezték meg

USA-ban végeztek vizsgálatokat a kisegíto iskolákban: Strauss, Lehtinen

 enyhe értelmi fogyatékosok körében: organikus és nem organikus sérültek körében
 fo területük a vizuális percepció vizsgálata volt
 az organikus sérülés érzékeny mutatója – a vizuális percepció sérülése
 pl. BENDER-tesztben ha alacsony a pontszám az IQ-hoz képest → ott organikus ( idegrendszeri ) sérülés van
 SZEGREGÁLT OSZTÁLYOKAT hoztak létre:


ORGANIKUS SÉRÜLTEK NEM ORGANIKUS SÉRÜLTEK

- vizuális percepció fejlesztése - szociális tanulás a fo fejlesztési
- szenzomotoros tréning irány
( Ayres-terápia ) - kommunikáció segíti a beillesz-
kedést


Nem sokáig muködtek ezek asz osztályok, az integráció elterjedése miatt.































7. A TANAK-AK LÁTÁSI ÉSZLELÉSE


Ranschburg Pál:

 1899-ben létesített laboratóriumában:
o pszichikus funkciók és az érzékelés vizsgálatát végezte
o megállapította, h. a Down-kóros gyerekek 1/3-a irisz-elváltozásban szenved
o fogyatékosok között 4-5x gyakoribb a látás sérülése – mert a kórfolyamat érinti a látórendszert is, ami létrehozza a fogyatékosságot

Látási érzékelés sérülésének két formája



muszeresen mérheto szervi sérülés nélküli
szervi sérülés funkcióromlás
/ objektív adat / nincs szervi elváltozás,
mégis ↓ a látási érzékelés


1. sérüléscsoport:
 ↓ a morfológiai struktúra funkcióképessége
 tünetek:
o hosszabb reakcióidot vesz igénybe a felismerés
o ha felvillantották a képet → diffúz ( szétszórt, elmosódott ) bizonytalan körvonalú ábrát nevezett meg, vagy nem ismerte fel az ábrát, talán csak a színt
o kérdés: hogyan csökkentheto ez a reakcióido?

2. sérüléscsoport:
 differenciáltabb szervezodést biztosító funkciók kiesése
 tünetek:
o diffúz, széteso, szinkretikus képet lát
o nem tudja megmondani, mit észlel, mit lát
o súlyosabb forma, mint az elozo
o hiába növeljük a kép felvillantásának idejét, ennek hatására sem ismeri fel az ábrát

3. analízis zavara:
 komplex, bonyolult kép felbontása sérül
 nem tudja részekre bontani az ábrát
 az összjelleget felfogják, de a kis részeket nem
 nem tudják elkülöníteni a tagoltságot
 globálisan ( egységében ) észlelik az ábrákat

4. szintézis zavara:
 komplex ábrákkal vizsgálják
 csak kis részletet fog fel, azt megismeri, azt megnevezi



5. integráció zavara:
 kirakós játékokkal vizsgálják – a kis részeket egésszé kell összerakni
 „próba-szerencse” – módon muködik ( nem belátásos tanulás )
 célképzet megtalálása nehéz
( célképzet = látom elore, h. mivé fog összeállni a rész )

6. hiányos v. izolált észlelés:
 pont-összekötési feladatokban vizsgálják
 3 tényezo figyelembevétele fontos: szín, forma, számosság

7. érzékelési rigiditás: ( merevség )
 perszeverációs utóhatással jár együtt ( tartós ismétlodés, makacsul visszatéro emlékképek, viselkedés merevsége )
 a beállítódás zavara
 a sikerrel járt feladatot ismételni akarja
 nehezen áll át más feladatra


Csecsemovizsgálat:

 régi nézet: külön fejlodik az érzékelési és mozgási séma
 mai nézet:
 kezdettol fogva együtt fejlodnek az észlelési és mozgásos elemek
 a fejlodés egy bizonyos szakán szétválik, majd újra együtt fejlodnek






























8. A TANAK-AK GONDOLKODÁSA – SÚLYOSSÁG SZERINTI ÉS LEWIN-FÉLE MEGKÖZELÍTÉS


A Piaget-elmélet szakaszai:
 szenzomotoros szakasz 0-2 év
 muvelet elotti szakasz 2-6 év
 konkrét muveletek szakasza 6-12 év
 formális muveletek szakasza 13-19 év

Legsúlyosabb fogyatékosság: 0-19 % IQ
 jellemzoi a szenzomotoros szakaszban teljesednek ki

Súlyos fogyatékosság: 20-35 % IQ
 cirkulációs reakciók ismételgetése:
 anya mondja → baba mondja – ismételgetés
 a cselekvési repertoár szuk
 35% IQ körüliek: jól orientálódnak közvetlen környezetükben
 „próba-szerencse” tanulásra képesek
 már muködik az asszimiláció és akkomodáció
 szimbólumok korlátozott használatára képes
 anticipáció – elorevetítés – megjelenése( ha öltöztetik, tudja, h. mennek v.hová )
 csökevényes nyelvhasználat
 határozott rendszer és ismétlodés igénye

