NEJVĚTŠÍ DATABÁZE
STUDENSTKÝCH REFERÁTŮ V ČESKU

Najdi si dokument, který potřebuješ v jiném jazyce: SK CZ HU

Celkem referátů: (5793)

Jazykové kurzy, studium a pobyty v zahraničí
Přihlášení Přihlášení Registrace
Přidej svou práci

Referát AKTIV, PASSZIÍV TRANSZPORT,ELEKTRO

Odeslat známému Stáhnout Nahlásit chybu Buď první, kdo se vyjádří k tomuto příspěvku (0)

Doplnkové informace o referáte:

Oblast:Technika

Autor: antiskola@antiskola.eu

Počet slov:4609

Počet písmen:28,284

Jazyk:Maďarský jazyk

Orient. počet stran A4:15.71

Počet zobrazení / stažení:7896 / 225

Velikost:33.28 kB


- Az élo szervezet soksejtu
- A sejtek szabályozzák önmagukat
- A sejtek környezete állandó kell legyen ,hogy megfeleloen tudja ellátni a feladatát.
- homérséklet állandó ( izotermia )
- PH értéke
- ion –só háztartás ( izoozmózis )
- folyadékterek mennyisége azonos ( izovolemia )
- Sejtmembrán
- szabályozza a sejtbe belépo és kilépo anyagokat
- elválasztja, de össze is köti a környezettel,
- tápanyagok felvétele
- sejt által termelt anyagok leadása
- hármas rétegzodésu: 2 fehérje 1 lipid ezen keresztül folyik a sejt anyagforgalma
- permeabilitás: bizonyos anyagokat átereszt, de másokat nem.

Anyagkicserélodésnek két fajtája van:
- AKTÍV transzport
- PASSZÍV transzport

PASSZIV TRANSZPORT: Az anyagáramlásnak azon formái, kémiai és – vagy fizikai törvényekkel megmagyarázhatók, így élettelen környezetben is létrejöhet, energiát nem igényel.
DIFFUZIÓ: Az anyagáramlás azon módja, amikor az oldott részecskék a töményebb koncentráció felol a hígabb felé áramlanak.
OZMÓZIS: Az oldószer áramlik a töményebb oldat felé arra törekszik a rendszer, hogy egyensúly beálljon.

AKTÍV TRANSZPORT: A sejt membránjának aktív muködése energiát igényel, fizikai és kémiai törvényekkel nem magyarázható, csak élo szervezetben létezik. E-t igényel. ( A sejt )fal vagy beszív vagy kiad anyagokat

NÁTRIUM – KÁLIUM PUMPA: A sejtben belül a K ionok vannak túlsúlyban a sejten kívül a Na ionok, ezt a koncentráció különbséget aktív transzport tartja fenn, úgy hogy a Na kipumpálja és a helyére K enged be.

NYUGALMI ÉS AKCIÓS POTENCIÁK
Az élo szervezetben elektromos jelenségek észlelhetok.



NYUGALMI POTENCIÁL: A sejt belso és külso pólusai nyugalomban vannak, él de nem muködik
A nyugalomban levo sejt belseje és környezete között koncentráció különbség van. A sejten belül több a negatív ion, kívül a pozitív ion. Sejtmembrán két oldala között észlelheto feszültség MEMBRÁN POTENCIÁL

AKCIÓS POTENCIÁL
Ha inger éri a sejtet ingerületi állapotba kerül. A membrán depolarizálódik, vagyis a nyugalmi potenciál csökken vagy megszunik, ellentétes lesz. Az idegroston hullámszeruen terjed az ingerület az ezzel kapcsolatos feszültség ingadozás az AKCIÓS POTENCIÁL.

(rajz)







Négy szakasz:
- helyi potenciál ( lappangási szakasz amíg meg nem indul )
- csúcspotenciál (átmenetileg felmegy, depolarizáció) Na ionok beáramlása
- negatív utópotenciál (átmenetileg lemegy, repolarizáció) K ionok távolmaradása
- pozitív utópotenciál
Lehet mérni az elektromos aktivitást: EKG( szív )EEG( agyi )EMG( izom )
A sejt belseje – töltésu, vonzza K amelyek igen fürgék. A depolarizációval a Na belépnek a sejtbe, taszítja a K ezért ezek kiáramlanak, helyre áll a koncentrációkülönbség.

Következmény: érvényes rá a miden vagy semmit törvény.

Küszöbinger:
az az inger nagyság amire a sejt ingerület be jön és akciós potenciál jön létre. Ha megfelelo mennyiségu Na jut be a sejtbe, akciós potenciál jön létre, vagy nem jön létre.

Refrakter szakasz:
Ha az akciós potenciál idotartama alatt éri újabb inger az ideg vagy izomrostot ez a második inger hatástalan lesz. Az akciós potenciál vége felé már bizonyos hatás lehet.
- abszolút refrakter ( Na ionok a sejtben vannak )
- relatív refrakter ( Na ionok a sejten kívül vannak )
IDEGRENDSZER

Központi idegrendszer , Környéki idegrendszer:
A szervezet foszabályozó rendszere. Gyors reakciókért felelos. Minoségi szabályozó funkciók.

KÖZPONTI IDEGRENDSZER:
A koponyaüregben és a gerinccsatornán belül elhelyezkedo struktúrák.

KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER:
A perifériás idegek, dúcok és a végkészülékek. Az érzoidegek hozzák a központba az információt és a mozgatóidegek viszik a központból a „környéki” parancsot.
- szomatikus
- vegetatív
funkciók → Központi + környéki részbol állnak

Alapegység: NEURON = idegsejt

(rajz)









A neuronok lehetnek:
- afferens neuronok ( oda bejövo ideg )
- efferens neuronok ( onnan kimeno ideg agyból )

REFLEXÍV. Az ingerület az afferens roston halad a központ felé, és egy vagy több neuronon történo áthaladás, átkapcsolódás után a választ az efferens rost közvetíti az effektor végkészülékhez, amely az izmokban található.

REFLEX: Különbözo ingerekre a központi idegrendszer részvételével bekövetkezo szervezeti válaszreakciók.
Külso reflex: exteroceptív (külvilág ingerei)
Belso reflex: interoceptív (belso környezetbol)
Izmokból, ionokból kiinduló: proprioceptív vagy megtatikus


RECEPTOROK: végkészülékek
Feladatuk, hogy az ingereket az emberi szervezetben továbbítható jelekké, kódokká alakítsa. Ezeket a kódokat szállítják az afferens rostok a központba, ahol a kódok visszaalakítása, raktározása, válasz megfogalmazása továbbítása következik.








INGERÜLETÁTVITEL = SYNAPSIS
Ingerület átvitel helye a synapsisokon történik. A központi idegrendszerben a neuronok közötti kapcsolatot teremtik meg.
Synapsis részei:
- presynaptikus végbunkó: az axon sejtmembránjának megvastagodott része, benne hólyagocskák
- synaptikus rész: a végbunkó és a postsynaptikus membrán közti rész
- postsynatikus membrán: a dendrit része

A neuronok közötti kapcsolódásnál az ingerületet hozó neuron axonja végzodhet:
- a másik neuron perycarionján
- dendritjén
- axonján




A synaptikus vezetés egyirányú, tehát az ingerület csak a presynaptikus végzodéstol terjedhet a synapsis további részei felé.
MEDIÁTOR ANYAGOK: acetilkolin
Sympatikus idegrendszer végkészülékeinél: - nor adrenalin
Gátló synapsisoknál: gamma - amino – vajsav
Hatékony csak az az inger lesz, amely kello mennyiségu mediátor anyag felszabadulását váltja ki.
Hólyagok = VESICULA
Benne van a mediátor anyag, amely inger hatására kiáramlik.

LATENCIA IDO:
ez az ido szükséges a mediátor anyag felszabadulásához, a synaptikus részen való átterjedéséhez.
IDEGROSTOK: ingerületet vezeti
Idegrost = neuron axonja, amelyet + veloshüvely vesz körül
A rost – legvastagabb: £ β γ δ ( gyors )
B rost ( vegetatív rendszerek )
C rost – legvékonyabb érzorostok ( fájdalom )
Minél vastagabb a rost annál gyorsabban terjed az ingerület.
Idegrostok alkotják a perifériás idegeket (központi pályákat) → kevert idegek érzo és mozgató rostokat is tartalmaz.
RECEPTOROK
A külso és belso környezeti ingereket felvevo sajátos készülékkel. Felveszik és átalakítják az ingereket jelekké és ezt továbbítják → akciós potenciál
Különbözo ingerek a különbözo receptorokban azonos változást hoznak létre → attól sajátosak, hogy melyik inger tud egyfajta receptorban ingert kiváltani → adektvát inger.

Felosztásuk:
- mechano → tapintás, nyomási, feszítési receptorok
- kemo → légzés, keringés, szaglási, ízlelési, hallás, egyensúly
- termo → bor és a zsigerek hoérzékeny receptorai
- fotoreceptorok → látás

Ingerforrás helye szerint:
- exteroceptorok: külvilág ingerei
- interoceptorok: belso környezetbol
- proprioceptorok: izommuködés szabályozása

Synapsisok száma a reflexívben:
- monosinaptikus reflex: gyors
- poliszinaptikus reflex: lassabb

A központ helye szerint:
- gerincvelo
- agytörzs
- nyúltvelo
- híd velo
- közép agy
- kisagy - Cerebellum
- köztiagy két rész:( Talamus – feletti rész , Hipotalamus – alatti rész )
- két agyfél teke
- agykéreg ( Legokosabb ) - Cortex

Reflex kialakulás szerint:
- feltétlen: velünk született
- feltételes: kialakult

GERINCVELO, NYÚLTVELO


Szelvényezett szerv. A szelvények a csigolyákról kapták a nevüket, mindig a fölött a csigolya fölött találhatók amelyrol kapták a nevüket.
31 szelvény:
- 8 nyaki
- 12 háti
- 5 ágyéki
- 5 keresztcsonti
- 1 farokcsonti

Minden szelvénybe érkeznek afferens érzorostok, és minden szelvénybol indulnak ki efferens mozgatórostok.
Az egyes szelvényeknek megfelelo borterületek DERMATOMÁK.
Minden szelvényt legalább két szelvény idegez be.
GYÖKEREK:
Elülso: mozgatórostok itt lépnek ki
Hátulsó: érzorostok itt lépnek be