Középsúlyos fogyatékosság: 35-50 % IQ
 muvelet elotti szakaszban teljesedik ki
 megjelenik az egyszeru muveletek végzése
 képesek téri-és idobeli elemek megragadására
 sorrendiség mentális felfogása

INHELDER: gondolkodási muveleteket vizsgálta
 kettéválik a fantázia ( saját gondolatok ) és a valóság
 egocentrikus gondolkodásmód és látásmód
 decentrálásra ( nézopontváltásra ) nem képesek – nem tudja más helyzetébe beleképzelni magát
 fokozott érzelmi rezonancia ( amely nem tudatos )
 a figyelem szuk terjedelmu és csapongó
 ok-okozati viszony korlátozott felismerése
 események mentális visszaforgatása nem megy – az eseménysort nem tudja visszaforgatni

Enyhe értelmi fogyatékosság: 50-70 % IQ
 organizáltabb viselkedés és gondolkodás
 konkrét szakaszra jellemzo
 zavaró ellentmondások felismerése
 képi abszurditások felismerése
 téri – idoi koordináció – nehézséget okoz
Határeseti sáv: 70-85 %IQ
 formai-logikai muveletek szintje
 hiba és pontatlanság elofordul

Lewin-féle megközelítés:
 könyvet írt a fogyatékos értelemrol
 elmélete:
o nem kell részeire szedni a fogyatékosokat, globálisan kell vizsgálni a gondolkodást
o az egész személyiség károsodásának következménye → a gondolkodás zavara
o nem teszt-eljárás kell a vizsgálatokhoz
o egész kísérleti paradigma ( helyzet ) létrehozására van szükség
o vizsgálta a belátás folyamatát ( belátásos tanulás )
o TELÍTODÉS folyamatát vizsgálta:
 a kiadott feladat után mikor jelenik meg másodlagos tevékenység
 holdakat rajzoltak a gyerekek
 épek – 45 percig rajzoltak, majd 33 percig folytatták → pótcselekvések jelentek meg, variálták a feladatot, színezni kezdték a holdakat
 fogyatékosok – 75 percig rajzolták a holdakat, majd abbahagyták


 a fogyatékosokra jellemzo a szaggatott tevékenység ( vagy csinálja a feladatot, vagy nem )
 épeknél megjelennek a pótcselekvések, peremcselekvések
 kb. 75 perc a telítodés ( szaturáció ) küszöbe
 a fogyatékosok monotónia-turése nagyobb

Lewin a megkezdett és félbeszakított cselekvések újrakezdését vizsgálta:

 érdekes játék esetében: a fogyatékosok újrakezdték a megszakított cselekvéseket
 az épek csak 50 %-ban kezdték újra
 vizsgálta a kompenzációs cselekvéseket
o épek:: gyöngyfuzés után – más elfoglaltságot kerestek
o fogyatékosok:: ugyanolyan játékot fogadtak el, nehezen állt át másfajta feladatra




FIXÁCIÓS TENDENCIA = rigiditás, rögzültség


















9. A TANAK-AK CSELEKVÉSES GONDOLKODÁSA, EMLÉKEZETE, FIGYELME


Cselekvéses gondolkodás = manipulatórikus gondolkodás

 a csecsemo és kisgyermek MOZGÁS + MANIPULÁCIÓ útján ismeri meg környezetét, a tárgyak sajátosságait, funkcióit
 a fejlodés folyamatában egyre több olyan feladattal találkozik, melynek megoldására nincs KÉSZ CSELEKVÉSI SÉMÁJA

ezt csak GONDOLKODÁS útján tudja megoldani
( ez nem verbális jellegu, hagyományos gondolkodás )

Ez – SZEMLÉLETI-MANIPULÁCIÓS GONDOLKODÁS.
( cselekvésben történo gondolkodás )
- vagyis: cselekvés közben jön rá a megoldásra
- fogyatékos gyermeknél ez gyakran sérül

Fogyatékos gyermekek – cselekvéses gondolkodásának jellemzoi:

1. gondolkodási indítékok gyengesége:
 játékban kerülik a problémahelyzeteket – MERT: legtöbbször kudarccal zárul a problémahelyzet megoldása
 gyengévé válik a gondolkodási indíték

Párdági Teodóra vizsgálata:
 vizsgálta a gyerekek játéktevékenységét
 a fogyatékos gyerekek játéktevékenysége sivár, színtelen
 „VILÁG-TESZT” – világot kell építeni
 összehasonlította az épek és fogyatékosok tevékenységét
 300-300 világ-tesztet elemzett
 260 fogyatékos gyermeknél: produktív-és fantázianélküli
 13 ép gyermeknél volt fantázianélküli, gyakori volt a peremépítkezés

 nem gyakorolja a gyermek a gondolkodási folyamat menetét
 nem ismeri meg a tárgyak sajátosságait
 a világot passzívan ismerik meg, nem aktívan
 értelmi fejlodésük meglassúbbodik