A gerincveloi szelvényekbe beérkezo afferens impulzusok a szelvényen belül átkapcsolódnak mozgató neuronokra, átkapcsolódás után vagy nélkül felfelé haladnak valamelyik felszálló pályarendszerben. → gerincveloi reflex

A felszálló pályák a környéki információkat szállítják a központi idegrendszer magasabb részei felé.
Belül: a , szürkeállomány
Kívül: b, fehérállomány

a, szürkeállományban:
- mellso szarv: mozgató neuronok
- hátsó szarv: érzo neuronok
- oldalsó szarv

b, fehérállományban
- elülso köteg: mozgató neuronok
- oldalsó köteg: érzo + mozgató
- hátsó köteg: érzo neuronok

Pályák:
A, felszálló: érzo
B, leszálló: mozgató

A, 3 felszálló pálya:
- hátsó kötegi felszálló: GOLL- BURDACH
nyúltagyban kapcsolódnak át gerincvelo hátsó szarvában kapcsolódik át és az oldalsó kötegben haladó gerincvelo kisagyi pályákat alkotja. Durva tapintás
- oldalsó kötegi felszálló TRACTUS SPINOTHALAMUICUS
gerincvelotol → thalamusig
bortol → gerincvelo → thalamus→ kérgi érzoközpont
Borérzékelés = Ho, fájdalom, tapintás, nyomás
- mellso kötegi felszálló: TRACTUS SPINOCEREBELLARIS
Gerincvelo → kisagyba átkapcsolódik. Mozgató szervek

B, 2 leszálló pálya
- pyramis: oldalsó kötegben
gyors vezetésu, kevés synapsissal. Tanult mozgások
- extrapyramidális: elülso részben
másodlagos agykérgi mozgató központból részben kéreg alatti állományból indul ki.
Sok synapsisú lassú vezetésu összetett durva ösztönös mozgások.


Exteroceptív reflexek: borben → védekezési
Proprioceptív reflexek: izmokban, inakban

Exteroceptív reflexek:
- flexor: A bor receptorainak ingerlésére az azonos oldali hajlító izmok összehúzódnak
pl. talpbor reflex
- keresztezett extensor
- extensor

B, Proprioceptív reflexek
- myotatikus: az izom nyújtás hatására összehúzódik
- inverz myotatikus az izom nyújtás hatására ellazul, eros nyújtás hatására védekezés az izomszakadás ellen,







AGYTÖRZS
- nyúltvelo
- híd
- középagy

Fehérállománya van, de igazi szürkeállománya nincs, csak körülírt magvak formájában.
Felszálló és leszálló pályák áthaladása
- kapcsolat kisagy és a központi idegrendszer más részei között
- testtartás és izomtónus szabályozása

1, Fehérállomány:
- itt végzodik: GOLL- BURDACH pálya
- itt ered: extrapyramidális pálya

2, Magvak:
- agyideg magvak 12 pár: látás, hallás nyelés, tüsszentés, fejmozgatás, egyensúly
- nem agyideg magvak: középagyban: vörösmag, fekete vonal, dajka mag

3, Formatis reticularis- hálózatos állomány
Funkciói:
- Aktiválja az agykérget: éberen tart
- Fontos automatikus és vegetatív központokat tartalmaz
- automatikus: légzés, keringést szabályozó
- vegetatív: látó szervekkel kapcsolatos (pislogás), emésztorendszerrel (rágás), légzoszervi funkciók
- fontos szerepe van az izomtónus és a testtartás szabályozásában.
Nyúltveloben: nyaki és labirintus reflexek:
Tónusos labirint reflex: ( fülben )
- agytörzs alsó része izotónus növekszik ( szédülés hatására )
Tónusos nyaki reflex:
- fej megváltozása, polcra nézo, polc alá nézo
Középagy: Beállítási vagy beállítódási helyzetek
- optikai receptorok ( látást vissza állít )
- egyensúly receptorok ( csukott szemmel beállítja eredeti áll. )
- bor receptor ( érintés útján beállítja )
- törzs beállítása a fej után ( fajtára jellemzo test helyzetre )

4, Agykéreg funkciói:
- ráhelyezési reflex ( a levegobe már beállítja a földi helyzetet )
- továbblépési reflex ( lökés ellenében nem esik el hanem tovább lép )



KÖZTIAGY

2 részre osztható (alulról lefelé):
- HYPOTHALAMUS
- THALAMUS

HYPOTHALAMUS:
- III. agykamra alatti terület, látótelep alatti terület
- ho szabályozásban van szerepe ebben mind szomatikus mind vegetatív tényezok szerepet játszanak
- homérséklet csökkenés → hotermelés fokozódik, futoközpont: a hátsó, oldalsó részeiben van
- a hotermelés fokozása, szomatikus szabályozással valósul meg
- ho leadás csökkentése sympatlucus reakció
- homérséklet emelkedés → hotermelés gátolja, serkenti a ho leadást.
- belso környezet állandóságának és a köztianyag cserének is integratív szabályozója
- éhség – és szomjúságérzet, jóllakottság
-homeosztázis szabályozásban elsosorban a hypothalamus – hypophysis rendszer révén vesz részt, tehát az endokrin rendszert befolyásolja
- vízháztartást, a vízleadás szabályozásával irányítja
- befolyásolja fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcserét.
- minden módon kap mind a periféria mind a központi idegrendszer alacsonyabban fekvo, mind a magasabban fekvo struktúrái felol impulzusokat
- magatartás integratív központja, amennyiben a legfontosabb életfolyamatok kéreg alatti szabályozója
- legszorosabb kapcsolatban a limbikus rendszerrel van


THALAMUSZ:
- eloagy legnagyobb szürkemagja
- fo érzocentrum
- az agykéregbe küldi az érzékelési információkat

AGYKÉREK (CORTEX)
- Az élo szervezetben található legmagasabb differenciált struktúra
- Mind fejlettebb egy élolény annál nagyobb szerepe van az agykéregnek
Béka: 1:1
Kutya: 1:5
Majom: 1:15
Ember: 1:49
Férfi: 1375 g No: 1275 g
- Szerkezete 6 sejtrétegbol felépülo = neocortex 14 milliárd neuronból áll
PROGRESSZÍV KORTIKALIZÁCIÓ: a tömegnövekedéssel no a funkcionális jelentosége is
- A sejtrétegek között számos synoptikus kapcsolat van
- Egy félteke távolabbi pontjai között is, kötnek össze két központot: asszociatív pályák
- Két félteke kérgi területének korespondáló pontjait összeköti: komisszurális pályák
- Az agykéreg és a központi idegrendszer egyéb területeit köti össze, nagy mozgató- és érzopályákat: projekciós pályák
- Külso felso felszín
- Alapi felszín:
homoklebeny,
fali lebeny,
halántéklebeny,
nyakszirtlebeny.
- Brodmann a lebenyeken belül mezoket különböztet meg


HOMLOKLEBENY
- itt találhatók a mozgató központok
- hátulról a központi barázda határolja – elülso homloktekervény: Brodmann 4,6 mezoknek megfelelo mozgatókéreg található. E terület ingerlése az ellenoldali testfelén vált ki izonáss lehúzódást.
- Brodmann 8 mezo, amely korrigált szemmozgásokat szabályozza
- Mozgatókéregbol két nagy pályarendszer indul ki, amelyek az agytörzs, itt a gerincvelo motoneuronjaihoz viszik a központi információt: PYRAMIS PÁLYA, EXTRAPIRMAIDÁLIS PÁLYA,
- Az agykéreg muködését, elsodleges és másodlagos mozgatóközpontok végzik:
Elsodleges központ: homloklebeny leghátsó barázdái, finom mozgások,
Másodlagos központok rendezik össze az elsodleges által indított mozgásokat, információkat

PYRAMIS PÁLYA RENDSZER
- azok a rostok tartoznak, amelyek a nyúltvelo piramisain keresztül haladnak a gerincvelo felé. Brodmann 4,6 mezoibol induló rostok,
60%-a homloklebenybol indul
40%-a a falilebenybol Brodmann 3,1,2,5,7
- testtartás szabályozásában vesznek részt, agyi idegek végzodnek itt
- a kéregbol kilépve → fehérállományban kötegekké rendezodnek → közti és közép agy → hídon → nyúltveloben, itt ¾ részük keresztezodik → gerincvelo oldalsó kötegébe fut. A nem keresztezett rostok az elülso kötegben haladnak, ott keresztezodik ahová az információt szállítják.
Elsodleges, másodlagos: finom tanult mozgások


EXTRAPYRAMIDÁLIS RENDSZER:
- az agytörzsi szürke magvakból és a F:R.-ból kiinduló efferins pályák
- osi mozgatórendszer
- csak másodlagos központ → ösztönös durva mozgások
- kéreg alatti állomány → ösztönös durva mozgások
A pyramis és extrapyramidális vezérlés elválaszthatatlan
- vannak serkento és gátló központok,
A kéreg alatti integrátora az érzomuködésnek

Vizsgálati módszerek:
-
- ingerléses
- EEG.


ÉRZOKÖZPONTOK, ÉRZÉKSZERVI KÖZPONTOK
- az érzékszerv szoros muködési kapcsolatban van a thalamussal, ill. kapcsolódik át. ( része, elsodleges központ)
- fali lebeny Brodmann 5-7 mezoiben vannak az érzo központok. Itt is végzodnek a thalamustól érkezo pályák. A felismeréssel, az azonosítással kapcsolatos érzékletek szállításában van jelentosége
- 12 érzorosotk egy része lekerüli a thalamust és más neuronokon kapcsolódik át a thalamusban. Ezek a „by-pass” rostok, amelyeknek az érzések szerkezetében van jelentoségük.
- Látókéreg a nyakszirti lebenyben a Brodmann 17-es mezoben található. A látással kapcsolatos információk visszaalakítása. Ennek eredménye a valós érzékelés, tárgyak észlelése, felismerése, megkülönböztetése
- Hallókéreg a halántéklebenyben a Brodmann 41,42 mezo
- Szaglásnak kevésbé fejlett az érzékszervi muködése. Nem kapcsolódik át a thalamuszban, a a képviselet kétoldali.
- A limbikus rendszer a vegetatív muködések agykérgi integrátora. Impulzusait a hypothalamus közvetíti a periféria felé.