2. manipulációs tapasztalatok felhasználásának nehézsége
 a megszerzett tapasztalatokat is nehezen használja
 nem ismeri meg a tárgyakat, az eszköz használatának szükségességét
 nem alakul ki a tárgyak funkciójának – helyzettol független megértése

3. gondolati tevékenység megszervezésének zavara
 rögzül a sikertelen próbálkozásoknál a gyermek

4. feladattudat gyengesége
 az egyik feladat után észrevétlenül egy másik feladatot kezd el


5. a helyes megoldási mód fel nem ismerése
 rátalálnak a helyes megoldásra, de nem ismerik fel


Figyelmükre jellemzo:
 PIERON-teszttel vizsgálható a figyelem
 fáradékony, nehéz a figyelem megosztása
 szuk terjedelmu, szuk kapacitású
 a mennyiségi terjedelemmel → no a hibaszám

Emlékezetükre jellemzo:
 Ranschburg Pál és tanítványai vizsgálták a fogy. gyermekek emlékezetét
 3 csoport tanulmányi eredményei alapján vizsgálták az emlékezet terjedelmét
 súlyos fogyatékos csoport: ↓ az emlékezet terjedelme
 középsúlyos fogy. csoport:
o közepes terjedelmu emlékezet
o itt volt legrövidebb a reakcióido
 enyhe fogy. csoport: akaratlagos beállítódás a felidézésre
( ez a középsúlyosoknál nem volt meg )


































10. A TANAK-AK TANULÁSI FOLYAMATAI


Illyés Sándor:

„ A tanulás olyan alkotó állapotváltozás, amely a személyiség szervezodésének több szintjén megy végbe.”

 eredményét – tanulási kísérletekben vizsgálták, tanulási görbén ábrázolták az eredményeket
 fogyatékos és kontroll-csoport vizsgálata
 a fogyatékosnak több ismétlésre van szüksége
 ha u.az az ismétlésszám mindkét csoportban – a fogyatékosok teljesítménye alacsonyabb


Az eltérés okai:

1. emléknyom képzodésének zavara:
 idegrendszeri-neurofiziológiai szinten lehet értelmezni
 INGER → kp.i idegrendszer → az ingerület REVERBERÁCIÓS KÖRBEN kering

( reverberációs kör = neuronok rendszere az agyban vagy az autonóm idegrendszerben, amely képes – tevékenység fenntartására, a kezdo impulzus megszunése után is )

 norm. esetben: tovább kering az ingerület e körben → erosebb emléknyom
 fogy. gyermeknél: rövid ideig kering e körben az ingerület ( rövidebb az idegrendszeri történés ) → ezáltal zavart az emléknyom megszilárdulás

2. figyelem szerepe a tanulásban:
 a figyelem – egy szelekciós mechanizmus
 a fogy. gyermekeknél: hosszabb ideig tart megtalálni a RELEVÁNS INGERT ( fontos ingert )
 nehezebben találja meg, h. mi az, amit meg kell tanulni
 hiába ismétli, akkor sem tudja, mit kell ebbol megtanulnia
 fontos volna megtalálnia a célravezeto ingert

3. a két jelzorendszer szegényes kapcsolata:
 szemléleti - vizuális
 verbális - gondolati feldolgozás
 fogyatékos gyermeknél a ketto között szegényes a kapcsolat, vagy nincs kapcsolat → egyik sem tudja segíteni a másikat
 ez a kettos rögzítés nem muködik a fogyatékos gyermekeknél

4. tanulás motivációja:
 fogyatékos gyermeknél ez alacsony szinten mozog
 a kíváncsiság motívuma is alacsony szintu
 alacsony az aerusal-szint ( alap ingerültségi szint )
 nincs meg az ingerkereso magatartás
 ↓ ingerkeresési szint ← a környezet is ehhez alkalmazkodik → ezáltal gyenge a motiváció
Mit tehet a gyógypedagógus?

 fontos ingerek kiemelése
 ezeket kis egységekben, tagolva juttassuk el a gyermekhez
 a transzfer – átvitel – jelentosége is nagy : a meglévo ismereteket új területekkel kell összekapcsolni – mindezt sok gyakorlással
 a külso megerosítéssel – jutalommal – óvatosan kell bánni, mert a gyermeknél kialakul egy várakozás a jutalmazással szemben

Stiahnuté z www.antiskola.sk

Diskuse

REAGOVAT

Melissa Creck napsal/a - 7. 5. 2020 - 05:49

Just as I know now that I have been able to memorize your post, I am ready to carry this message. I see you look very furthermore. Yes, that's just terrific from the thought processes you put up until the end aofyour idea. I think there is a lot of official sitesitesre and this one is separate and distinct. The thinking is opportune. https://tucsonfencebuilders.com/

REAGOVAT

Wilma Siri napsal/a - 15. 4. 2020 - 12:46

Incredible and beautiful material here https://fortworthplumbingco.com

Zapoj se do diskuse (47)