MAGASABB IDEGTEVÉKENYSÉG (MAGATARTÁS, TUDAT, TANULÁS, EMLÉKEZÉS)

Magatartás: A kéreg a szomatomotoros, szomatoszenzoros, érzékszervi vegetatív muködéseknek biztosítja lényegében egyideju, bonyolult muködések, összerendezettségét, amelynek eredojét az élo szervezet aktuális megnyilvánulásaiban tapasztaljuk.

A szervezet és a környezet kapcsolatát tükrözi.
A társadalmi környezet a meghatározó.
Biológiailag a magatartást az ösztönök – önfenntartás és fajfenntartás – határozzák meg. Az ezekkel kapcsolatos tevékenységet nevezzük: motivált aktivitásnak.

PAVLOVI NEURIZMUS: ALKALMAZKODÁS, TANULÁS

Az emberi szervezet környezethez való alkalmazkodásában 3 mechanizmus különítheto el.
FELTÉTLEN REFLEXEK:
- velünk született = ösztönök
- nem tanult
- fajra jellemzo

FELTÉTELES REFLEXEK: ELSO JELZORENDSZER
- az élet folyamán tanulás útján létrejött finomabb alkalmazkodást teszi lehetové.
- Az agykéreg játssza a fo szerepet. De fontos a kéreg alatti állomány F. R.

FELTÉTELES GÁTLÁSOK, FELTÉTLEN GÁTLÁSOK
feltétlen gátlás:
- külso gátlás: zavaró inger
- határon felüli v. védo gátlás, túl nagy inger

feltételes gátlás:
belso gátlások: kialvásos, feltételes, késleltetéses, differenciáló

- kialvásos gátlás: feltételes reflex megszunése, a társítások elmaradása miatt
- feltételes gátlás: a hatásos feltételes ingert, egy másik hatástalan ingerrel együtt alkalmazzuk
- késleltetéses gátlás: feltételes inger követoen késve érkezik a feltétlen megerosítés
- differenciáló gátlás: kello számú erosítés után csak adott erosségu inger vált ki választ, egyéb ingererosségek gátoltak.
komplett feltételes reflexek: reflex láncok alakulnak ki

DINAMIKUS SZTEREOTÍPIA
Az agykéregben kialakult reflexláncok, amelyek a tanult mozgásokat tartalmazza.
EMLÉKEZÉS, TANULÁS:
Kétféle memóriát ismerünk:
a, rövid távú: friss emlékezés, hirtelen ért információk
b, hosszú távú: visszaköszöno, reverberációs körök
Megerosítés:
- agykéreg két neuronja között új kapcsolat jön létre
- sejtmag anyagában kétféle információ van
Csak gyors emlékezés esik ki.


EMLÉKEZÉS, GONDOLATOK, KAPCSOLATOK, KÉPZELET, VÁGYÁLOM

Az agy 20% lehet kihasználni
A tanulást tanulni kell
Alvás: a központi idegrendszer és a szervezet közötti állapot megszunése






1. Ébrenlét 2. Izom tónus lecsökken 3.Paradox alvás, gyors alvás, ren fázis
Izom tónus még inkább lecsökken ( álomképek, 15-20 percig gyors szem mozgások )

Alvási paradox görbe:




1-2 óra paradox alvás 1 alvás alatt
Álomban feldolgozza az elozo napi eseményeket, az agy fejlodik.







VEGETATÍV IDEGRENDSZER
Az idegrendszer azon muködo része, amely az akaratunktól független dolgokat szabályozza, a belso szervek muködését. (zsigerek, szívizom, simaizom)

Szimpatikus:
- A szervezet aktivitásának idegrendszere
- Szívmuködést serkenti
- Légzést serkenti
- E-t ad
- Fékezi a belek, máj muködését

Paraszimpatikus:
- serkenti a belek, máj muködését
- gátolja az anyagcserét
- gátolja a szervmuködést, légzést.

Vegetatív központok:
- hypothalamus
- nyúltvelo FR
- gerincvelo ágyéki szakasz



NEUROENDOKRIN RENDSZER:

Belso elválasztású mirigy

- A belso elválasztású mirigyeknek nincs kiveheto csövük, a mirigysejtek által termelt hormonokat közvetlenül az adott szerv vénás vérébe, ill. a nyirokkeringésbe juttatják.
- A hormonok a vér útján a szervezet minden részébe eljutnak, idegi muködést is befolyásolják
- A rendszer szoros kapcsolatban áll az idegrendszerrel, az o irányításával fejti ki tevékenységét
- A hormonális rendszer a belso környezet állandóságát biztosító mechanizmusokat szabályozza az emberi szervezet növekedésében, érésében is központi szerepet játszik – magatartás szabályozás, fejlodés, anyagcsere folyamatok, szexuális funkció.







A hormonok kémiai felosztása:
1, fehérje természetuek:
- agyalapi mirigy,
- hasnyálmirigy,
- mellékpajzsmirigy

2, aminosav típusú:
- pajzsmirigy
- mellékvese velo

3, szterán vázas vegyületek: szteroidok:
- nemi mirigy,
- mellékvese kéreg

Belso elválasztású mirigyek:
- agyalap mirigy
- pajzsmirigy
- mellékvese kéreg
- mellékvese velo
- hasnyálmirigy
- nemi mirigyek
-
Mirigyek muködésének szabályozása:

(nemi mirigyek, pajzsmirigy, mellékvese kéreg)
1, feed-back: (visszacsatolás) a hypofízisen keresztül
2, direkt feed –back
- mellékpajzs mirigy
- hasnyálmirigy
3, idegi szabályozás:
- mellékvesevelo
- neurohypofízis

AGYALAPI MIRIGY

Elülso lebeny:
- középso csíralemezbol fejlodik
- mirigysejtekbol épül fel
- endokrin rendszer központi muködoje

Hátsó lebeny:
- külso csíralemezbol fejlodik
- idegszövetbol épül fel
- átmenet az idegi –endokrin szab. között

Adenohypofízis: mirigyes agyalapi mirigy
Neurohypofízis: idegsejt agyalapi mirigy

ELÜLSO LEBENY HORMONJAI:
1, STH
- növekedési hormon, fehérje természetu
- serkenti a porcképzodést, porcsejtek osztódását, majd a csontosodást
- anyagcserére is hat, pozitív lesz a N2 mértéke fehérje halmozódik fel → fehérje anabólikus
- szénhidrát forgalmat gátolja – glükóz
- serkenti a zsírégetést
- vércukorszint csökkenése STH termelodését serkenti
- izommunka SZOMATOTRÓP
a, pubertás elotti túlmuködése: óriásnövés
- nehezen mozog
- füle, orra, lába no - aránytalan test, beteg
b, csökkent muködése: törpenövés
- szellemi kapacitása csökkent
- szexuális kapacitása csökkent
- teste arányos
2, ACTH
mellékvesekéregre ható hormon, polipep ADRENOCOR TITOTROP
3, TSH
pajzsmirigy muködését serkenti, glikoproteid TIREOTROP
4, FSH
tuszoérlelo hormon, glikoproteid
5, LH
sárgatest serkento hormon, glikoproteid
6, LTH
tej elválasztást serkento, prolaktin, fehérje

HÁTULSÓ LEBENY HORMONJAI:

1, ADH Antiduretikus- hormon → VASOPRESSIN az álneve
- csökkenti a napi vizeletürítés mennyiségét. Ha nem termelodik nem 2-3 l-t ürít a szervezet, hanem sokkal többet
- emeli a vérnyomást, összehúzza az ereket → DENEM csinálja, mert kevesebbet termel a szervezet, mint ami már hatna.
2, OXITOCIN
- mell simaizomzatának befolyásolása
- mell tejmirigyeinek izomzatára hat, idegi neurohypofízis szabályozza, + pajzsmirigy, + mellékpajzsmirigy


2. év Belso Elválasztású Mirigyek Élettana


Mellékvesekéreg és Mellékvesevelo
¾ ( vesecsúcsán ) ¼
Semmi közük egymáshoz, hatásban teljesen mások

Mellékvesekéreg:

- Középso csíralemezbol fejlodik
- Normál mirigy
- 3 hormon ( 3 rétegbol )

1. Mineralalkortikoidok ( ásványi ásványi anyagcserére ható hormon )
2. Glikokortikoidok ( CH anyagcserére ható hormon )
3. Androgénszteroidok ( hímnemi hormonok )


I. Aldosztreon

- Na- ion visszatartás, vesére hat, helyette K ion-t bocsát ki
- NaCl : vizet köt, ha távozik nem köti meg a vizet
- Sóforgalom, vízforgalom

II. Kortizol

- CH anyagcserére hat ( cukrot nem enged bontani )
Módja:
- Perifériás cukorégetés -
- Máj a fehérjébol csinálja a cukrot
- Serkenti a májban a CH égetést ( vércukor szint )
- Serkenti a periférián a fehérjét +
- + zsírégetés (a máj zsírmobilizálja, a máj fehérje felvételét serkenti)

- Növeli a szervezet ellenálló képességét ( betegség )
- Csökkenti a gyulladásokat ( kötöszövet szaporodást csökkent )
- Gyógyszer hidrokortizon→dopping bejelentés köteles

III. Androgén szteroidok:


Mellékvese kéreg muködésének zavara

Túlmuködés : ( Cusling – kor )
- Elhízás felso testre holdvilág arc
Alulmuködés : ( Addison – kor )
- Lesoványodás
- Betegségre való hajlam
Szabályozás : ACTH ( Adrenokortikotrophormon )
- Mellékvesekéreg serkento
- Agyalapi mirigy ( Feed-Back: Lecsökken→ serkenti
Megno→ csökkenti )


Mellékvese Velo

- Külso csíra lemezbol fejlodik ( idegrendszer része )
- Szimpatikus oldal rész ( serkenti a szervezet aktivitását Vérnyomás no, pulzus no ) aminosav természetuek gyurus

Hormonja : - Adrenalin 9
- Noradrenalin 1
( ingerület aktivitás e ketto keveréke )

- Szukíti az ereket
- Vérnyomás emelo
- Szukíti a lépet ( vérnyomást növel )


Adrenalin :

- Szukíti - tágítja az ereket
( nem muködo ) ( muködo )
- Serkenti a szívmuködést
- Tágítja a hörgoket
- Gyorsítja az anyagcserét
- Emeli a vércukor szintet

Módja : - perifériás CH, perifériás zsírégetés
- emeli a vércukor szintet


Hiánybetegség : - nincs ( csak része a szinpatikus idegrendszernek az egész még muködik )

Szabályozás : idegi szabályozás, külso csíra → idegrendszer


Hasnyálmirigy ( cukor betegség 4 – 5 % a lakosságnak )

Külso elválasztású része:
Patkóbél patkóhajlatban → emésztonedvet termel → patkóbélbe ürül

Belso elválasztású része:
Vérbe üríti → Langerhans sziget → hasnyálmirigy

Hasnyálmirigy hormonjai: inzulin, glukagon

Inzulin: inzula = latin sziget ( sziget hormon )
Fehérje természetu hormon

Hatása: A vércukor szintet leviszi, egyedül ez a hormon !!!

Hogyan ?
- + perifériás CH égetés
- + perifériás CH szintézis ! ( raktározás )
- Fo hatás ( vérbe ne legyen CH )
- Perifériás fehérje szint +
- Perifériás fehérje égetés –
- Perifériás zsírszintézis +
- Máj fehérje szint +
- Máj zsír szint +
- Máj CH szint +

Hiány: ( diabétesz mellitus )
Nem termel elegendo inzulint → vércukorszint ↑

Tünetei : 1. Lassan gyógyuló betegség ( kiütések, borzavarok )
2. Iszik (szomjas) emelkedik a vércukorszint (szirup),surubb a vér
3. Anyagcsere zavar
4. Fáradékonyság
5. Vércukorszint emelodik ( extrém esetben → elájul )

Kezelés : 1. életmód ( sport, diéta, CH mentes )
2. Tabletta ( histapankreas serkentése )
3. Injekció ( ha nincs müködése nincs mit serkenteni → inzulin injekció )

Muködési szabály:
- Direkt Feed – Back, direkt visszacsatolás
- Nem az agyalapi mirigy segítségével hanem a vércukorszint emelésével, csökkentésével


Nemi mirigyek muködése

Nemi jellege : születés meghatároz

Elsodleges jelek: 1. a kromoszóma szerkezet ( 46 db xx♀ , xy♂
2. Nemi mirigy ( petefészek, herék )

Másodlagos jelek :

1. Morfológiai jelek: ( alakban látható )
- Gemitális → nemi szervek
- Extra gemitális → - zsírmegosztás
- gége
- medence
- szörzet
2. Funkcionális :
♂ nagyobb izom, mélyebb hang, nagyobb munkavégzodés

3. Pszichés:
♂ racionális
♀ érzékenyebb, fogékonyabb a muvészetek után


Noi nemi muködés
Ciklusos muködés, mestruációs ciklus ( 11 – 15 év ), a menses 3 -6 nap ( fehérje hormon ).



FSH → LH ( agyalapi mirigy) ( adenohipofizis )

tüszoérés petefészek
Petesejtérés folytatja és befejezi
Ösztrogének tüszo és hormon termelés

regeneráció Méh ( uterus )

naptári nap 14.

Graf – féle tüszo:
Havonta 1 petesejt
1 jobb, 1 bal

Ösztrogén : - létre hozza a méhnyak regenerációját
- Gátolja az FSH termelodését

Sárga test hormon termelés :

- ösztrogén
- Progresztor ( terhességre való elokészítés, szterán vázas )

A progeszteron méhnyak hormon szekréciós folyamatát serkenti. A felpuhult méhnyak alkalmas a megtermékenyített petesejt befogadására, hormon hatására → másodlagos nemi jelleg.

Fogamzás gátlás :

Tabletták : - ösztrogén ( a csontritkulásra jó hatással van )
- progeszteron
E ketto keveréke
Feed – Back : mechanizmus érvényesül
Az agyalapi mirigyet becsapja nem lesz: FSH, LH képzés. Nem csak fogamzás gátlásra használják.




Férfi nemi muködés

Nemi mirigy : here
- Spermium ( ondó )
Hormon : - ( másodlagos hím nemi jellek )
- Tesztoszteron – here ( szteránvázas vegyület )
- Andoszteron ( andosz = férfi )

Agyalapi mirigy ( gonadotroph ) szabályozza
- FSH : Spermiumok termelését serkenti
- Lh : hormonok termelését serkenti

Agyalapi mirigy : ugyan azt a FSH-t, LH-t termeli nem tesz különbséget ( férfi és no között ) csak máshogy nevezzük

♀ LH = ♂ ICSH ( Interstriciális Chell ( sejt ) stimuláló hormon
Leydig féle sejtek termelik az ICSH – t.

Központi idegrendszerünk több része ( pl. az agyalapi mirigy is termel olyan anyagot→ endorfin
Orfin = morfium endo = belso

Mi általunk termelt morfin

Morfin:
- legerosebb fájdalom csillapító (daganatos, mutét)
- euforizáló hatás( kábítószer)

Endorfin:
- segít legyozni a fájdalmat
- euforizál ( tárgyilagos)
- (pl. fogorvos várószobájában)


Sportteljesítmény közben endorfin szabadul fel.



IZOMRENDSZER (HARÁNTCSÍKOLT)

Passzív Aktív
- csont - izom
- izületek

IZOM ÉLETTANA


Jelentos:
- 40 % a testtömegnek (átlagos emberben)
- alak meghatározó
- muködés befolyásoló
- energia felhasználó

Kapcsolat rendszer

1. Mozgás passzív és aktív
Szervrendszerének egysége
Izom arányban csont/izület

edzés, dopping fel tudja borítani ezt az egységet

2. Kapcsolatok az idegrendszerre
Mozgás beidegzettség kérdése (harántcsíkolt izom)

3. Ideg – Izom együttmuködése
Anatómiai a motoros egység tartalmazza az utolsó mozgató idegsejtet (gerincvelo mellso szarvából indul ki) 1 idegsejt → idegrost → izomrost
- minél finomabb a mozgás annál kevesebb izomrost végzi a mozgást és fordítva.

Legfinomabb:
- szemmozgató: 1 motoros egység (3,4,5 izomrost)
- ujjak, arc: 1 motoros egység (15,20 izomrost)
- törzs: 1 motoros egység (több száz izomrost).

AEROB RENDSZER

O2 forgalom:
Hosszantartó izomtevékenység csak oxidációval lehet létrehozni.
(levego – vér – szív- erek)

A hím nemi hormonok mint doppingszerek:

- Biológiai hatás:
- izomszövet növekszik (perifériás CH szint +)

- Hátrányai (veszélyei):
- megbontja az egyensúlyt a mozgás aktív és passzív szervrendszerei között
- a csontok és izületek nem képesek követni az izomfejlodését → törések
- májkárosító hatás (idegen anyag) (nagyobbodik mint az alkoholistáknak)
- fejlodik a szívizomzat, de nem fejlodik a koszorúér hálózat → infarktus

Nemi jelleg:
Másodlagos hím nemi jelek:
- mély hang
- szorösödés
Feed – back kívülrol bevisszük, nem termel →
- ondósejt nem termelodik
- teljes impotencia (here elsorvadása)

IZOMRENDSZER FELÉPÍTÉSE

Nyalábos szerkezetuek (delta, szabó) stb.
Megnyúlt sejtek → rostok
Módosul (szinonímák)

Alkotó elemei:

1. Sejtfal (szarkolemma)
- tartja a sejt alakját
valamivel erosebb → sejt alak vizsga nyerését segíti
anyagforgalom
2. Sejt plazma (szarkoplazma)
3. Sejtmag
- sok
- többmagvú

I. Myofibrilllumok: - izomösszehúzódás
- harántcsíkolt

II. Szarkoplazmatikus retikulum
Szerepe: izom összehúzódás alatt a Ca bevezeti a myofibrilliumok belsejébe

III. Mitokondriumok
Sejt oxidációjának helye
(enzimatikus átalakulás)

I. Myofibrillumok

(rajz)



Aktin – miozin képes összekapcsolódni (gomb – gomblyuk), nyugalomban nem a megfelelo gomb néz szembe a lyukkal.

Szarkomerek megrövidülnek H zóna eltunik. 2 Z csík között megrövidül.

Slyding mechanizmuss:
Slyde = csúszni

Két filamentum elcsúszik egymás között.

5 szempont
1. izommuködés elektromos jelenségei
2. izommuködés kémiai jelenségei
3. izommuködés mechanikai jelenségei
4. izommuködés energia forrásai
5. izommuködés ho jelenségei

1. Elektromos jelenség
Akciós potenciál → mediátor → izomsejt (1-2 ms)

EMG:

(rajz)

2. Kémiai
Aktin – miozin → aktomiozin elcsúszás stb.

1. – 2.:

Izomban akciós potenciál → szinapsis → izom
Az akciós potenciál hatására a Ca ionok a szarkoplazmatikus retikulum harántcsatornáin keresztül bevonulnak a szarkomerek belsejében.
A Ca ionok bekötodnek a troponin komplex C mezejébe. A Ca ionok aktiválják az aktin aktiválja a myozin molekulák ATP-áz aktiválását. Az ATP-áz aktivitás lebontja az ATP-t ami nergiát szolgáltat az aktin és miozin egyesülésére.

(rajz)

3. Mechanikai jelenségei (izomrángás)

(rajz)
1. Izometriás (az izom hossza nem változik ugyanaz a méret)
2. Anizometriás (koncentrikus)
3. Anizometrás (excentrikus)

1. – 3.

1. Potenciál (gyors) (rajz)
3. Izomi (lassú)
- 20-30 mp (inkomplett összehúzódás)
- 30-60 mp (komplett tetanusz)
Minden izommuködést tetanusz!
(sorozat akciós potenciál, nem 1.)
Nagyobb intenzitású izommuködés → (komplett tetanusz)
Kisebb intenzitású izommuködés → (inkomplett tetanusz)
Több 10.000 izomsejt remeg, de nem szinkronban → élettani tetanusz más!!!
Horzsolás mély O2 nincs → tetanuszbetegség
Minden izommuködés tetanusz.


Stiahnuté z www.antiskola.sk

Diskuse

Buď první, kdo se vyjádří k tomuto příspěvku (0)